Frontális támadással szálltak bele Merkelbe
Németországban a szociáldemokraták (SPD) Angela Merkel elleni frontális támadásával beindult a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választást felvezető kampány. A sajtó vegyesen értékelte az SPD vasárnapi kongresszusán elindított offenzívát, szakértők pedig kételkednek a sikerben. A párt a 2005-ös példából igyekszik erőt meríteni, amikor vert helyzetből felállt és végül ugyan nem nyert, de nem szorult ellenzékbe.
2017. június 27. 12:12

A felmérésekben 23-25 százalékon álló SPD a dortmundi kongresszuson bemutatta, hogy milyen startégiával próbálja ledolgozni az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU jobbközép pártszövetséghez képest mintegy 15 százalékpontos hátrányát. A legfontosabb, hogy ne érvényesüljön az előző két Bundestag-választás kapmpányában (2009,2013) alkalmazott CDU/CSU-s taktika, az aszimmetrikus demobilizáció, ami az ellenfél szavazóinak “elaltatását” jelenti.

Történelmi vereség

A CDU/CSU mindkét választás előtt kerülte a szakpolitikai és ideológiai vitákat, alacsony intenzitással kampányolt és elérte, hogy a szavazás ne az alternatív elképzelések közötti választásként jelenjen meg a köztudatban, hanem inkább formális döntésként arról, hogy a németek megerősítik hivatalában a nyugalmukról gondoskodó kormányfőt. Ez nem is igen mozgósította az SPD táborát, a párt 2009-ben története legrosszabb eredményével, 23 százalékon végzett, és 2013-ban alig javított, 25,7 százalékot ért el.

Az SPD most a gyermekellátástól a nyugdíjrendszerig minden közügyre kiterjedő választási programját állítja a középpontba, megpróbálja vitára ingerelni az ellenfelet és felerősíteni azt a hangulatot, hogy az emberek – főleg a fiatalok – változást akarnak, mert elegük van a nagykoalícióból és Merkelből.

Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt, az SPD elnöke és kancellárjelöltje beszél a párt rendkívüli konferenciáján a dortmundi Westfalenhalléban 2017. június 25-én. (MTI/EPA/Sascha Steinbach)

“Nekünk van programunk, a többieknek nincs, és akinek nincs programja, annak mondanivalója sincs” – mondta Martin Schulz pártelnök-kancellárjelölt, miután a kongresszus ellenszavazat nélkül elfogadta a programot.

Merkeli zsákbamacska

A szavazás előtti másfél órás beszédének legfontosabb eleme arról szólt, hogy a CDU/CSU nem mondja meg az embereknek, hogy mire készül, így “zsákbamacskát” kap, aki Merkelre szavaz. A CDU/CSU megtagadja a vitát Németország jövőjéről, arra törekszik, hogy minél kevesebben menjenek el szavazni, mert az alacsony részvételi arány nekik kedvez. Ez “merénylet a demokrácia ellen” – mondta.

A koalíciós partner ellen csaknem négy évi zökkenőmentes kormányzás után indított támadással elkezdődött az adok-kapok; a CDU/CSU visszautasította az SPD elnökének kijelentését, és a kétségbeesés jeleként tulajdonította.

Seehofer nem hagyta szó nélkül

A legélesebben a CSU elnöke, Horst Seehofer bajor kormányfő fogalmazott, aki szerint Martin Schulznál a felméréseket látva “viszonylag hamar elszakadt a cérna”.

Az SPD nem tágít, egyik kampánystratégája, Tobias Dünow hétfőn Seehofer megjegyzésére reagálva a Twitteren azt írta, hogy a politikához koncepciók, a demokráciához választható alternatívák kellenek, és “veszélyezteti a demokráciát”, aki elzárkózik a vitától és a választók “leszedálására” törekszik. “Ez ennyire egyszerű” – írta Dünow.

Kevés lehet

A sajtó vegyesen fogadta az új stratégiát. A konzervatív Die Welt hétfői kommentárjában kiemelte, hogy Schulz “szolid szociáldemokrata” beszédet mondott, de ez kevés lehet a fordulathoz, és előfordulhat, hogy az SPD 2009 és 2013 után ismét a CDU/CSU-nak “ajándékozza a győzelmet”.

