Tagadásra építenének jövőt
Az olimpiaölő Momentum a balliberálisok utolsó reménye, a pártot megszervezők felmenői korábban az SZDSZ és az MSZP holdudvarához tartoztak.
2017. szeptember 1. 09:37

Közéletünkben alaposan leértékelődött a tények súlya, a valóban megtörtént események tárgyszerű leírása és dokumentálása. Az alábbiakban minden találgatás és belemagyarázás helyett megkíséreljük felvázolni a közelmúltban megalakult politikai mozgalom valódi arculatát, ezért a különböző nevetséges elvárások ismertetése helyett nézzük végig az alapítók névsorát, vessünk egy pillantást szociokulturális hátterükre, és vegyük komolyan a párt képviselői által megfogalmazott verbális üzeneteket.

A Momentum Mozgalom (MoMo) 2017. március 4-én, a legnagyobb titokban, zárt ajtók mögött alakult párttá. Fekete-Győr András elnök mellé Orosz Anna, Kádár Barnabás, Pottyondy Edina és Soproni Tamás került alelnöki pozícióba. Közülük ketten (Pottyondy Edina és Kádár Barnabás) már lemondtak, helyükre új politikusok érkeztek.

Egyikük, Cseh Katalin orvos már a Momentum előtt is aktívan politizált az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért szervezetben, ahol az Orbán-kormány elleni tüntetések szervezése volt a feladata. 2014 decemberében egy kormányellenes tüntetésen emigráns orvosként mutatkozott be, és arról beszélt, hogy egy következmények nélküli országba nem lehet hazatérni. Tagja volt a Liberális Fiatalok Egyesületének és a Soros által támogatott Együttnek. Feltűnt a Budapest Pride-on is, mert szeretne egy elfogadóbb társadalomban élni.

Hasonlóan színes előélete van Soproni Tamásnak is, aki 2014-ben tagja volt „egy helyi szintű összefogásnak”. Az Együtt színeiben indult ugyan, de a támogató szövetségesek között ott volt a PM és a DK is. Ez utóbbi különösen érdekes, mert Soproni nemrégiben kijelentette: „Nem állunk be az Új Pólusba, és nem gyurcsányozzuk össze magunkat.” Ez az ő esetében már megtörtént.

Említésre méltó mozzanat, hogy az olimpiaellenes népszavazás győzelmét eredetileg a Közép-európai Egyetemen (CEU) szándékoztak megünnepelni, de az utolsó pillanatokban a CEU vezetése átlátta a helyzet visszásságát, ezért Fekete-Győr és társai másutt ünnepeltek. Támogatóik között tudhatják Hajós András médiaszemélyiség mellett Závada Pált, Réz Andrást, Jeszenszky Gézát, Bod Péter Ákost, Chikán Attilát, Jakab Andrást, Tölgyessy Pétert, Sólyom Lászlót, Csaba Lászlót és Mellár Tamást. A felsorolt szakemberek változatos politikai pályát futottak be, többnyire csak sodródtak az eseményekkel, és mindig tartózkodtak a határozott, egyértelmű véleménynyilvánítástól.

A párt egyik anyagi támogatója Bojár Gábor, a Graphisoft nevű cég alapítója. Politikai érzékéről és felfogásáról sokat elárul, hogy korábban Bokros Lajost és Juhász Pétert támogatta. Raskó György, az Antall-kormány egykori államtitkára, közismert agrárvállalkozó, aki a támogatásért cserébe elvárásokat fogalmazott meg. „A leglényegesebb, hogy legyen a XXI. század kihívásaihoz igazodó, határozott nemzeti-patrióta párt.” Hogy a nagylelkű agrárvállalkozó itt mire gondolt, azt nem tudhatjuk, ugyanis a patrióta szó elsődleges jelentése: hazafi. További elvárás a „nyugat-atlanti elkötelezettség és politizálási stílus”. Nyilván ennek jegyében támogatta már a NOlimpia kampányt is.

