Soros-szervezetek állnak a kábítószerlobbi mögött
Milliókat fordít minden évben Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata a nemzetközi és a magyar drogpolitika befolyásolására. A milliárdos első számú hazai partnere e tekintetben a Társaság a Szabadságjogokért lehet. A cannabis legalizálását ugyanakkor nem a szervezet munkatársai, hanem a liberális párti Fodor Gábor vetette fel legutóbb. Ő korábban az SZDSZ prominense és a Soros Alapítvány kurátora volt.
2017. augusztus 15. 09:51

Nem lenne meglepő, ha újabb milliók érkeznének a magyar drogpolitika befolyásolásának céljával a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) liberális jogvédő szervezethez Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) hálózatától, amely legutóbb több mint 30 millió forinttal támogatta az egyesület július 1-jével véget ért fogyatékos- és kábítószerügyi programját. A TASZ pénzügyi beszámolói szerint az OSF az elmúlt években többször támogatta őket.

A drogpolitika megreformálására és különféle kábítószerügyi kampányokra – egyebek mellett – egy, összességében 140 millió forintos keretből jutott pénz.

Soros hosszú évek óta igyekszik befolyásolni a magyar drogpolitikát. Öt éve ráadásul személyesen nyitott meg egy kábítószer-szabályozásról szóló konferenciát az általa alapított Central Euro­pean University (CEU) épületében.

Seattle-i pillanatkép. Sorosnak az USA-ban működő drogliberalizációs mozgalomra is jelentős ráhatása van Forrás: Reuters

A vitaesten Dénes Balázs, a TASZ akkori ügyvezetője moderált, és az egyik felszólaló Kasia Malinowska-Sempruch, az OSF illetékes igazgatója volt. A Soros-egyetem máskor is szívesen látta vendégül a liberális jogvédőket, 2013-ban pedig már az egyik oktatójuk, Wolfgang H. Reinicke is bekapcsolódott abba a pódiumbeszélgetésbe, amelynek résztvevői hibának nevezték, hogy az állam üldözi a drogokat.

Érdemes megemlíteni ugyanakkor azt is, hogy legutóbb nem a TASZ, hanem a liberális párti Fodor Gábor állt elő a cannabis legalizálásának ötletével. Az egykori SZDSZ-ben edződött országgyűlési képviselőtől aligha meglepő egy efféle indítvány, különösen ha azt is tudjuk róla: éveken át a Soros Alapítvány kurátorai közé tartozott.

A fentiek alapján elmondható, hogy Sorosék folyamatosan hozzájárulnak a TASZ és a hozzá hasonló csoportok működéséhez. Biztosra vehető tehát az is, hogy a fent említett, másfél hónapja véget ért program nem az utolsó volt, amit a tőzsdespekuláns alapítványának finanszíroztak a jogvédők.

Soros Györgynek az Egyesült Államokban működő drogliberalizációs mozgalomra is jelentős ráhatása van: az amerikai Kábítószer-ellenes Hivatal (DEA) néhány évvel ezelőtti tanulmányából az derül ki, hogy az USA droglobbija nagyrészt négy emberhez kötődik, és a tőzsdespekuláns is a kvartett része.

A DEA a közleményben rámutatott: Soros és társai pénze, befolyása nélkül a legalizációs mozgalom nem lenne sikeres, például az 1996-os kaliforniai orvosimarihuána-törvény is a négyes másfél millió dolláros támogatásával ment át.

Soros a 90-es évek közepe óta több mint 200 millió dollárt adományozott a „drogreform” előmozdítására, ebből nagyjából 25 milliót szánt a marihuá­nával kapcsolatos szabályozás átalakítására – olvasható a Herb.co nevű portálon. Az orvosi fűhasználat terén aratott győzelme után 14 évvel a milliárdos már a rekreációs, „hobbi” jellegű kenderhasználatért kardoskodott: 2009-ben egymillió dollárral támogatta a szavazás előtti népszerűsítő kampányt, amely egyébként így sem volt sikeres – írták.