Kicsinyes

A liberális Süddeutsche Zeitung szerint a Merkel elleni támadás a politikai versenyben “legitim” fogás, de “kissé kicsinyes”, a demokrácia elleni merénylet vádját pedig “más politikai tényezőknek kellene fenntartani”.

A Spiegel Online hírportál szerint a kongresszuson csak az derült ki, hogy még mindig a politikából 12 éve visszavonult volt kancellár, Gerhard Schröder az SPD legjobb szónoka.

Lendületben az AfD

A legtöbb választási szakértő szerint nemigen valószínű, hogy az SPD-nek sikerül a fordulat. Az egyik legtekintélyesebb kutatóintézet, az Allensbach a kongresszusra időzített elemzésében rámutatott, hogy a pártok támogatottsága rendkívül stabil a ciklus 2013 őszi kezdete óta. Egyedül a 2015 nyarán elmélyült migrációs válság okozott változást, visszavetette mindkét kormányzó erő támogatottságát és lendületet adott az országos politika új jobboldali tényezőjeként bejelentkező Alternatíva Németországnak (AfD).

Azonban a migrációs válság hatása a pártpreferenciákra csaknem teljesen elpárolgott. Az AfD az 5 százalékos bejutási küszöb felett stabilizálta támogatottságát, de a többi párt a kampány kezdetén lényegében ugyanott tart, mint a válság előtt, és a széljárás nem kedvez az SPD-nek.

Rossz témaválasztás

Martin Schulz színre lépése az év elején az újdonság erejével hirtelen fölemelte az SPD támogatottságát, de a hullám gyorsan alább is hagyott. Ez részben annak tulajdonítható, hogy az SPD témaválasztása nem szerencsés; a kampány legfőbb témájának a társadalmi igazságosságot tették meg, holott a németek a gazdasági fellendülés révén az utóbbi 20 évet tekintve most a leginkább elégedettek.

Annak is fontos szerepe van, hogy Angela Merkel a Brexittel, a populizmus erősödésével és Donald Trump megjelenésével kialakult helyzetben, és a Szíriától Észak-Koreáig sorakozó nemzetközi válságok közepette a biztonság és a stabilitás garanciájaként tudja bemutatni magát.

Gerhard Schröder volt német kancellár beszél a Német Szociáldemokrata Párt, az SPD rendkívüli konferenciáján a dortmundi Westfalenhalléban 2017. június 25-én. (MTI/EPA/Sascha Steinbach)

Az SPD-nek viszont nem szabad feladnia a harcot, mert a választók harmada csak a szavazás előtt közvetlenül dönti el, hogy kinek adja voksát – mondta a kongresszuson Gerhard Schröder, a 2005-ös kampány “hőse”.

“Még nem dőlt el semmi”

Felidézte, hogy pártja akkor néhány hét alatt csaknem 20 százalékos hátrányt dolgozott le – az SPD 2005 júniusában 27 százalékon, a CDU/CSU 44 százalékon állt, a szeptemberi választáson az SPD 34,2 százalékot, a CDU/CSU 35,2 százalékot szerzett -, vagyis meg lehet fordítani a közhangulatot és meg lehet nyerni a választást. “Még nem dőlt el semmi” – hangoztatta Gerhard Schröder.

hirado.hu - MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Az év vége előtt lezárulhat a feltételességi eljárás
    Ha a kormány az általa tett vállalásokat teljesíti, akkor a feltételességi eljárás még az év vége előtt lezárulhat és Magyarország forrásvesztés nélkül léphet át a 2023-as esztendőbe - mondta az igazságügyi miniszter az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében szükséges, az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvényjavaslatok parlamenti vitájában, hétfőn este.
  • Nemzetek Ligája – Csoportmásodik a Rossi-legénység
    A magyar labdarúgó-válogatott a Puskás Arénában 2-0-s vereséget szenvedett az Európa-bajnok olasz csapattól a Nemzetek Ligája 6., zárófordulójában, így az A divízió 3. csoportjának második helyén zárta a sorozatot.
  • Orbán Viktor gratulált az olasz jobboldali vezetőknek
    A megszokott diplomáciai, udvariassági formuláknál jóval intenzívebb kommunikáció zajlik Orbán Viktor miniszterelnök és a várhatóan kormányt alakító olasz jobboldali pártok vezetői között; a vasárnapi parlamenti választás óta több üzenet-, illetve levélváltás is történt a magyar és az olasz partnerek között – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár hétfőn.
MTI Hírfelhasználó