Nézőpont: vakvágányra futott az MSZP kampánya
A Nézőpont Intézet elemzése szerint a szocialista párt mostanra lényegesen rosszabb helyzetben van, mint időarányosan ugyanekkor a 2014-es választás előtt, és Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltjének első fél éve "egyértelmű kudarc".
2017. június 15. 13:04

Az intézet csütörtökön juttatta el az MTI-hez elemzését, amelyben azt írták, az MSZP miniszterelnök-jelöltjének kampánya egyértelműen vakvágányra futott: népszerűtlen ígéretek sorát jelentette be színre lépése óta, ráadásul a baloldali összefogással kapcsolatos egyetlen törekvését sem sikerült valóra váltania. A mérések szerint négy éve nagyjából egymillió szimpatizánssal rendelkezett a párt, ami mára körülbelül 600 ezer fős táborra apadt.

A Nézőpont Intézet tíz pontban szedte össze “Botka László baklövéseit” az elmúlt fél évből. Úgy vélik, az MSZP miniszterelnök-jelöltje magára haragította a többi balliberális pártot, és emlékeztetnek, hogy a politikus fél éve még nem csak az MSZP miniszterelnök-jelöltje szeretett volna lenni, hanem az egységes baloldal kormányfő-jelöltje.

Elhibázott diktátumai következtében azonban a mostani folyamatok alapján várhatóan ugyanaz a hónapokon át tartó üzengetés fog lezajlani a baloldali pártok között, mint négy éve – véli a Nézőpont.

Az intézet úgy véli továbbá, hogy Botka László nem megfelelően kezelte a “Gyurcsány-problémát”, vagyis, hogy Botka Lászlóval megindult ugyanaz a párharc, amit 2014 előtt is láthattunk: az MSZP aktuális vezetője napi szinten a sajtón keresztül üzenget Gyurcsány Ferencnek.

Ezzel ismét Gyurcsányra irányította a figyelmet, amit a DK vezetője ki is használ, így Botka László szándékával ellentétben sikerült egyben tartania 250-300 ezres táborát, a Gyurcsány-ellenes baloldali szavazók pedig nem mentek át az MSZP-hez.

Nem csitultak a belső harcok, sőt

A Nézőpont szerint kiéleződtek az MSZP-n belüli ellentétek, továbbá az elemzés szerint minden 2010 utáni szocialista vezető megpróbálta úgy beállítani az MSZP-t, mint egy megújult, a múlt hibáival szakító pártot. Botka László ugyanakkor úgy beszél a 2010 előtti időszakkal történő szakításról, hogy közben egyik meghatározó alakja volt annak.

A Nézőpont Intézet szerint az is hiba volt Botka László politikájában, hogy nem mondott le a szegedi polgármesteri tisztségről, amellyel azt üzeni a választóknak, hogy ő sem bízik teljes mértékben a 2018-as győzelmében.

Botka László vagyonnyilatkozata és a Szeviép-ügy kapcsán kellemetlen helyzetbe került – olvasható az elemzésben. A hiányos vagyonbevallása komoly támadási felületet jelent, már a kampánya kezdetén magyarázkodásra kényszerítve Botkát ahelyett, hogy programját tudná népszerűsíteni – véli a Nézőpont.

Nem vált előnyre Soros közelsége

Az intézet érhetetlennek tartja Botka László bevándorláspolitikával kapcsolatos kritikus álláspontját, mint írták, a magyarok kétharmada (66 százalék) pártállásra való tekintet nélkül támogatja azt, és a baloldali szimpatizánsok 42 százaléka is megfelelőnek tartja a kormány intézkedéseit. Úgy vélik, a témában tett kijelentései eredményezték azt, hogy az MSZP támogatottsága csökkent vagy stagnált 2015-ben és 2016-ban.

“Komoly politikai baklövés, hogy Botka László Soros Györggyel egy időben tartózkodott Brüsszelben” – véli a Nézőpont Intézet. A brüsszeli vezetés kegyeinek keresése az uniós migrációs politika támogatásához hasonlóan öngól, hiszen saját szavazótáborát is megosztó és nem bővítő kérdésekről van szó – olvasható az elemzésben.

Úgy vélik továbbá, azzal, hogy az MSZP nem hajlandó Botka László vagyonosodásával, illetve korrupciógyanús és egyéb, a személyét érintő ügyekkel foglalkozó sajtótermékeknek választ adni, azt a látszatot keltheti a választókban, hogy nincsen magyarázatuk az ügyekre.

Ráadásul egy debütáló kormányfő-jelölt számára minden olyan médiamegjelenés előny, amely növelheti ismertségét, nem beszélve arról, hogy a többi ellenzéki pártnak – többek között a DK-nak vagy az LMP-nek – jelentős felületet engedett át ezzel az MSZP.

A Nézőpont Intézet szerint a “Fizessenek a gazdagok!” szlogen alatt Botka László olyan ideológia-vezérelt szociális ígéretekkel próbálja növelni az MSZP népszerűségét, amellyel a középosztályban jelentős félelmet kelt. Az elemzők úgy vélik, azzal, hogy elmulasztották háttérszámításokkal és konkrét javaslatokkal alátámasztani az ígérgetést, csak felületes kampányszlogenek szintjén létezik a javaslat.