A lap tájékoztatása szerint Washington és Colorado államban a drogkampány költségeinek kétharmadát finanszírozta Soros egy Peter Lewis nevű üzletemberrel, a Marijuana Policy Project (MPP) elnökével és több tízmillió dolláros befektetéseikkel sikerült kiharcolniuk a legalizálást ezeken az helyeken. Az MPP ezenkívül több államban, köztük Alaszkában is dollárszázezrekkel állt a cannabist népszerűsítő kampányok mögé – erről a Washington Times számolt be.

A tőzsdespekuláns által támogatott drogliberalizációs szervezetek közül az egyik legintenzívebb lobbitevékenységet végző a New York-i székhelyű Drug Policy Alliance (DPA), amelyet évi négymillió dollárral finanszíroz Soros.

A droghasználat üldözését (War on Drugs) felszámolni kívánó, az egész USA területén kiterjedt lobbitevékenységet folytató szervezethez több évtizedes kapcsolat fűzi a milliárdost: a DPA egyik alapítószervezetének, a Lindesmith Centernek a létrejöttét is támogatta még 1994-ben – írja a sorosfiles.com.

A spekuláns által támogatott számos hasonló szervezet közül a portál kiemeli még a marihuá­na legalizálásáért lobbizó American Civil Liberties Uniont is. A Herb.co szerint Soros György és a DPA együttműködésének tudható be, hogy Uruguayban törvénybe iktatták a cannabis használatához való jogot: a szerhasználók havi 40 grammot vásárolhatnak legálisan.

A legalizáció következtében törvényes cannabisárusítás 17 százalékkal nőtt 2015-ben az előző évhez képest, ez pedig több milliárd dolláros forgalmat jelent, ám a haszon néhány ember kezében összpontosul – tudósít a Wakeup-world nevű internetes lap.

Soros György egyik legkeményebb bírálója, a Demokrata Párt színeiben több évtizedig politizáló és az elnökségért is számos alkalommal induló Lyndon LaRouche a drogliberalizáció kapcsán is markánsan foglalt állást a milliárdossal szemben.

A Larouchepac.com weboldalon a Soros Györgyről összeállított tanulmánysorozatban azt állítják: a tőzsdespekuláns a kábítószer-kereskedelemből származó üzleti haszon növeléséért folytat propagandatevékenységet, sőt dél-amerikai drogkartellekkel történő összejátszással is meggyanúsítják a milliárdost.

magyaridok.hu
  • Javaslat a Korrupcióellenes Munkacsoportnak
    A baloldali politikus ugyanis 2015. szeptember 29-én egy online újságnak az ügyre utalva a következőket mondta: „Amúgy nem azt mondtam, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel. Hanem azt, hogy az SZDSZ is tele van korrupciós ügyekkel. Fontos az az is.” Egészen különleges üzenet ez a veterán politikustól.
  • Csengey Dénes legendája filmalkotásban
    Csengey mint ikon is fontos volt az MDF-nek, farmeröltönyt viselt, hosszú haja, szakálla volt, a fiatalokat vonzotta ezzel a megjelenéssel. Jó párost alkottak 1989. március 15-én a televízió előtt Cserhalmi Györggyel: a színész Kiáltványt olvasott fel Csengey beszéde előtt.
  • Magyarországnak ki kell maradnia az éleződő háborúból
    A háború témája ismét felülír minden más belpolitikai kérdést az elkövetkező időszakban – erről beszélt a Magyar Hírlap hétértékelő rovatában Deák Dániel politológus. A DK és a Momentum dominanciaharca az évértékelő beszédekben folytatódott, az elemző szerint ismét bebizonyosodott, hogy az erőtlen Donáth Annával szemben Gyurcsány Ferenc erősítette pozicióját.
  • A „dollárbaloldal" továbbra is magyarellenes
    Gyurcsány Ferenc és a „dollárbaloldal" - úgy, ahogy korábban más nemzeti sorskérdések esetén - most is a magyar emberek érdekével szemben határozza meg a politikáját – fogalmaz Hollik István.
  • Életveszélyes az EP vérgőzös javaslata
    Hidvéghi Balázs azt mondta: a javaslat szövege egészen elképesztő állításokat és felhívásokat tartalmaz például a fegyverszállítások tekintetében, nemcsak üdvözli például a tankok Ukrajnába küldését, hanem kifejezetten felhív vadászrepülőgépek és nagy hatótávolságú rakétarendszerek szállítására is.
MTI Hírfelhasználó