A tényszerűség kedvéért említsük meg, hogy a pártban dolgozó Raskó László a filantróp nagyvállalkozó fia. A lehetséges támogatók között bukkant fel Haris Éva, az MSZP választmányának egykori elnökhelyettese, aki elismerően nyilatkozott a MoMóról: „Azonnal láttam, hogy azok közül az ifjúsági csoportok közül, amelyeknek figyelem és néha segítem a tevékenységét, mennyivel elszántabbak, mennyivel kiforrottabbak, mint mások.”

Minden párt esetében rendkívül fontos az alapítók társadalmi beágyazottsága, szociokulturális háttere, politikai előélete. A tények ismeretében a Momentum esetében ez különösen fontos, mert a pártot megszervezők felmenői korábban az SZDSZ és az MSZP holdudvarához tartoztak.

Radnóti András, az SZDSZ-es szellemiségű Radnóti Sándor filozófus fia. Mécs János apja Mécs Imre, az SZDSZ, majd az MSZP országgyűlési képviselője volt. Tabajdi Péter, aki korábban az MSZP informatikusa volt, Tabajdi Csaba szocialista politikus gyermeke. Donáth Anna Júlia a volt SZDSZ-es Donáth László evangélikus lelkész lánya. Az alapítók között találjuk Daniel Roichman izraeli állampolgárt, valamint Albecz Zsuzsannát, az Izraeli Kulturális Intézet és a Szochnut-ZSOIK Alapítvány munkatársát. Hajnal Miklós a Közép-európai Egyetemen volt kutatósegéd. A Momentum jelenlegi pénzügyi igazgatója Szauer Tamás, Szauer Péternek, a HVG tulajdonos-vezérigazgatójának a fia.

A rendelkezésünkre álló adatok alapján nem könnyű a Momentum politikai karakterének felvázolása. Koherens ideológiát vagy értékrendszert nem képviselnek, ezért spontán mozgósítóerejük is csekély. Önmeghatározásuk szerint „elvek és értékek mentén” politizálnak, és nem ideológiai alapon. Leginkább valami centrista képződménynek néznek ki, de több kérdésben szélsőséges, liberális álláspontot foglalnak el. Átfogó programot október 15-re ígértek, de a szakpolitikai elképzelések csak árnyalhatják az eddigi képet.

Miután eldöntötték, hogy a 106 egyéni körzetben önálló jelölteket indítanak, és a listán sem közösködnek senkivel, valószínűleg nem 2018-ban várják az áttörést, hanem 2022-ben. Nyilván felmérték, hogy a bal-jobb és a liberális-konzervatív felosztás meghaladása, valamint a rendszerváltozás befejezése nem lehetséges jelentős szavazói bázis megszerzése nélkül. Eddigi nyilatkozataik a politikai fantázia teljes hiányára utalnak.

Fekete-Győr András szerint: „Úgy látjuk, a globalizációhoz alkalmazkodni kell, és ha lehet, meglovagolni.” Különösen riasztó, hogy a kezdő politikus példaképe az állandóan üvöltöző Guy Verhofstadt, aki az EU egyik vezető liberális politikusa. Egyértelművé tette, hogy a melegházasság fontosabb számára, mint a határok védelme.

A Neue Zürcher Zeitung nevű lapnak nyilatkozva kijelentette: „Én hazafinak tartom magam. Orbán Viktor ugyanakkor hazafiatlan, mert fél a bevándorlóktól. Gyenge a kultúránk, ha azt néhány száz menekülttől féltjük.” A Momentumon kívül minden párt a múlt maradványa, de a politika „szexi.”

Fekete-Győr szerint a „Momentumot patrióta érzület viszi előre, szociális érzékenység, nyitottság és európaiság jellemzi” (168 Óra, 2017. augusztus 24.). Elképzelése szerint hit- és erkölcstanoktatás helyett informatikai, állampolgári, közgazdasági vagy uniós ismereteket kellene oktatni. Rendszeresen hivatkozik a külföldi tapasztalatok felhasználásának fontosságára. Szinte betegesen fél az orosz befolyástól, de egyetlen szóval sem tiltakozott még az Egyesült Államok kiszámíthatatlan és agresszív külpolitikája miatt.

