Alaptalanul támadják a közigazgatási reformot
Visszautasította a közigazgatási bíráskodással kapcsolatban a sajtóban megjelent ellenzéki vádaskodást az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Handó Tünde, aki úgy véli: hasznos tapasztalattal gazdagíthatják a közigazgatási és munkaügyi bíróságokat az esetlegesen kívülről, a köztisztviselői karból érkezett új bírák. Hozzátette: a bírókkal szemben alapvető elvárás, hogy függetlenül és pártatlanul döntsenek minden ügyben.
Utoljára frissítve: 2017. augusztus 10. 10:04
2017. augusztus 10. 09:46

Jelentős változások lépnek hatályba 2018 januárjában a közigazgatási és munkaügyi bíráskodás területén. Jelenleg húsz közigazgatási és munkaügyi bíróság működik, amelyből nyolc kiemelt, regionális szerephez jut, a fellebbvitel pedig a megyék helyett a fővárosban összpontosul majd. Ennél is lényegesebb azonban, hogy már első fokon tanácsok ítélkeznek majd egyedüli bírók helyett.

Handó Tünde szerint ez nehéz feladat elé állította a bíróságokat, hiszen a százkilencvenhárom közigazgatási és munkaügyi bíró mellé több lépcsőben, jövő novemberig további csaknem kétszáz közigazgatási ügyszakos bírót kell kinevezni. Az OBH elnöke ugyanakkor úgy látja, a tanácsok tovább emelhetik az ítélkezés színvonalát. – Ha egy ügyet tanácsban döntenek el, az lehetővé teszi, hogy több nézőpontból vizsgálják meg, alaposabb elemzésnek vessék alá, nem véletlen, hogy másodfokon minden ügyszakban kötelező a társas bíráskodás – fogalmazott Handó Tünde.

 

 Már első fokon háromtagú tanácsok járnak majd e lForrás: Bach Máté

Ami az új bírók kiválasztását illeti, az OBH elnöke hangsúlyozta: egyetértenek az Igazságügyi Minisztériummal abban, hogy ebben az ügyszakban nagy szükség van az élő közigazgatási tapasztalatra. Azt is leszögezte, hogy cseppet sem példa nélküli, ami történik: például a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon a jelenleg ítélkező bírók fele is külsős pályázóként nyert bírói kinevezést, vagy jelentős közigazgatási gyakorlat után került a rendszerbe és kezdte meg azt az előmenetelt, amelynek a végére bíróvá vált. – Ez az ügyszak tehát eleve nyitottabb, mint mondjuk a polgári vagy a büntető.

Azt is látni kell, hogy a közigazgatási szakemberek egy része eleve otthonosan mozog a tárgyalótermekben, mivel a hatóság jogi képviselőjeként bírósági ügyekben is el kell járnia. A tapasztalatuk értékes és hasznos a magasabb színvonalú munkához – közölte Handó Tünde, hozzátéve, hogy akik jelenleg közigazgatási és munkaügyi bíróként dolgoznak, nem vesztik el beosztásukat, sőt akár magasabb szintre is léphetnek.

Hogy kiből lehet bíró, azt jogszabályok rögzítik, és nagyon szigorú feltételeket támasztanak a jelölttel szemben a jogi végzettségen és a szakvizsga letételén túl is. E tekintetben a reform nem hoz változást, tehát szó sincs arról, hogy laikusok kerülnének be bíróként a rendszerbe. – A kiválasztási folyamat hosszadalmas, a jelöltet bírói testületek is meghallgatják, és szakmai múltját, kompetenciáit értékelik. Minden sikerrel vett akadálynak van egy bizonyos pontértéke, akárcsak, mondjuk, a tudományos eredményeknek, a releváns publikációknak, a joggyakorlat idejének – sorolta Handó Tünde.

