Augusztus 24-én Reformáció és költészet címmel rendez Balassi Bálint emlékkonferenciát a Vizsolyi Református Egyházközség.
2017. augusztus 24. 19:08
Az egyik előadó Szabó András, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető tanára. Neki tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.
- Professzor úr, Ön „Balassi-epicédium és a vizsolyi nyomda” címmel tart előadást a vizsolyi konferencián. Ezekre a szellemi kincsekre miért érdemes fényt villantani 2017-ben?
- A Balassi-epicédiumot a költő tanítványa, Rimay János írta, ebben a versciklusában siratta el mesterét, Balassi Bálintot és a nem sokkal később elesett öccsét, Balassi Ferencet. A mű jelentőségét nagyban növeli, hogy megtalálható benne az első nyomtatott Balassi-vers, a Végtelen irgalmú kezdetű zsoltárparafrázis. A nyomtatvány 1596-ban jelent meg, sokáig azt hitték, hogy Bártfán, a használt betűk és díszek alapján azonban bebizonyosodott, hogy a vizsolyi nyomdában. A fennmaradt két példánynak nincs címlapja, s hiányzik a bevezető része, pedig más forrásból tudjuk, hogy több üdvözlővers és két előszó is tartozott még a műhöz. Feltehetően ilyen csonkán került ki a sajtó alól, de arról csak feltételezések vannak, hogy miért. A vizsolyi nyomda fő pártfogója Rákóczi Zsigmond (1544–1608) volt, aki felesége révén birtokolta a helységet. Ő bocsátott a nyomda rendelkezésére egy megfelelő épületet, hogy kinyomtathassa az első teljes magyar bibliafordítást. Rákóczi – családjának első főrangú és jómódú tagja – 1588 és 1591 között Eger várának főkapitányi tisztét is viselte, s tisztjei között hadnagyként ott találjuk a költő öccsét, Ferencet is. Minden bizonnyal innen jöhetett a kezdeményezés az epicédium kinyomtatására, ugyanakkor az is lehetséges, hogy Rimay János jó kapcsolatban volt a vizsolyi nyomda lengyel származású vezetőjével, Mantskovit Bálinttal.
- Rimay Jánostól tudjuk, hogy Balassit az elismerés, a csodálat érte az egyik oldalról, a másik oldalról a szurkálódás, a támadás. Így volt életében és nem sokkal halála után – még Rimay életében – is. Ám jelenünkben is ezt tapasztaljuk. Ez utóbbi mögött milyen okok bújhatnak meg?
- Vitatkoznom kell a kérdéssel, én a jelenben nem tapasztaltam ellenérzéseket Balassival szemben. Vitathatatlanul nemzeti klasszikusaink közé tartozik, a régi magyar irodalmi kutatásban vezérszerepe van az ő életműve feltárásának és értelmezésének, ugyanakkor az iskolai oktatásnak szerves része. Régebben valóban voltak támadások Balassi Bálint, a történelmi személyiség ellen, hiszen az életrajza alapján hozta azt a sémát, ahogyan az emberek a költőt általában elképzelik: szórta a pénzt, falta a nőket, időnként erőszakos volt, s persze az alkoholt sem vetette meg. Amikor megszorult, akkor pedig egy pénzes, s nála jóval idősebb menyasszony segítségével próbált kilábalni válságos helyzetéből. Végül mikor ez sem sikerült, elhagyta a hazáját, s Lengyelországba ment. Vallásváltása (protestánsból katolikus lett) sem gerjeszthetett szimpátiát kortársainak többségében. A költő Balassi körül ugyanakkor már életében tanítványok gyülekeztek, akik tovább akarták mindazt vinni, amit elkezdett. Meg kell különböztetnünk egymástól az egykori valóságos személyt, és a verseket alkotó költőt. Halála után szerelmes verseinek megjelentetése jelentett problémát, a kor magyarországi erkölcsi felfogásával ugyanis ezek nem illettek össze – a katolikus és protestáns egyháziak is hevesen elítélték az ilyesfajta irodalmat. Csupán az istenes versei jelentek meg a 17. századtól nyomtatásban, a szerelmi témájúak csak kéziratban terjedtek, s végül a 1870-es években egyetlen másolat került elő belőlük, a Balassa-kódex – ennek alapján találta meg helyét az irodalmi kánonban.
- Fedezd föl saját kultúrád – hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. Miért jó, hogy 2017 augusztusában Vizsolyban irodalombarátok toborzódnak össze, s alkotnak csapatot Balassi körül?
- Balassi Bálint az első magyar nyelven alkotó jelentős magyar költő, a népszerűsítése, megszerettetése az olvasókkal állandó feladat, nem korlátozódhat csak az évfordulókra.
Magyarországon átgondolt oltási terv szerint halad a vakcináció, hiszen rendelkezésre kell állnia a második dózis oltóanyagnak is a már beoltottaknak - mondta az országos tisztifőorvos vasárnap a közmédiának nyilatkozva.
Ma ünnepli születésnapját Böjte Csaba. A ferences rendi szerzetes a hirado.hu-nak adott interjúban az oltás kapcsán arra kéri az embereket, hogy bízzanak orvosainkban, szakembereinkben, hiszen, ha elromlik az autónk, akkor sem egyedül kezdjük el javítani, hanem szakemberre bízzuk.
Magyarországnak nemzeti érdeke a koronavírus elleni oltás menetének felgyorsítása - fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.