A teljes elemzés:

Összefoglaló

Az MSZP utolsó reményeként is emlegetett Botka László – a választók számára a legfontosabbnak számító – első fél éve egyértelmű kudarc. Az MSZP miniszterelnök-jelöltjének kampánya egyértelműen vakvágányra futott: népszerűtlen ígéretek sorát jelentette be színre lépése óta, ráadásul a baloldali összefogással kapcsolatos egyetlen törekvését sem sikerült valóra váltania. A szocialista párt ráadásul mostanra lényegesen rosszabb helyzetben van, mint időarányosan ugyanekkor a 2014-es választás előtt. Négy éve nagyjából egymillió szimpatizánssal rendelkezett a párt, ami mára körülbelül 600 ezer fős táborra apadt.

A Nézőpont Intézet összegyűjtötte Botka 10 baklövését a színre lépése óta eltelt fél évből:

1.    MAGÁRA HARAGÍTOTTA A TÖBBI BALLIBERÁLIS PÁRTOT: Botka László fél éve még nem csak az MSZP miniszterelnök-jelöltje szeretett volna lenni, hanem az egységes baloldal kormányfő-jelöltje. A tárgyalásokat 2017 márciusáig szerette volna lezárni, de elhibázott diktátumai következtében a mostani folyamatok alapján várhatóan ugyanaz a hónapokon át tartó üzengetés fog lezajlani a baloldali pártok között, mint négy éve. A 2014 előtti „összefogás-vita” 2018-ban „együttműködési vitaként” ismétlődik meg. Ez nem csak a rejtőzködő, de a bevallottan baloldali szavazókat is taszítja.

2.    A GYURCSÁNY-PROBLÉMA NEM MEGFELELŐ KEZELÉSE: Botkával megindult ugyanaz a párharc, amit 2014 előtt is láthattunk, az MSZP aktuális vezetője napi szinten a sajtón keresztül üzenget Gyurcsány Ferencnek. Ezzel ahelyett, hogy nem foglalkozna vele, ismét Gyurcsányra irányította a figyelmet. A DK-vezér ezt ki is használja, így Botka szándékával ellentétben sikerült egyben tartania 250-300 ezres táborát, a Gyurcsány-ellenes baloldali szavazók pedig nem mentek át az MSZP-hez.

3.    PÁRTON BELÜLI ELLENTÉTEK KIÉLEZÉSE: A tavalyi tisztújító kongresszuson nagyarányban leváltották a választmányi elnöki pozícióról Botka Lászlót, mely megmutatta, hogy jelentős számban vannak ellenfelei párton belül. Ennek tudható be, hogy ragaszkodott vétójogához a 2018-as MSZP-jelöltek kapcsán, és hogy nem lehetnek a listán olyanok, akik szerinte a „2010-es kétharmados vereségbe vezették a pártot”. Neveket ugyanakkor nem mondott, így kívánja fenntartani a bizonytalanságot ellenlábasai irányában. Ez a húzás viszont azt eredményezi, hogy kiéleződhetnek az így is jelentős belső konfliktusok és a kampány során nem számíthat majd Botka azokra a tapasztalt vezetőkre, akik segíthetnék őt. Közvetetten ennek bizonyítéka, hogy az MSZP ismert arcai közül – a nagyarányú kongresszusi támogatás ellenére közül – senki nem lelkesedik látványosan Botka jelöléséért.

4.    A MÚLT TAGADÁSA A 2010 ELŐTTI VILÁG RÉSZESEKÉNT: Minden 2010 utáni szocialista vezető megpróbálta úgy beállítani az MSZP-t, mint egy megújult, a múlt hibáival szakító pártot. Botka László ugyanakkor úgy beszél a 2010 előtti időszakkal történő szakításról, hogy közben egyik meghatározó alakja volt annak, a döntéseket támogatta, Gyurcsány Ferenc mellett is számtalanszor kiállt. Ennek fényében bármikor a szemére vethető korábbi Gyurcsány-pártisága, mely hitelességi deficitet okoz.

5.    NEM ADTA FEL A SZEGEDI POLGÁRMESTERSÉGET: Botka László nem mondott le a polgármesterségről, mellyel azt üzeni a választóknak, hogy ő sem bízik teljes mértékben a 2018-as győzelmében, hiszen biztos, ami biztos alapon megőrzi szegedi pozícióját. Ez is jelentős támadási felületet jelent, ráadásul a megmaradt szocialista szimpatizánsok győzelembe vetett hitét is rombolhatja. Botka feltehetően abban reménykedik, hogy 2019-re már mindenki elfelejti, hogy egy évvel korábban ott akarta hagyni Szegedet a több hatalmat nyújtó kormányfői székért.

6.    PROBLÉMÁK A VAGYONNYILATKOZATTAL, SZEVIÉP-ÜGY: Az országos politikai életbe, főként a kormányfői székbe készülő politikus számára az egyik legfontosabb cél, hogy a mindig nagy sajtóvisszhangot kiváltó vagyonnyilatkozatával minden rendben legyen. Botka László nem tanulva a korábbi hasonló esetekből, többszörösen kellemetlen helyzetbe került hiányos vagyonbevallása miatt. Ez a vagyonadóval és a gazdagok megadóztatásával kampányoló miniszterelnök-jelölt számára komoly támadási felületet jelent, már a kampánya kezdetén magyarázkodásra kényszerítve Botkát ahelyett, hogy programját tudná népszerűsíteni. Az egészet tetézi, hogy a Szeviép-ügy Bajnai Gordon Hajdú-Bét ügyéhez hasonló problémát jelenthet számára a későbbiekben.

