Próbatétel előtt Közép-Európa
Schulz kampányában nagyon komoly szerepet kapnak a Magyarország elleni méltatlan támadások.
2017. augusztus 31. 09:46

Magyarország szempontjából kulcsfontosságú a német választás kimenetele. Köztudott, hogy gazdasági szempontból kiemelkedő a két ország kapcsolata, de a viszony, a bevándorlás ügyében képviselt eltérő álláspont kivételével, politikai szinten is jó. Miként a német gazdasági elitnek és így a politikai elit józanul gondolkodó részének fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy hazánkban rendezett viszonyok és stabil kormányzás legyen, úgy ez nekünk is prioritás Németország esetében. Gondoljunk bármit Angela Merkel kancellár bevándorlás kapcsán képviselt – finoman szólva is vitatható – álláspontjáról, hazánknak az ő győzelme áll érdekében. Pontosabban fogalmazva, magyar szempontból fontos, hogy a német kereszténydemokraták (a Merkel által vezetett CDU és a bajor testvérpárt CSU) továbbra is a német kormány vezető erői maradjanak.

Könnyű belátni, hogy intenzíven meggyötörné a kétoldalú kapcsolatokat egy esetleges szociáldemokrata–kommunista–zöld (németesen vörös–vörös–zöld) koalíció vagy bármely más összetételű kormányzás, amely Martin Schulz kancellárságát eredményezi. Schulz kampányában nagyon komoly szerepet kapnak a Magyarország elleni méltatlan támadások, így az Európai Parlament korábbi elnökének győzelme esetén borítékolható a kétoldalú politikai kapcsolatok romlása.

A kutatások alapján persze nem érdemes ilyen fordulatra számítani, ugyanakkor teljesen tisztán csak a szeptember végi választást követően fogunk látni. Az augusztusi felmérések alapján a kutatócégek átlagosan 38 százalékos eredményt jeleznek előre a CDU/CSU-nak, míg a Schulz kancellárjelöltségével leszerepelni látszó szociáldemokraták 24 százalékon állnak. A felmérések szerint ismét mandátumokat szerezhet a Bundestagban a jelenleg 8 százalékon álló liberális Szabaddemokrata Párt. Ez azért is fontos, mert a Bundestagból 2013 után kieső, korábban Merkellel együtt kormányzó liberálisok visszakerülésével matematikailag egy újabb kereszténydemokrata–liberális koalíció sem esélytelen. A bevándorlásellenes Alternatíva Németországért (AfD) egyébként gyengült a legutóbbi vezetőváltás óta, jelenleg 8 százalékon állnak.

A választás az EU jövőjéről zajló vita szempontjából is fontos, a kontinensen zajló reformvita ugyanis 2018-ban kaphat új lendületet, miután megalakult az új német kormány. Ugyanígy a bevándorlási válság újabb hulláma szempontjából sem lényegtelen, hogyan alakul a voksolás. Mivel hamarosan újabb tömegek indulhatnak útra Európa felé, a határvédelem kérdése ismét előtérbe kerülhet. De a már Európába érkezett, menedékre nem jogosultak kitoloncolására tett kísérletek, valamint a kvótarendszer jövője szempontjából is fontos, milyen politikát folytat majd a következő német kormány, lesz-e legalább óvatos irányváltás a szükséges pragmatizmus felé.

Erre utaló jeleket ugyan sok német politikus adott a szép szavak szintjén, de minden a kampány utáni helyzeten múlik.
Idén októberben közvetlen nyugati szomszédunknál is választás lesz, amelyre a szociáldemokrata–néppárti koalíción belüli viták miatt kerül sor. A bevándorlás Ausztriában is alaposan átrendezte a politikai erőviszonyokat, mint ismert, a legutóbbi államfőválasztáson majdnem a bevándorlásellenes Szabadságpárt jelöltje győzedelmeskedett. A német választás mellett hazánk szempontjából az is kulcsfontosságú, milyen koalíció fogja irányítani Ausztriát a következő években.

Az eddigi koalíció vezető erejét a szociáldemokraták adták, a párt ugyanakkor mindössze 25 százalékos eredményt érne el a legutóbbi felmérések átlaga alapján. A kisebbik koa­líciós partner néppártiak Sebastian Kurz külügyminiszter dinamikus vezetésével előnyhöz jutottak a felmérésekben, a pártot 33 százalék választaná. Harmadik helyre szorult ugyanakkor a bő fél éve még a versenyt vezető Szabadságpárt, a Heinz-Christian Strache által vezetett formáció a voksok 24 százalékára esélyes. Közben egy új politikai erőt is 5 százalékra kezdtek mérni, Peter Pilz korábbi zöldpolitikus saját, alternatív zöldpártot kezdett szervezni.

Elméletileg három koalíciós forgatókönyv is szóba jöhet: a Néppárt és a Szabadságpárt, a Néppárt és a Szociáldemokrata Párt, valamint a Szociáldemokrata Párt és a Szabadságpárt együttműködése sem kizárható. Utóbbi bár meglepő fordulat lenne, regionális szinten már működőképesnek bizonyult. Könnyű belátni továbbá, hogy a jelenleg nagyobb koalíciós pártként az országot irányító szociáldemokraták számára csak fokozná a vereséget, ha olyan koalícióra lépnének, amelyben a másodhegedűs szerepét kaphatják meg. Az elmúlt évek alapján a magyar kormány sokkal jobban szót tud érteni a néppártiakkal, mint a szociáldemokratákkal, emellett fontos érdekünk fűződik ahhoz is, hogy a következő osztrák kormány pragmatikus politikát folytasson a bevándorlás terén. Speciális szempont ugyanakkor hazánknak az Ausztriá­ban dolgozó magyarok meglévő jogainak védelme.

Október végén Csehországban is választást tartanak, amelynek elsősorban a regionális kapcsolatok alakulása miatt van jelentősége. Az országot jelenleg a szociáldemokraták, az Andrej Babis üzletember által vezetett anti-establishment, egyúttal gazdasági liberális ANO nevű formáció, valamint a kereszténydemokraták koalíciója irányítja. A szociál­demokraták visszaesését mutató felmérések alapján könnyen elképzelhető, hogy az új kabinetben Babis pártja lesz a fő erő, persze a lehetséges koalíciós partnerek köre teljességgel kiszámíthatatlan. Az ANO kisebb konzervatív, kereszténydemokrata, liberális vagy épp centrista formációk közül is válogathat.
De nem csak a jövőbeli koalíció összetétele bizonytalan. Babis politikai víziójáról eddig viszonylag keveset lehet tudni, ami az utóbbi időben kiemelkedően sikeres regionális politika jövője szempontjából is bizonytalan

helyzetet eredményezhet. Ráadásul 2018 elején államfőválasztás is lesz az országban, és közeledik az egykori Csehszlovákia létrehozásának századik évfordulója is. Utóbbi azért rendkívül fontos, mert lényegében az unió reformját célzó vitával párhuzamosan emlékeznek majd meg a csehek és szlovákok a centenáriumról, amely akár prioritást is élvezhet a regionális politikával szemben. Magyar szempontból mindenesetre különös érdekünk fűződik ahhoz, hogy a jövőben is sikeres tudjon maradni a visegrádi együttműködés, aminek fontos záloga, hogy a következő cseh kormány is érdekelt legyen a regionális együttműködés erősítésében.

Fodor Csaba

A szerző a Nézőpont Intézet ügyvezetője

magyaridok.hu
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
MTI Hírfelhasználó