Tusványos - visszatért a magyar közigazgatás
Az egyszerűsített honosításnak köszönhetően a kihelyezett konzuli napokkal visszatért a magyar közigazgatás a határon túli magyarlakta településekre, aminek nagyon nagy jelentősége van nemzetpolitikai szempontból - mondta Wetzel Tamás, az egyszerűsített honosításért felelős miniszteri biztos csütörtökön Tusnádfürdőn.
2017. július 20. 12:50

A 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) állampolgárságról, regisztrációról és választásokról szóló pódiumbeszélgetésén a miniszteri biztos rámutatott, nyolc-tíz éve még csak álmodoztak a Tusványoson arról, hogy Magyarországnak egymillió új állampolgára lesz, hogy a visszahonosított magyarok lakóhelyükhöz közeli külképviseleten igényelhetnek magyar útlevelet.

Rámutatott: a magyar külképviseleteknek most már kormányablakként kell működniük, hogy a magyar állampolgársággal kapcsolatos ügyintézésben a visszahonosított magyarok rendelkezésére álljanak, hiszen ősztől már a legmodernebb elektronikus személyi igazolványt is igényelhetik, a hazai anyakönyvezést is megejthetik a külképviseleteken a magyar állampolgárok, de jövő évtől már az anyasági támogatással kapcsolatos ügyintézésre is kiterjed a magyar állampolgársággal kapcsolatos külképviseleti ügyintézés.

A fórumon Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke beszámolt arról, hogy eddig 551 ezer olyan nagykorú magyar állampolgár van, aki szavazati joggal igen, de magyarországi lakcímmel nem rendelkezik, tehát levélszavazásra jogosult.

A levélvoksra jogosult több mint félmillió magyar állampolgár közül eddig háromszázezren iratkoztak fel a választói névjegyzékbe.

Az NVI elnöke elmondta, az első levélvoksolás után már 2014-ben kidolgoztak egy javaslatot a jogszabályi keret egyszerűsítésére, de a pártok nem tudtak megegyezni a kétharmados választási eljárási törvény módosításáról, így a választással kapcsolatos teendők változatlanok.

Felhívta a figyelmet néhány típushibára, amelyek miatt a 2014-es országgyűlési választásokon leadott levélvoksok 18, a tavalyi népszavazáson beérkezett levélszavazatok 15 százaléka érvénytelen volt. Sokan a nyilatkozatot is beteszik abba a borítékba, amelyben a szavazólap van, így vagy azért válik érvénytelenné a voks, mert az NVI nem tudja ellenőrizni, ki szavaz, vagy azért, mert sérül a titkosság. Másik típushiba, hogy a szavazólapot sem teszik be a borítékba belső borítékba, a harmadik a nyilatkozat aláírásának hiánya.

A választási regisztráció tíz évig érvényes, de aki szavaz, vagy adatmódosítást kér, annak meghosszabbodik az érvényesség.

András Pál a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa közölte: a KKM megállapodást köt az NVI-vel a választások külképviseleti lebonyolításáról. A külképviseleti-, vagy levélszavazással kapcsolatos tudnivalókról a külképviseletek is ősztől részletes tájékoztatást tesznek közzé honlapjukon és Facebook-oldalukon.

Minél nagyobb arányban magyar iskolába kell íratni a gyermekeket

A szakmai munkát segítő oktatási háttérintézmények hiányát hangsúlyozták külhoni magyar pedagógus és civil, valamint egyházi szervezetek képviselői a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) csütörtöki panelbeszélgetésén. Megfogalmazódott: törekedni kell arra, hogy lakóhelytől függetlenül magyar iskolába írassák a szülők a gyermekeket.

Burusi-Siklósi Botond, a 25 éves Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöke hiányérzetének adott hangot amiatt, hogy jelen pillanatig nincs meg az a háttérintézmény-rendszer, amely segíthetné a szakmai munkát. A legtöbb félreértés, párhuzamosság a koordináció hiányából ered - mondta, hozzátéve, hogy szükségesnek tartja egy közoktatási tanács létrehozását, amelyben az oktatáspolitika, az oktatásirányítás és a civil szervezetek egyaránt képviseltetnék magukat. Szintén hiányolta a szülőkkel való együttműködés országos szervezeti kereteit.

Megjegyezte: 160 ezer magyar gyermekkel foglalkozik jelenleg mintegy 10-12 ezer pedagógus.

A problémák között említette még az alacsony gyermekszámot, valamint az asszimilációt és a migrációt.