7.    A MAGYAR BEVÁNDORLÁSPOLITIKA TÁMADÁSA: A magyar kormány bevándorláspolitikáját a magyarok kétharmada (66 százalék) pártállásra való tekintet nélkül támogatja, még a baloldali szimpatizánsok 42 százaléka is megfelelőnek tartja a kormány bevándorláspolitikai intézkedéseit. Ennek fényében érthetetlen, hogy Botka László miért kritizálja továbbra is a bevándorláspolitikai intézkedéseket, ráadásul ebben a kérdésben korábbi nyilatkozatai is kínosan érinthetik. 2015-ben a migránsválság tetőpontján például arról beszélt, hogy szerinte a kormány sok tízmilliárdot dobott ki a teljesen hasztalan „új vasfüggönyre”. Ez a politika eredményezte többek között, hogy a párt támogatottsága csökkent vagy stagnált 2015-ben és 2016-ban.

8.    BRÜSSZEL ÉS SOROS KEGYEINEK KERESÉSE: Komoly politikai baklövés, hogy Botka László Soros Györggyel egy időben tartózkodott Brüsszelben. Ugyan tagadta a „szerencsés véletlent”, azonban másnap ígéretet tett a Soros-egyetemet is érintő jogszabályok, illetve a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságát előmozdító törvény visszavonására. A brüsszeli vezetés kegyeinek keresése az uniós migrációs politika támogatásához hasonlóan öngól, hiszen saját szavazótáborát is megosztó és nem bővítő kérdésekről van szó.

9.    A KORMÁNYPÁRTI MÉDIA BOJKOTTJA: Azzal, hogy az MSZP nem hajlandó Botka László vagyonosodásával, illetve korrupciógyanús és egyéb, a személyét érintő ügyekkel foglalkozó sajtótermékeknek választ adni, azt a látszatot keltheti a választókban, hogy nincsen magyarázatuk az ügyekre. Ráadásul egy debütáló kormányfő-jelölt számára minden olyan médiamegjelenés előny, amely növelheti ismertségét. Mivel a médiamegjelenéseknek forintosítható értéke is van, ilyen erővel az MSZP az állami kampánytámogatásról – saját indulás esetén egymilliárd forint – is lemondhatna. Nem beszélve arról, hogy a többi ellenzéki pártnak – többek között Gyurcsány Ferenc pártjának vagy az LMP-nek – jelentős felületet engedett át ezzel az MSZP.

10.FÉLELEMKELTÉS A KÖZÉPOSZTÁLYBAN: Botka a „Fizessenek a gazdagok!” szlogen alatt olyan ideológia-vezérelt szociális ígéretekkel próbálja növelni az MSZP népszerűséget, mellyel a középosztályban jelentős félelmet kelt. A fizessenek a gazdagok üzenet ugyanis felveti a kérdést, hogy kik is a gazdagok a szocialisták szerint, és vajon a ma éppen még nem gazdagok, holnap nem számítanak-e annak. Mindezt erősíti, hogy elmulasztották háttérszámításokkal és konkrét javaslatokkal alátámasztani az ígérgetést. Így az csak felületes kampányszlogenek szintjén létező javaslat. Mindez a „vizitdíj-hatás”: annak tíz évvel ezelőtti bevezetése nemcsak a választási ígéret megszegése miatt okozott felháborodást, hanem mert nem lehetett tudni, meddig érvényes az összege.


 

Sokkal rosszabb helyzetben van az MSZP, mint négy éve

Közel fél év telt el azóta, hogy Botka László 2016. december 21-én a 168 órának adott interjújában bejelentkezett a baloldal élére miniszterelnök-jelöltnek. Botka akkor arról beszélt, hogy három feltétel teljesülése esetén vállalja a jelöltséget: közös ellenzéki listát akar; az egyéni jelöltek kiválasztásánál ne a párthoz tartozás, hanem a szavazatszerzési képesség számítson; valamint megállapodást kell kötni az új baloldali politikáról. Az elvárások közül ugyan egy sem teljesült, ennek ellenére az egycsapásra hitelét vesztett szegedi polgármestert május 27-én hivatalosan is megválasztották a szocialista párt miniszterelnök-jelöltjévé.

Az MSZP utolsó reményeként emlegetett Botka László elmúlt fél éve ugyanakkor egyáltalán nem mondható sikeresnek, tíz hónappal a 2018-as országgyűlési választás előtt az áhított egymillió új szavazóból eddig egyetlenet sem sikerült megszólítani. Ennek legfőbb oka, hogy Botka hibák sorát követte el az elmúlt időszakban: a baloldalon az egységképzés helyett csupán még nagyobb ellentéteket szított; a Gyurcsány Ferenc jelentette problémát nem kezelte megfelelően, a DK jelentett veszélyt az MSZP-n belüli ellenfelek háttérbe tolásával párhuzamosan igyekszik orvosolni; míg vagyonnyilatkozati botrányával, korrupciógyanús ügyeivel már jelöltsége elején rontotta megítélését, mellyel az eleve elhibázott „Fizessenek a gazdagok!” kampány minimális szavazatvonzó erejét is lerombolta. Ráadásul Botka úgy igyekszik elhitetni a választókkal, hogy ő megújulást jelent a 2010 előtti szocialista párthoz képest, hogy országgyűlési képviselőként ő is szerves része volt a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok fémjelezte időszaknak, az akkori kormányok szinte minden intézkedését támogatta, sőt Gyurcsány Ferencet is hivatalában tartotta a bizalmi szavazás során.

