A nyílt társadalom modellje működésképtelen
Az elmúlt héten egy Tusványoson tartott pódiumbeszélgetésen Harrach Péter éles kritikával illette a nyílt társadalom elméletét. De mi is ennek a sokat idézett elképzelésnek a lényege, és mi ezzel a problémája a kereszténydemokrata politizálás képviselőinek? Erről kérdeztük a KDNP parlamenti frakcióvezetőjét.
2017. július 24. 12:39

- Sokszor és sokat hallunk az Európai Unió politika válságáról. Mi állhat ennek hátterében?

- Többek között egy ideológia. Az Unió nehézkes működése és a józan tagállami döntések akadályozása ugyanarról a tőről fakad, az ideológiai megközelítésből. Ez az ideológia pedig nem más, mint a nyílt vagy nyitott társadalom első hallásra szimpatikus, valójában életidegen, megvalósíthatatlan álma. Ahogy a kommunista paradicsom elképzelése nem számolt az emberi természettel, úgy a nyílt társadalom elmélete is távol áll a működőképes társadalom valóságától. Mindkettő szép elemekből összerakott álom, és mindkettőnek vannak megszállott hívei, akik rá akarják erőszakolni rögeszméjüket a világra.

- Milyen körülmények között született ez az ideológia?

- Mind az első, mind a második világháború után sokakban megfogalmazódott az igény a háborúmentes világ megteremtésére. Ennek eredménye volt például a Népszövetség, illetve maga az Unió is. Alapítóik a nemzetek együttműködésének és szövetségének hívei voltak. A nyílt társadalom teoretikusai – elsősorban Karl Popper – viszont a tartós béke feltételének és a totalitárius rendszerek megelőzésének a társadalom átalakítását gondolták. Ennek három fontos eleme a pluralizmus, az egyén autonómiája és a termékeny vita.

- Épp az ön által említett Karl Popper fogalmazta meg, hogy „Az a gondolat, hogy léteznek olyan természetes egységek, mint a nemzetek vagy nyelvi, faji csoportok, teljes egészében fiktív”. Az eddigi tapasztalataink alapján ez eléggé hajmeresztő állításnak tűnik, de mégis, ha nem lennének nemzetek vagy nem létezne kötődés az anyanyelvi kultúrához, ahogy a nyílt társadalom teoretikusai elképzelik, mi lenne helyettük?

- Az elképzelésük szerint az egyén szabadon választ az egymás mellett élő, egyenrangú kultúrákból, dönt saját identitásáról. Hogy ne hasson rá kényszerítő erővel a nemzeti és vallási hagyomány és az ezt képviselő közösségek, ezért ezeket le kell építeni. A nyílt társadalom működését a különböző nézetek vitája biztosítja, ami nem tűri bármely nézet dominanciáját.

- Vajon a nyílt társadalom modelljét át lehet ültetni a gyakorlatba? Van példa sikeresen működő nyitott társadalmakra?

- Ezt a jól hangzó elméletet a valóság látványosan megcáfolta. Nyugat-Európa bevándorlói, no go zónái, zavargásai és terrortámadásai nem a kultúrák békés egymás mellett éléséről szólnak. Úgy tűnik, Huntingtonnak van igaza, aki korunkat a civilizációk összecsapásaként írja le. Szerinte ebben a harcban a nyugati kultúra vesztésre áll az életerős iszlámmal és a keleti kultúrákkal szemben. Ennek nyilvánvaló okát pedig nem nehéz megfejteni. Azok, akik elvágják saját kulturális gyökerüket és valami egészen újjal próbálják pótolni, önmagukat ítélik vesztésre. Nyilvánvaló, hogy a folyamat nem most kezdődött, de dekadenciája most vált egyértelművé. Optimizmusunk viszont arra késztet, hogy higgyünk a váratlan fordulat lehetőségében, amire számtalan példát látunk a történelemben.

- A különböző nézetek, elképzelések tisztelete helyett manapság inkább azt látjuk, hogy bizonyos, magukat a nyílt társadalom híveinek feltüntető európai politikai körök – az említettekkel szöges ellentétben – nem fogadják jól, ha valaki nem azonosul, sőt szembeszáll az ő társadalmi elképzeléseikkel.

- A nyílt társadalom hívei a valóságban egészen másként viselkednek, mint amiről elméletük szól. Nem egymás nézeteit tisztelő, toleráns magatartást, hanem véleménydiktatúrát gyakorolnak. Erről szól a PC („politikailag korrektnek” nevezett beszédmód – a Szerk.) követelménye, a melegkultusz és a genderideológia erőltetése, a hagyományos közösségek lejáratása és az Unió kettős mércéje.

- Bár az Európai Unió alapító atyái egy keresztény értékek alapján létrejött közösségben gondolkodtak, az EU jelenlegi vezetői közül sokan úgy ítélik meg, hogy ezen értékek fölött már eljárt az idő, míg mások szerint a keresztény társadalomfelfogás csak utópia. A francia szocialista Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyi biztost idézném, aki nemcsak vitatja, hogy Európa lakosságának többsége keresztény hagyományokkal rendelkezne, de azt is kétségbe vonja, hogy a keresztény politika képviselői „jót” akarnának. „Azok, akik szüntelenül Európa keresztény gyökereinek kizárólagosságára hivatkoznak, gyakran azoknak a politikai áramlatoknak az örökösei, melyek hajdanán egy zsidók nélküli Európát akartak és most egy muzulmánok nélküli Európáról álmodoznak.” Mit kínál a keresztény társadalomfelfogás valójában az embereknek?

- A keresztény társadalmi tanítás alapelvekről szól és normákról. Amikor az emberi személy méltóságát, a szolidaritást, a szubszidiaritást, a közjót, vagy az igazságosságot említi, tág keretet ad a cselekedeteinkhez. Ezek az alapelvek és normák megfelelnek a teremtett világ rendjének, és illeszkednek az emberi természethez. A nyílt társadalom ideológiája és a keresztény világnézet között az a különbség, hogy az előbbi működésképtelennek bizonyult, az utóbbi pedig kiállta a valóság próbáját.

Jenei István

gondola
  • Pilinszky megmutatta az istenkereső utat
    Pilinszky megmutatta másoknak azt az istenkereső utat, amit ő folyamatosan újra és újra járt - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára a Pilinszky János születésének 100. évfordulójára készült dombormű avatásán szombaton Gárdonyban.
  • Így működik a Városházán a jutalékos rendszer
    Elemzők úgy látják: maffiaszerű módszerekkel osztják vissza a pénzeket a Városházán. Az elmúlt hetekben egymás után láttak napvilágot az újabb részletek.
  • Nincs klímavészhelyzet
    Clintel.org: Nincs klímavészhelyzet. Nincs tehát ok pánikra és ijesztgetésre. Erőteljesen ellenezzük a „2050-ig nettó nulla CO2” stratégiát, mert káros és irreális. A csökkentés (mitigáció) helyett az alkalmazkodás (adaptáció) részesítendő előnyben; az adaptáció az okoktól függetlenül mindenkor működőképes.
MTI Hírfelhasználó