Erdei Ildikó, a temesvári Bartók Béla Líceum igazgatója egy oktatáskutató intézet hiányát tette szóvá, s azt, hogy nincsenek együttműködési keretek, fórumok. Fő kérdés, hogy kié a döntés, kié a felelősség - mutatott rá. Hozzátette: az elmúlt években született egy szakmai anyag, amely számos konkrét javaslatot tartalmaz, de nem történt előrelépés. Kell a létszám és a stratégia is - hangsúlyozta.

Erdei Ildikó jónak nevezte a Rákóczi Szövetség oktatási kezdeményezéseit, amelyek szerinte átvehetők a tömbmagyarság esetében is. Feltételként jelölte meg, hogy legyenek jó pedagógusok, szerinte az ő anyagi-erkölcsi státusukat is meg kellene erősíteni.

Kitért arra is: a marosvásárhelyi iskolaügy megmutatta, hogy mennyire kiszolgáltatott helyzetben vannak. Jogi tanácsadó iroda működtetése megoldást jelenthetne - jegyezte meg.

Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora azt mondta, hogy bármilyen kutatóintézet, stratégia születhet, ha nem lesznek hozzá megfelelő politikai, gazdasági eszközök, nem fog működni. A többségi társadalom sokszor nem abban érdekelt, hogy ez működjön, hanem abban, hogy a kisebbség beolvadjon, asszimilálódjon - mutatott rá. Az a tapasztalata, hogy akkor lehet sikereket elérni, ha Magyarország erős gazdaságilag, politikailag, és fel tud lépni a magyar kisebbség érdekében.

Csáki Csongor, a Rákóczi Szövetség főtitkára arról beszélt: több mint negyedszázada tevékenykednek annak érdekében, hogy minél többen magyar iskolát válasszanak. Legnagyobb sikerük, hogy beiratkozási programjuk már nemcsak Felvidékre terjed ki, hanem érinti Kárpátalja, Erdély, Délvidék egyes részeit is. Felvidéken nemhogy nem csökken, hanem némileg még nő is a magyar iskolába íratott gyerekek száma - mondta.

Hozzátette: a fő probléma, hogy kevés a gyermek, illetve ha van, akkor a szülők 10-20 százaléka rosszul dönt az iskolaválasztást illetően.

Andrási Benedek brassói lelkész, a Magyar Unitárius Egyház oktatási tanácsosa szerint a "fő törvény" sokszor nem oktatási, hanem költségvetési területen van. Problémaként jelölte meg, hogy bár gyerekek vannak, iskolák is működnek, de a falvak többek között az iskolabuszprogram hiányosságai miatt kezdenek kiürülni.

Ferencz S. Alpár csíkszeredai iskolaigazgató a megoldást az önkormányzatiság erősítésében látta. A fejkvótás rendszert átgondolná, és több lehetőséget adna helyben a közoktatás fenntartására, az állam ugyanis nem költ többet a közoktatásra, mint eddig - mutatott rá. Ahol hátrányos helyzetű közösségek vannak, vagy gazdasági okok miatt nem tudják fenntartani az iskolát, ott avatkozzon be az állam - vetette fel. Elmondta, hogy óriási tanárhiánnyal kell szembenézni, ami a tömb- és a szórványterületeket egyaránt érinti.

A panelbeszélgetésen elhelyezték a Marosvásárhelyi Katolikus Líceum kétnyelvű molinóját, Ne játsszanak a gyermekeink sorsával! felirattal, jelezve: az érintettek tovább harcolnak az iskoláért.

MTI
  • Megérkezett a Békemenet az állami ünnepség helyszínére
    Megérkezett a Civil Összefogás Fórum (CÖF) - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) szervezte Békemenet az állami ünnepség helyszínére szombaton délután, az ünneplő tömeg megtöltötte az Erzsébet teret és a Deák teret, az emberek a Károly körúton is állnak egészen az Astoriáig
  • Felvonták a nemzeti lobogót
    Katonai tiszteletadással, Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján szombat délelőtt Budapesten, az Országház előtti Kossuth Lajos téren.
  • KDNP: veszély fenyegeti a nemzet szuverenitását
    Simicskó István az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója alkalmából írt közleményében kiemelte, a történelem sorsfordító eseményei tanulságul szolgálnak minden későbbi nemzedéknek: „szabadságunkat, nemzetünk szuverenitását ismét veszély fenyegeti."
MTI Hírfelhasználó