A kancellár személyét a horvátok (74%), a románok (71%), az osztrákok (70%) és a szlovének (63%) körében a jelentős többség pozitívan ítéli meg.

Csehország, Szlovákia és Magyarország polgárai kevésbé szimpatizálnak Merkel kancellár személyével, itt átlagosan mindössze 32-36% ítéli meg pozitívan a személyét, míg 48-60% negatívan vélekedik róla. Ennek hátterében vélhetően a kancellár migrációs kvóta melletti kiállása áll, ezekben az államokban ellenzik ugyanis az elképzelést a legtöbben.

Érdekesség, hogy a lengyelek pozitívan ítélik meg Angela Merkel személyét, körükben 55% alkotott róla pozitív, míg 39% negatív véleményt. A kancellárral a bolgárok (52%), a szerbek (57%) és az osztrákok (70%) többsége is szimpatizál.

A német szociáldemokraták kancellárjelöltje, az Európai Parlament korábbi elnöke, Martin Schulz kevésbé ismert a régióban, mindössze a megkérdezettek fele ismeri. A V4-országok körében nagyjából azonos a Schulz személyét pozitívan és negatívan megítélők aránya. Ehhez képest a többi vizsgált országban jobban szimpatizálnak a személyével, de kevesebben, mint ahányan Merkel kancellárral.

A vizsgált tíz közép-európai országban átlagosan közel kétszer többen vannak jó véleménnyel Angela Merkelről (54,5%), mint akik Martin Schulzot preferálják (27%).
 
Módszertan
A Nézőpont Intézet telefonos közvélemény-kutatása 2017. június 6. és július 6. között készült tíz közép-európai országban (Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia, Bulgária), országonként 1000 fő megkérdezésével. A minta reprezentatív az adott ország 18 évnél idősebb lakosságára nem, kor, településtípus és iskolai végzettség szerint. A maximális mintavételi hiba ±3,2 %.