Az MSZP miniszterelnök-jelöltjének kampánya egyértelműen vakvágányra futott, népszerűtlen ígéretek sorát jelentette be az elmúlt időszakban, legyen szó a baloldali szimpatizánsok körében is támogatott magyar bevándorláspolitika megváltoztatásáról; a külföldi egyetemeket érintő törvénymódosításról; a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságát előmozdító törvény visszavonásáról; vagy éppen a szociális ígérgetések köntösébe öltöztetett, jelentős adóemelésekkel járó, középosztály-ellenes gazdaságpolitikai elképzeléseiről.

Botka tehát elszalasztotta azt a lehetőséget, mellyel élhetett volna az országos politikába történő berobbanással, így jelentősen rontotta választási esélyeit. Eddigi hibáit a választásig hátralévő időszakban igen nehéz lesz korrigálnia, hiszen a választók számára egy miniszterelnök-jelölt esetében mindig az első benyomás a legfontosabb, az alapján könyvelik el az adott politikus rátermettségét.

Jó példa erre Martin Schulz, aki Botka Lászlónál sokkal sikeresebben robbant be a német belpolitikába, ugyanakkor a rossz kampánykezdettel és a tartományi választások elbukásával nagy valószínűséggel lemondhat arról, hogy ősszel átvegye Angela Merkel székét. De hasonlóan kudarcos politikát folytatott hazánkban Bajnai Gordon, akihez nagy reményeket fűztek 2012-ben a baloldalon, ugyanakkor a számos ponton szétesett kampánya és hitelességi válsága 2014-re oda vezetett, hogy kezdeti tervei ellenére nem lehetett a baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltje, sőt mára a hazai politikai életből is távozott.

A Nézőpont Intézet májusi közvélemény-kutatása alapján ráadásul az MSZP a teljes felnőtt népességen belül mindössze 7 százalékos támogatottsággal rendelkezik, mely nagyjából 600 ezer szimpatizánsnak felel meg. Ez a szám időarányosan ugyanekkor a 2013-as országgyűlési választások előtt 13 százalék, azaz nagyjából egymillió fő volt. Ez jelentős veszteségnek számít, főként annak fényében, hogy ugyanezen időszak alatt Gyurcsány Ferenc pártja erősödött, ráadásul még több újbaloldali és liberális párt jelent meg, mely további szavazókat szívhat el a szocialista párttól.

A párt süllyedését Botka László sem tudta megállítani, amióta ő a párt miniszterelnök-jelöltje, a párt támogatottsága rosszabb esetben csökkent, jobb esetben stagnált. A szegedi polgármester tehát viszonylagos népszerűségét a baloldali szavazók körében sem tudta átalakítani közvetlen személyes szimpátiává.

1.   baklövés: magára haragította a többi balliberális pártot

Botka László fél évvel ezelőtt még nem csak az MSZP miniszterelnök-jelöltje szeretett volna lenni, hanem az egységes baloldal közös kormányfő-jelöltje. Akkori kijelentései szerint 2017 márciusáig szerette volna lezárni az egyeztetéseket, mellyel azt kívánta volna elkerülni, hogy ne ismétlődjön meg a 2014 előtt látott vita, melynek keretében az MSZP és az Együtt, Mesterházy Attila és Bajnai Gordon, illetve Gyurcsány Ferenc is majdnem egy évig a nyilvánosság előtt vitatkoztak az együttműködésről.

Botka vélhetően azt remélte decemberi bejelentkezésétől, hogy a német Martin Schulzhoz hasonlóan gyorsan emelkedni kezd az MSZP támogatottsága, így sokkal nagyobb zsarolási potenciállal rendelkezik majd a tárgyalások során. Ez azonban nem következett be, így hiába jelentette ki januárban,[1] hogy vagy támogatják a baloldali pártok, hogy ő legyen a közös miniszterelnök-jelölt, vagy találniuk kell helyette valaki mást, azok közül egyik sem kért Botka ultimátumából.

Miután február közepén bejelentette, hogy elkezdi a többi ellenzéki párttal az egyeztetéseket, elsőként az LMP-vel igyekezett egyezségre jutni. A szocialista politikus abban reménykedett,[2]hogy ha sikerül bevonnia az LMP-t az együttműködésbe, azzal jelentősen tudja növeli alkupozícióját a többi párttal szemben, és jelentősen nőnek az esélyei 2018-ra. Ugyanakkor az LMP, érzékelve Botka kezdeti nehézségeit és a szocialisták népszerűségének stagnálását, úgy érezte, egyértelműen el kell utasítani az MSZP közeledését.

Jól jelzi, mennyire fontos lett volna Botkának az LMP meggyőzése, hogy az első elutasítást követően sem adta fel a próbálkozást: a budapesti körzetek felét, tetszőleges Pest megyei körzetet és a közös lista harmadik helyét is felajánlotta az ökopártnak a közös indulásért cserébe. Az LMP azonban erre is nemet mondott, így szinte teljesen ellehetetlenült a Botka által áhított ellenzéki összefogás, hiszen a Gyurcsány Ferenc pártja után legerősebb, baloldalra sorolható politikai erő mondott neki nemet.

