Kevesebbet alszunk, mint a negyvenes években
Tömegek panaszkodnak világszerte fáradékonyságra és alváshiányra, pedig az emberek túlnyomó része úgy gondolja, hogy a helyzethez képest viszonylag jól kezeli az alváshiány okozta nehézségeket. De azt csak kevesen tudják, hogy a kényelem sokszor meggátolja szervezetünket abban, hogy felismerjük, mikor lehet leereszteni és mikor pihenni.
2017. július 11. 10:52

Aggasztó következményekkel járhat a modern kori társadalmi nyomás, ami egyre több munkát és egyre kevesebb alvást kényszerít az emberekre. Főként akkor, ha ezt a kényszert mesterséges körülményekkel párosítjuk, és úgy gondoljuk, hogy sikerült kibúvót találnunk szervezetünk alapvető igényei alól – olvasható a BBC írásában, melyet hanganyagként, stílusos módon altató zenei aláfestéssel is elkészítettek a hallgatóság számára.

A ’40-es években az emberek átlagosan 8 órát aludtak, de manapság ez lecsökkent 6,8 órára. Hét évtized alatt elértük azt, hogy az emberek átlagosan 20 százalékkal kevesebbet alszanak – mondta Matt Walker neurológus-pszichológus a BBC-nek. A professzor a kaliforniai Berkeley Egyetemen tanít, és állítása szerint az emberek fáradékonysága nem csupán az alváshiány miatt ért el a mostani kritikus szintre.

A felnőttek világa tele van alváscsökkentő termékekkel. A koffein ébren tart minket, az alkohol pár fajtája pedig elűzi a fáradtságot, de cserébe alvászavart okoz és megfoszt minket az álmainktól – magyarázta.

Becsapjuk a szervezetünket

Az alváshoz szükséges körülményeket már szintre tökélyre fejlesztettük: hipermatracokon pihenünk, füstmentes, télen fűtött, nyáron hűtött szobákban alszunk, de sokszor éppen ezek az ellenőrzött körülmények azok, amik megakadályozzák a természetes pihenést.

A professzor szerint az egyik legaggasztóbb szokás a otthoni légkondicionálás korlátlan, következetlen alkalmazása. Mikor lemegy a nap, a hőmérséklet is lecsökken, testünk pedig azt az üzenetet kapná a külvilágtól, hogy ideje lepihenni. Ám a mesterséges hőmérséklet teljesen összezavarja a szervezetünket, ami még akkor sem képes kikapcsolni, mikor már minden energiatartalékát felhasználta.

“Testünk elvárná ezt a gyönyörű, természetes hőingadozást. De mi ehelyett kiléptünk a természet körforgásából, ami normális esetben jelezné a szervezetünknek a pihenési időszak kezdetét” – magyarázta Walker.

Hormongátló fények és keveset alvó példaképek

A légkondi mellett a technológiai újítások is rengeteg kárt okoznak a szervezetünkben. Nem csupán a mesterséges fények ártanak, de az összes LED-es képernyő is, amik mind erős kék fényt bocsátanak ki. A kék fény felfüggeszti a melatonin nevű hormon éjjeli felszabadulását. Ez a hormon jelzi a szervezet számára azt, hogy mikor jött el az idő a pihenésre.

Azonban a technológia halogató viselkedéssel is párosul. Az ember elalvás előtt úgy érzi, hogy kötelessége minden felületen ellenőriznie, hogy érkezett-e számára valami érdekes információ, még elküld egy utolsó levelet, még egyszer átfutja a Facebook üzenőfalát.

Miután a fent említett körülményekkel szinte teljesen tönkretettünk a természetes, pihentető alvás bármilyen formáját, megjelenik a társadalmi kényszer, amire egy bizarr válaszlépés született: elkezdtük éltetni az 5-6 órát alvó embereket. Margaret Thatcher és Donald Trump is köztudottan beérte, beéri napi 5 óra alvással, ám ők nem az egészséges életmód legjobb példaképei – alvási viszonylatban.

Lehetnek kivételek, de 7 óránál többet kell aludni

De a kutatási eredmények egy merően más képet tárnak elénk. Mára körülbelül 10 ezer ilyen tanulmány született, melyekben részben azt is kutatták a szakemberek, hogy lehet-e napi 6 óra alvással létezni. A számokat természetesen kerekítették, így jött ki a 0 százalékos eredmény. Hiszen kivételes esetek mindig adódnak.

De Matt Walker meglátása szerint minden olyan személy, aki sok ideig hét óránál kevesebbet alszik, komoly egészségügyi következményekkel számolhat. A leggyilkosabb modern betegségek közül mindegyik az alváshiány számlájára is írhatók: ilyen az Alzheimer-kór, a rák, az elhízás, a cukorbetegség, a szorongás, a depresszió és az öngyilkosság is.

hirado.hu - BBC
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Uralkodók földi maradványait azonosították a kutatók
    Több magyar uralkodó, köztük Szent László király földi maradványait azonosították a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a Székesfehérvári Középkori Romkertben talált csontleletek között - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága kedden az MTI-t.
  • Az akarat újra építi a falakat
    A Kovácsi Bazilika országos és nemzetközi jelentőségű. A konkrét tervezést meg kell előzze egy – minél teljesebb körű – régészeti kutatás és feltárás, hiszen a Bazilika és az azt körbeölelő cinterem (temető) vasúti töltés alatti része még teljesen ismeretlen. Nem kizárt, hogy a magyar történelem jelentős leletei, tárgyai kerülnek még elő – véli Rainer Péter.
  • Leállt a szállítás a Barátság kőolajvezeték déli ágán
    A Transznyeft megerősítette a RIA Novosztyi hírügynökségnek a hírt, hogy a Barátság kőolajvezeték déli, Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát ellátó ágán nem küldenek napok óta olajat.
MTI Hírfelhasználó