2030-ra a muszlimok lehetnek többségben Brüsszelben
A Migrációkutató Intézet felmérése szerint jelentős szakadék van az unióban élő muszlim közösségek csendes többsége, és aktív kisebbsége között. Előbbiek szeretnének jobban beilleszkedni az uniós társadalmakba, a kisebbség viszont szilárdan hisz a kulturális elkülönülésben és a konfrontációban. Az M1 Ma Reggel műsorának vendége Janik Szabolcs volt.
2017. július 2. 09:27
Igaz, a muszlimok 90 százaléka elítéli a terrorcselekményeket, de az integráció mégis nehézségekbe ütközik, és Nyugat-Európában ez évtizedek óta húzódó probléma.
 
“Brüsszelben 300 ezerre teszik a muszlimok számát, ami azt jelenti, hogy minden negyedik ember muszlim. A felmérésaek szerint a kétharmadukat lehetne integrálni, de egyelőre nem látszik ez a sikertörténet” – magyarázta a Migrációkutatró Intézet kutatója, Janik Szabolcs az M1 reggeli műsorában.

A szakember részletezte a kutatás eredményeit: a brit muszlimok harmada vallotta, hogy a vallás nevében való gyilkolás igazolt lehet, míg a megkérdezettek 36 százaléka szerint a hitehagyókat meg kell ölni. A Sáríát, azaz az iszlám törvényeket nagyjából 40 százalék vezetné be, de a megkérdezettek 33 százaléka szívesen látna egy világméretű demokratikus kalifátust is.

“Nagyon szépen látszik a  felmérésekben egy törésvonal. A muszlimok kétharmada elfogadóbb a nyugati értékel, őket lehetne integrálni, de harmadukat a vallási dogmák irányítják” – részletezte a kutató.

Arra a felvetésre, hogy ha a muszlimok valóban többen lesznek Európában, Janik Szabolcs úgy reflektált: “Ennek ugye nyilván demográfiai okai vannak, hiszen a muszlimoknál nagyobb a szaporulat. A már amúgy is negatív folyamatok tovább romolhatnak, hiszen már most látható, hogy ezek a közösségek sokkal rosszabb szociális körülmények között, és kilátástalanabb helyzetben élnek. Ha ez bővülni fog, akkor a külvárosokban eszkalálódhat a helyzet” – világított rá a következményekre a szakértő.

A jövőről szólva a kutató úgy fogalmazott, mindenképpen tenni kell valamit, mert 2015 óta nagyjából 1,5-2 millió ember érkezett Európába, és a kialakult helyzetet azóta sem sikerült eredményesen kezelni.

hirado.hu - M1 Ma reggel
  • háttérZay
    Bogár László: Magyarországon a globális SZDSZ lokális ügynökhálózata már a hatvanas években elkezdte belső hatalmi struktúrájának a felépítését, amit szimbolikusan az is jelez, hogy az 1966 és 1968 között elindított, a gazdasági mechanizmus reformja nevű akciósorozatuk két meghatározó személyisége az a Nyers Rezső és Tardos Márton volt.
  • A római parlamentben megbukott az LMBTQ-törvény
    Az örök városban üdvrivalgással fogadták a hazafias pártok képviselői az olasz parlament felsőházában tartott szerdai szavazás eredményét, amely elvetette az LMBTQ-jogok bővítését.
  • Birodalmi téboly: az EU büntetést rótt ki Lengyelországra
    Az Európai Unió Bírósága július közepén úgy döntött, hogy a bírói jogsértések kiküszöbölésére létrehozott lengyel fegyelmi kamara nem egyeztethető össze az uniós joggal, továbbá veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét. Az uniós bírói testület elrendelte a kamara működésének felfüggesztését is, míg az Európai Bizottság szankciókat helyezett kilátásba, amennyiben Varsó nem hajtja végre az ítéletet.
MTI Hírfelhasználó