Botka a kezdeti nehézségek láttán taktikát váltott és elkezdte támadni a többi balliberális pártot, a DK tisztújítása kapcsán már arról beszélt, hogy „az egyre több, liberális kispárt vitájába nem akar beavatkozni”.[3]Májusra pedig már szinte teljesen feladta azt, hogy egy baloldali összefogás létrehozásán dolgozzon, mint mondta, nem kíván „megállás nélkül összefogósdival szórakozni meg egymásnak üzengetéssel”.[4]

Jól látszik tehát, hogy Botka elsőszámú törekvése teljes mértékben kudarcba torkollt, nem hogy egy baloldali összefogás irányába mozdította volna a folyamatokat, az addig meglévő kapcsolatokat is rombolta. Ennek ellenére a választáshoz közeledve támogatottságuk stagnálását látva ezek a pártok a veszteségminimalizálás céljából kénytelenek lesznek együttműködni. Ugyanakkor az már túl késő lehet, hiszen a kampány nagy része a pártok közötti egyezkedésről fog szólni, mely taszítja a rejtőzködő és a baloldali szavazókat is.

2.   baklövés: a Gyurcsány-probléma nem megfelelő kezelése

Gyurcsány Ferenc kétségkívül az egyik legkarakteresebb ellenzéki politikus, aki az MSZP-ből történő 2011-es távozását követően felépítette a Demokratikus Koalíciót, mely 2014-gyel ellentétben minden kutatás szerint már önállóan is bejutna a parlamentbe. Ez azt jelenti, hogy a volt miniszterelnök mostanra sokkal fajsúlyosabb szereplőnek számít, mint a 2014-es választást megelőzően, amikor hosszas egyeztetéseket követően sikerült kiharcolnia azt, hogy bekerüljön a baloldali összefogásba.

A DK elnöke ennek ellenére továbbra is az egyik legelutasítottabb magyarországi politikus, így logikus döntés Botka László részéről, hogy megpróbálja kiközösíteni a baloldali összefogásból, ugyanakkor ennek rossz eszközét választotta. Ahelyett, hogy nem foglalkozott volna Gyurcsány Ferenccel, február 18-án a Szabad Sajtó Alapítvány Magyarországról című rendezvényén hadat üzent a volt miniszterelnöknek, mint mondta: „aki a választók szemébe hazudott, az tehertétel a baloldalnak, és érdemes visszavonulót fújnia”.[5]

Innentől kezdve megindult ugyanaz a párharc, amit 2014 előtt is láthattunk: az MSZP vezetője napi szinten üzenget Gyurcsány Ferencnek, aki egyre nagyobb reflektorfényt kap. A DK-vezér ezt ki is használja, így Botka szándékával ellentétben sikerült egyben tartania 250-300 ezres táborát, a Gyurcsány-ellenes baloldaliak pedig nem mentek át az MSZP-hez. Ez a helyzet Gyurcsánynak kedvez, aki Botka nyilvánosság előtti támadásainak köszönhetően a politikai élet egyik fontos szereplője marad.

3.   baklövés: párton belüli ellentétek kiélezése

Az MSZP mindig is híres volt arról, hogy számtalan törésvonal húzódik a párttagok között, akik gyakran a nyilvánosság előtt is kritizálják egymást, illetve fontos belső információkat vagy kínos ügyeket szivárogtatnak ki a sajtónak, ami alól Botka sem jelent kivételt. Miután a párton belüli ellenfelei a 2016 júniusi tisztújító kongresszuson nagyarányban leváltották a választmány éléről, a sértődött politikus az Indexnek arról beszélt, hogy politikatörténeti kuriózum lenne, ha az MSZP miniszterelnök-jelöltje lehetne, miután a párt leszavazta a tisztújításon. Mint mondta:

„Mit írnának rá a szórólapra? Tisztelt választópolgárok, nekünk nem kellett, önöknek jó lesz, üdv. Magyar Szocialista Párt?”[6]

Botka érthető módon bosszút szeretne állni azokon, akik tavaly nyáron leszavazták a választmány éléről. Ennek tudható be, hogy egyértelművé tette, hogy csak az egyetértésével lehet majd valaki 2018-ban MSZP-jelölt, illetve azok nem szerepelhetnek a névsorban, akik a „2010-es kétharmados vereségbe vitték a pártot, vagy kollaborálnak a Fidesszel”.

Nem véletlen, hogy Botka többször is azt nyilatkozta, hogy nem kíván végigmenni a neveken, hiszen így is fenn akarja tartani a bizonytalanságot a párt azon erős embereiben, akik Botka ellenlábasainak számítanak. Ez a húzás ugyanakkor csak azt eredményezi, hogy Botka a kampány során nem számíthat azokra a tapasztalt vezetőkre, akik segíthetnék munkáját. De szintén a belső ellenzék háttérbe szorítását célozza az az intézkedés is, melyről Kerényi György, az MSZP új kommunikációs felelőse beszélt, mely szerint jelentősen leszűkítik a párt részéről a nyilatkozók körét.

A most háttérbe szorított emberek azonban Botka sikertelensége láttán könnyen bűnbakot képezhetnek a szegedi vezetőből, aki ahelyett, hogy a választók megszólításával lenne elfoglalva, jelentős időt kell szentelnie a belső konfliktusok elnyomásával.  Ezzel Botka tehát csupán kiélezte a párton belüli ellentéteket, mely a kampány során – főként, ha nem hozza a várt eredményeket – komoly problémákat okozhat számára. Közvetetten ennek bizonyítéka, hogy az MSZP ismert arcai közül senki nem lelkesedik látványosan Botka-jelöléséért, hiába a pár héttel ezelőtti kongresszuson történt 96 százalékos megválasztás.
 

4.   baklövés: a múlt tagadása a 2010 előtti világ részeseként

Minden 2010 utáni szocialista vezető megpróbálkozott már azzal, hogy megpróbálja úgy beállítani az MSZP-t, mint egy megújult, a múlt hibáival szakító pártot. Ez a próbálkozás azonban rendbe kudarcba fullad, hiszen az MSZP jelenleg meghatározó politikusainak jelentős része fontos pozícióban volt a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok idején.