A momentumosok hamarosan igazi konzultációba kezdenek a magyar néppel, majd a Nyugatról hazahozott tudásukkal olyan programot írnak, amely beindítja Magyarországot. Ennek egyik első megnyilvánulását láthattuk, amikor Fekete-Győr és bajtársai benyomultak az Origo.hu internetes portál szerkesztőségébe, és számonkérték a róluk író újságírót, aki előzőleg tényeket közölt arról, hogy a momentumosok még a HÖK aktivistáiként mennyi pénzt vettek föl.

Az állítás valóságtartalmát a nem túlságosan okos Orosz Anna az ATV egyik műsorában lényegében beismerte. Az érintettek egyike sem tett bírósági feljelentést. Az Origo szerkesztőségében tett látogatásból a szélsőségesen balliberális 168 Óra egyik szerzője az alábbi következtetést vonta le: „Túlléptek a gyengécske hazaszeretet-definíciókon, túl a szónoki közhelyeiken, és az olimpiai népszavazás után újra megmutatták, hogy igenis komolyan gondolják a dolgot, s nem hagyják, hogy szórakozzanak velük mindenféle senkiháziak. Megmutatták, hogy korai lenne leírni őket” (2017. május 25.). Ez a baloldali aktivizmus egészen Kun Béláig nyúlik vissza. De a jelszavak változtak: szolidaritás, teljesítményelv, egészséges nemzettudat. Hogy ezen pontosan mit értsünk, az még kifejtésre vár.

A Momentum Mozgalom egy protestpárt, ennek megfelelően első akciója az olimpia megrendezésének ellehetetlenítése volt. A világhoz való hozzáállásuk a tagadásra épül. Alapítóik egy jól beazonosítható budapesti baloldali és liberális értelmiségi szubkultúrát képviselnek, de a „Tudjuk, merjük, tesszük” szlogen használatától még tartózkodnak.

Generációs jellegük vitathatatlan: szeretnének túllépni rajta, de egyelőre ennek semmi nyoma. A párt ideológiai-politikai körvonalai rendkívül bizonytalanok, szándékaik azonban leírhatók. Valószínűleg ennek ellensúlyozása érdekében hozták létre a Cselekvés Köreit, melynek elsődleges feladata lesz az ország építése.

Ideológiai viták folytatása helyett lokális ügyeket kívánnak menedzselni.

Itt tartunk most.

Tóth Gy. László

A szerző politológus

magyaridok.hu
  • Kövér: Magyarország magyar ország akar maradni
    Kövér László azt mondta: a több mint ezeréves Kárpát-medencei magyar történelemben "egy demokratikusan megválasztott Országgyűlés által 2011-ben megalkotott első írott alkotmányunk szerint mi, magyarok a jövőben is önrendelkező és cselekvőképes államban, önazonosságát megőrző nemzetként és demokratikus jogrendben akarunk élni".
  • Csatanyerés a keresztény önvédelemben
    A kereszténységet ennél bőszültebben már alig lehet támadni! Ne feledjék, a keresztényüldözés a XXI. század legjelentősebb emberi jogi válsága. A világban soha nem látott mértékben tombol a keresztényüldözés! Naponta átlagosan nyolc keresztényt gyilkolnak meg, és mintegy 260 millió hívő van kitéve üldöztetésnek.
  • Éric Zemmour: Magyarországnak igaza van
    Éric Zemmour kifejtette, hogy a labdarúgó-Európa-bajnokságot is – mint oly sok nagyszabású sportversenyt – foglyul ejtették különféle lobbik és mozgalmak, amelyek felhasználják a népszerű sportokat és sporteseményeket saját kisebbségi ideológiájuk terjesztésére.
MTI Hírfelhasználó