Egyúttal jelezte, hogy a külsős pályázók esetében mindezt nehezebb mérni, mint a bírók, igazságügyi dolgozók esetében. – A közigazgatás egy rendkívül széles terület, az ebadóktól a közbeszerzési ügyekig sok minden tartozik ide. Ezért fontos tisztázni, hogy a kívülről pályázók esetében miért és hogyan adunk többletpontot. Az viszont nem kérdés, hogy a tapasztalatot értékelni kell – fejtette ki. Hangsúlyozta továbbá, hogy a megújuló szabályozásban módot lehet találni arra, hogy a közigazgatási jog területén folyamatosan dolgozó, elhivatott, magukat következetesen képező szakemberek mind a bírósági szervezeten belülről, mind kívülről a szakmai múlt egyenlő elismerésével pályázzanak. Ennek technikai lehetőségét megteremtő jogszabály-módosítás tárgyában az egyeztetések elkezdődtek az Igazságügyi Minisztériummal.

Arra az ellenzéki felvetésre, hogy az ő asszisztálásával a kormány egy fideszes káderekből álló pártbíróságot igyekszik kialakítani, az OBH elnöke leszögezte: a rendszerváltás óta bíró nem lehet tagja pártnak, a választási ügyek pedig nem tartoznak a közigazgatási és munkaügyi bíróságok hatáskörébe, azokról változatlanul az ítélőtáblák és a Kúria dönt majd. – A bírókkal szemben alapvető elvárás, hogy függetlenül és pártatlanul döntsenek minden ügyben. Akik ezt megszegik, akár az állásukat is elveszíthetik. Egyébként pedig a fellebbviteli eljárás lényege az, hogy kijavítsa a hibákat, vagy ha ez nem lehetséges, visszautalja az ügyet első fokra.

Soros nem befolyásol

Fontos, hogy a bírót ne a pulpitus, hanem a tudása emelje ki a tárgyalóteremben jelen lévők közül, ezért számtalan kötelező és ajánlott képzést szervezünk számukra – közölte a Magyar Időkkel az OBH elnöke. Handó Tünde felidézte: amíg 2006-ban 34 központi képzés volt 1600 résztvevővel, addig 2016-ban már 528, a hallgatók száma pedig elérte a 25 ezret. – A kötelező képzések kihagyása akár fegyelmi eljárást is maga után vonhat, de természetesen nem az a célunk, hogy terhet rakjunk a bírók vállára.

A képzésekre az időszerű és megalapozott ítélkezés, valamint általában a bírósági munka minőségének fejlesztéséhez van szükség. A kurzusok kialakításánál ebből következően figyelembe vesszük a különféle igényeket éppúgy, mint a jogszabályok változását – mutatott rá. A képzések előadói között szakmai szervezetek képviselői is előfordulnak.

Komoly visszhangra talált, hogy e körben az OBH a Soros György hálózata által bőkezűen támogatott Helsinki Bizottsággal is együttműködött. Erről szólva Handó Tünde elmondta: tavaly a gyűlölet-bűncselekmények tárgyában szerveztek egy kétszer egynapos képzést, amelyen nemcsak bírók, hanem például ügyészek is voltak a hallgatóságban. – A helsinkis előadást egy fellebbviteli főügyész-helyettes és egy kúriai bíró moderálta, a kiegyensúlyozottság így biztosított volt. Odafigyelünk arra, hogy a képzéseken csak szigorúan szakmai megnyilvánulások, jogeset-feldolgozások kapjanak helyet. Így nincs mód arra, hogy az előadók saját világnézetüket erőltessék a bírókra – szögezte le az OBH elnöke.

Trócsányi: a közigazgatási bíráskodáshoz bírói gondolkodás és közigazgatási gyakorlat is kell

Egy közigazgatási bíróság akkor jó, ha egyszerre van jelen benne a közigazgatási gyakorlat és a bírói gondolkodásmód - írta Trócsányi László igazságügyi miniszter a Figyelő csütörtökön megjelent számban.