Ugyanebbe a hibába esett Botka László is, aki már jelöltségét megelőzően arról beszélt, hogy „egyértelművé kell tenni, nem a 2010 előtti kormányzást kívánjuk visszahozni”. Emellett beszédeiben rendszeresen azt hangsúlyozza, hogy mindenkit háttérbe kell szorítani, akinek 2010 előtti időszakhoz köze volt. Botka László ugyanakkor úgy beszél a 2010 előtti időszakkal történő szakításról, hogy közben ő annak meghatározó része volt, minden akkori elhibázott döntést támogatott, sőt Gyurcsány Ferenc mellett is számtalanszor kiállt.

Ennek igazolásához elegendő csupán a parlamenti szavazásokat végignézni, melyekből kiderül, hogy Botka képviselőként megszavazta a gázáremelést, a közalkalmazottak elbocsátását, a létszámleépítéseket, a tandíjat, a vállalkozásokra kivetendő szolidaritási adó bevezetését, az SZJA-emelést, a 13. havi nyugdíjak elvételét, a közszférában dolgozók 13. havi fizetésének megszüntetését, a nyugdíjkorhatár emelését, a családtámogatások csökkentését, az ingatlanadó kivetését, a GYES és a GYED időtartamának csökkentését vagy például a szocpol megszüntetését és a lakástámogatási rendszer átalakítását.

Botka László ráadásul Gyurcsány Ferencet is hatalomban tartotta 2006. október 6-án, amikor bizalmi szavazást kért maga ellen az őszödi beszéd kiszivárgását követően az akkori miniszterelnök. De a szegedi polgármester országgyűlési képviselőként Bajnai Gordon hatalomra kerüléséhez is asszisztált, így 2009. április 14-én a konstruktív bizalmatlansági indítvány során igennel szavazott a Wallis Rt. egykori vezérigazgatójának miniszterelnökké választásához.

Ennek fényében felesleges erőlködésnek tűnik elhitetni a választókkal, hogy Botka nem volt része a 2010 előtti balliberális kormányok által elkövetett hibákban, hiszen a tények és a múlt eseményei teljesen mást mutatnak. Sokkal jobban járt volna Botka azzal, ha nem teszi kampányának egyik kulcskérdésévé a 2010 előtti múltat, hiszen ez a próbálkozás meglehetősen kontraproduktív, mellyel kizárólag újabb támadási felületet nyújtott a kormánypártoknak és a balliberális kritikusoknak, így többek között Gyurcsánynak.
 

5.   baklövés: nem adta fel a szegedi polgármesterséget

Botka László 2002 óta Szeged polgármestere, ezt a pozícióját még az MSZP számára történelmi vereséget jelentő önkormányzati választáson is sikerült megőriznie. Sokan kirobbanthatatlannak tartják székéből, mely jelentős előnyt ad neki a többi szocialista politikussal szemben, akik többségében csupán az országos listák, illetve a párt jelöléseinek köszönhetően kerültek pozícióba.

Annak ellenére, hogy Botka állítása szerint komolyan veszi a miniszterelnök-jelöltséget, nem kíván lemondani a polgármesterségről, mely egy várható választási vereséget követően biztos menedék lehet számára. Ezt könnyíti, hogy az új választási rendszernek köszönhetően az önkormányzati választásokra már nem négy évente, hanem öt évente kerül sor. Így vélhetően arra számít Botka, hogy 2019-re már mindenki elfelejti az, hogy egy évvel korábban ott akarta hagyni Szegedet a több hatalmat nyújtó kormányfői székért.

Az, hogy Botka László nem mondott le a polgármesterségről, azt üzeni a választóknak, hogy ő sem bízik teljes mértékben a 2018-as győzelmében. Ez is jelentős támadási felületet jelent, ráadásul a megmaradt szocialista szimpatizánsok győzelembe vetett hitét is rombolhatja.

6.   baklövés: problémák a vagyonnyilatkozattal, Szeviép-ügy

Az országos politikai életbe, főként a kormányfői széke készülő politikus számára az egyik legfontosabb cél, hogy a mindig nagy sajtóvisszhangot kiváltó vagyonnyilatkozatával minden rendben legyen. Egy politikus számára könnyen végzetes vagy jelentős népszerűségcsökkentést eredményező hiba lehet, ha a téves vagyonnyilatkozattétel miatt botrányba keveredik. Botka László nem tanulva a korábbi hasonló esetekből, többszörösen is kellemetlen helyzetbe került hiányos vagyonbevallása miatt.

Így például kifelejtette belőle Rolex óráját, mely a vagyonadóval és a gazdagok megadóztatásával kampányoló miniszterelnök-jelölt számára komoly támadási felületet jelent, már a kampánya kezdetén magyarázkodásra késztetve őt ahelyett, hogy programját tudta volna népszerűsíteni. További botrányt jelentett, hogy a Hvg.hu májusban felfedezte: nem csak Rolex órája miatt szorul magyarázkodásra Botka, hanem amiatt is, hogy évekkel ezelőtt megvett egy, a telkéhez korábban bérelt földdarabot, de az új méretet nem szerepeltette vagyonnyilatkozatában.[7]

Szintén fokozta a Botka körüli botrányt, hogy a több tízmillió forint értékű luxusterepjáró, melyet rendszeresen használ nem az ő, hanem felesége tulajdonában van. Az egészet tetézi, hogy a Szeviép-ügy Bajnai Gordon Hajdú-Bét ügyéhez hasonló problémát jelenthet még a későbbiekben.

7.   baklövés: a magyar bevándorláspolitika támadása

A magyar kormány bevándorláspolitikáját a magyarok többsége pártállásra való tekintet nélkül támogatja. Ezt támasztja alá a tavaly októberi népszavazási eredmény is, melyen a Fidesz-KDNP szavazótáboránál jóval több ember ment el és mondott nemet a kötelező betelepítési kvótákra.

Ugyanezt támasztja alá a Nézőpont Intézet népszavazást megelőző, 2016. augusztusi kutatása is,[8] melybőlkiderült, hogy a magyarok 68 százaléka elégedett volt azzal, ahogy a kormány kezelte az illegális határátlépéseket. E téren még az ellenzéki szimpatizánsok több mint fele (51 százalékuk) is a kormány mögött állt.A Nézőpont Intézet 2017 áprilisában, ezer fő telefonos megkérdezésével készült reprezentatív kutatása sem mutatott változást a magyarok véleményében. A felmérés alapján a teljes felnőtt népesség kétharmada (66 százalék), de még a baloldali szimpatizánsok 42 százaléka is megfelelőnek tartja az eddigi intézkedéseket az illegális határátlépésekkel kapcsolatban.

Ennek fényében érthetetlen, hogy Botka László miért kritizálja továbbra is a bevándorláspolitikai intézkedéseket, ráadásul ebben a kérdésben korábbi nyilatkozatai is kínosan érinthetik. 2015 augusztusában, a migránsválság csúcspontján például arról beszélt, hogy szerinte

a kormány sok tízmilliárdot dobott ki a teljesen hasztalan új vasfüggönyre.[9]

Ahelyett, hogy revideálta volna korábbi álláspontját, tovább folytatta a támadását a magyar bevándorláspolitikának. Pár hete arról beszélt külföldi újságíróknak, hogy adott esetben a magyar-szerb határon álló kerítést le kell bontani, és hogy szerinte egy baloldali fordulatnak az is része lenne, hogy az illegális bevándorlókat visszatartó határzárat „szétszerelje”.

A helyzetet csak tovább tetézte, hogy Molnár Gyula, az MSZP elnöke az ATV-nek adott interjújában arra utalt, a kötelező betelepítési vótát is elfogadná az MSZP, ha 2018-ban a párt kerülne hatalomra. A bevándorláspárti hazai és külföldi politikusokhoz hasonlóan azt hangoztatta, hogy szerinte

„azt nem lehet megtenni szerintem egy országnak, hogy csak kiveszi az előnyöket valamiből, és utána pedig, amikor kötelezettséget kell vállalni, akkor nem vállalnak kötelezettségeket.”[10]

Ez a politika egyértelműen zsákutcát jelent az MSZP számára, hiszen ahhoz, hogy lassan évek óta csökken vagy jó esetben stagnál a szocialisták támogatottsága, jelentősen hozzájárult az a bevándorláspárti retorika, melyet a szocialisták folytattak 2015-ben és 2016-ban.

8.   baklövés: Brüsszel és Soros kegyeinek keresése

Soros György szinte hetente tárgyal valamelyik brüsszeli vezetővel többek között azért, hogy azok a bevándorláspolitika megváltoztatása érdekében politikai és gazdasági nyomást gyakoroljanak Magyarországra. Soros Györgynek immáron nem titkolt célja, hogy megbuktassa a magyar kormányt, melyhez a brüsszeli intézmények felületet és támogatást is nyújtanak.

Az elmúlt hetekben a tőzsdespekuláns újra kiállt a migráció mellett, és egyeztetett a bizottság pénzügyi, migrációs és humanitárius segítségnyújtásért felelős tagjaival. Az ilyen eseteknek köszönhetően már egyre több ember számára nyilvánvaló, hogy a Magyarországot egyre erősebben támadó uniós hangok jelentős része mögött a Soros György által kialakított hálózat áll.

Ebben a helyzetben meglehetősen komoly politikai baklövés, hogy Botka László Soros Györggyel egy időben tartózkodott Brüsszelben. Ugyan tagadta a „szerencsés véletlent”, azonban az ilyen eseteknek köszönhetően a választóknak nem nehéz arra a következtetésre jutni, hogy Botka László azért fogalmazott meg hazai színtéren több népszerűtlen üzenetet, hogy azzal Soros kegyeit keresse.

Tovább növeli ezt a gyanút, hogy a Soros Györggyel egy időben Brüsszelben tartózkodó Botka a látogatást követően ígéretet tett arra ishogy esetleges győzelmét követően visszavonja a Soros-egyetemet is érintő felsőoktatási törvényt, valamint a civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt is eltörölné.

Ugyanilyen taktikai hiba, hogy első hivatalos útja Brüsszelbe vezetett, ahelyett, hogy az Európához történő tartozását más módon próbálta volna hangsúlyozni. Brüsszel ugyanis egyértelmű jelképe az Európai Unió jelenlegi vezetésének, mellyel a magyarok többsége elégedetlen.

Ezt támasztja alá a Nézőpont Intézet március 10-14. között készült kutatása is,[11]mely felhívta arra a figyelmet, hogy a magyarok kétharmada (66 százalék) szerint rossz irányba mennek a dolgok Európában, tízből közel hatan (56 százalékban) pedig elégedetlenek a brüsszeli Uniós vezetéssel. Ugyanakkor a Brüsszel-kritika nem jár együtt az Uniós tagság ellenzésével, tízből hét megkérdezett (73 százalék) úgy vélte, hazánknak nem kell kilépnie az Európai Unióból.