A miniszter jelezte: a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény előkészítésénél az volt a céljuk, hogy - az ellenzéki pártok támogatásával - olyan "professzionális rendszer jöjjön létre, amely biztosítani tudja egyrészről a teljes körű bírói kontrollt a közigazgatás aktusai felett, másrészről az ítélkezés színvonala is javuljon". Ennek része lett volna a Közigazgatási Felsőbíróság létrehozása is.

Az ellenzéki pártok a többszöri egyeztetés ellenére azonban "politikai alapon" nem támogatták ez a javaslatot - vélekedett a miniszter, hozzátéve, hogy a kétharmados többség hiánya miatt a "megújulás (...) nem lehetett teljes körű".

A miniszter emlékeztetett, hogy Magyarországon a közigazgatási bíráskodásnak komoly előtörténete van: 1896 és 1949 között működött a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság, "amelyet a kommunista hatalom ellenségesnek ítélt meg, ezért azt megszüntette".



Trócsányi László hangsúlyozta: a közigazgatási bíráskodás feltétele a "közigazgatási szakismerettel rendelkező közigazgatási bíró". Megjegyezte, hogy a 20. század első felében sok olyan bíró dolgozott, aki korábban a közigazgatásban szerzett komoly tapasztalatot. Szerinte akkor jó egy közigazgatási bíróság, ha "abban egyszerre van jelen a közigazgatási gyakorlatban szerzett tudás, a közigazgatás működésének ismerete és a hagyományos bírói gondolkodásmód".

A miniszter több külföldi példát is hozott: Franciaországban a közigazgatási bírókat az államigazgatási főiskola egykori hallgatóiból toborozzák, valamint megkövetelik a közigazgatási joggyakorlatot. Utóbbi Ausztriában is szempont.

Magyarországon a közigazgatási bírák kiválasztása is a bírák kezében van - jelezte, kifejtve, hogy az álláspályázatok kiírása, az értékelés, a rangsor felállítása és a döntés is a bírósági szervezeten belül történik. "A bírói függetlenség sérelme fel sem merülhet ebben a folyamatban" - emelte ki.

Trócsányi László szerint a kormányzat olyan pontrendszert szeretne bevezetni az Országos Bírósági Hivatal támogatásával, amely a közigazgatásban töltött joggyakorlatot, a közigazgatás-tudományban való jártasságot is megfelelően honorálja, mert a jelenlegi rendszer erre nem garancia. Miniszteri rendelettel fogják "ezt a hiátust pótolni" - jelezte.

A miniszter azt is írta, hogy az ellenzéki pártok a bírói függetlenség felszámolását vizionálják, pártbíróságokkal fenyegetnek. Hangsúlyozta azonban, hogy sértő az egész magyar köztisztviselői karra nézve az az állítás, hogy a közigazgatásból érkezők nem lehetnek függetlenek.

magyaridok.hu
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Semjén Zsolt: Trianon
    Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke beszédet mondott Csurgón a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából, Szászfalvi László kereszténydemokrata országgyűlés képviselő meghívására a helyi országzászlónál.
  • Donald Tusk szélnek eresztette a néppárti bölcseket
    Magáért beszélt Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár nyilatkozata, Donald Tusk valóban szélnek eresztette a néppárti bölcseket – erősítette meg lapunk kérésére Deutsch Tamás. A Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációjának vezetője szerint a néppárti trió hiába is mondta, hogy jó úton haladnak a megbeszélések a Fidesszel. – Nem volt még példa arra, hogy az elnök inkább tehertételt jelent a pártcsaládnak, mintsem lendítőerőt – véleményezte Donald Tusk elmúlt időszakra jellemző magyarellenes kirohanásait.
  • Tisztifőorvos: kedvező tendencia látható az idősotthonokban
    Kedvező tendencia látható az idősek otthonaiban, nem nőtt a fertőzéssel érintett intézmények száma - mondta az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs szerdai online sajtótájékoztatóján.
MTI Hírfelhasználó