Botka László ahelyett, hogy a brüsszeli vezetéssel szemben megengedne magának némi kritikát, inkább Brüsszel-pártiságát hangsúlyozta. Ezzel azt a 2010 előtti, balliberális kormányok által követett stratégiát választotta, miszerint a brüsszeli bürokraták kegyeinek keresése mellett minden Brüsszelből érkező elvárásnak meg kell felelni.

9.   baklövés: A KORMÁNYPÁRTI MÉDIA BOJKOTTJA

A kudarcos kampánykezdet láttán Botka és az MSZP kommunikációs vezetése úgy döntött, bojkottálják azokat a sajtótermékeket, melyek kritikusak velük szemben. Azzal, hogy az MSZP nem hajlandó a például Botka László vagyonosodásával, illetve korrupciógyanús és egyéb ügyeivel foglalkozó sajtótermékeknek választ adni, azt a látszatot keltheti a választókban, hogy egyáltalán nincsen magyarázatuk ezekre az ügyekre. Ezt az érzetet erősíti Molnár Gyula MSZP elnök EchoTV-nek adott nyilatkozata is, melyben azt mondta, hogy a

Botka László vagyonosodásával kapcsolatos kérdésekre nincsen jó válasz.[12]

Botka tehát ahelyett, hogy kiállna igazáért és válaszolna a vele szemben kritikus újságírók kérdéseire, nem hajlandó velük szóba állni, sőt párttársainak is megtiltotta, hogy ezeknek a médiumoknak a felkéréseit elfogadják.

Ez természetesen újabb konfliktusokat eredményezett az MSZP-n belül. Emlékezetes, hogy a bojkott kihirdetését követően az egykori MSZP-elnök Kovács László az EchoTV-ben beszélt arról, hogy szerinte a bojkott nem megoldás, hiszen egy olyan politikus, aki komolyan hisz abban, amit gondol, minden körülmény között meg tudja védeni az álláspontját. De a bojkottból kimaradó Kossuth Rádiónak Molnár Gyula is arról beszélt, hogy kritikus a bojkottal szemben.

Egy debütáló kormányfőjelölt számára minden olyan médiamegjelenés előny, amely növelheti ismertségét. Mivel a médiamegjelenéseknek forintosítható értéke is van, ilyen erővel az MSZP az állami kampánytámogatásról – saját indulás esetén egymilliárd forint – is lemondhatna. Nem beszélve arról, hogy a többi ellenzéki pártnak ezzel nagyobb tér jut. Ennek megfelelően a DK élt is a lehetőséggel és e sajtótermékek által nyújtott lehetőségeket kihasználva igyekszik megszólítani azokat a választópolgárokat, akikhez a bojkott miatt nem érnek el az MSZP üzenetei. De ez a helyzet szintén kedvezhet az LMP-nek és a Jobbiknak is, akik az esti hírműsorokban korábban szoros versenyben álltak az MSZP-vel a megszólalások tekintetében.

10.        baklövés: félelemkeltés a középosztályban

Botka László A „Fizessenek a gazdagok!” szlogen alatt olyan ideológiavezérelt szociális ígéretekkel próbálja növelni az MSZP népszerűséget, mellyel a középosztályban jelentős félelmeket kelt. A fizessenek a gazdagok üzenet ugyanis felveti a kérdést, hogy kik is a gazdagok a szocialisták szerint, sé vajon a ma éppen még nem gazdagok, holnap nem számítanak-e annak. Mindez a „vizitdíj-hatás”: annak tíz évvel ezelőtti bevezetése nemcsak a választási ígéret megszegése miatt okozott felháborodást, hanem mert nem lehetett tudni, meddig érvényes az összege.

Mindezt erősíti, hogy elmulasztották háttérszámításokkal és konkrét javaslatokkal alátámasztani az ígérgetést, így az csak felületes kampányszlogenek szintjén létező javaslat. Az MSZP vezetői továbbra sem tudják megmondani például, hogy milyen területen alakítanák át az adófizetést.

A tehát csak felületes kampányszlogenek szintjén létező javaslatról még a politika iránt érdeklődő választónak is az a gyanúja támad, hogy az csupán egy szavazatmaximalizáló demagógia, melynek kizárólag rövidtávú céljai vannak. A Jobbik korábban hasonló hibába esett a 2014-es választási program és a földesúradó kapcsán. A tervezett új kiadásokról és adónemekről ennek a pártnak sem voltak háttérszámításai, az abban foglalt állításokat nem támasztotta alá egyetlen szakértő sem, így az ígéreteknek a választók többsége nem hitt.

A személyi jövedelemadó emeléséről, a többkulcsos adó bevezetéséről és a vagyoni típusú adók bővítéséről ráadásul a 2010 előtti balliberális kormányzás során egyszer már egyszer bebizonyosodott, hogy a várt adóbevételek elmaradásával párhuzamosan megfojtják a gazdasági növekedést. Emellett az ilyen típusú törekvésekről külföldön is beigazolódott, hogy csupán kárt okoznak az ország nemzetgazdaságának és jelentősen növelik a lakosság terheit.

Szintén csökkenti az ilyen kampányok hatékonyságát, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben – 4 százalék feletti gazdasági növekedés, jelentős bér és életszínvonal-emelkedés – a választópolgárok jónak ítélik meg a gazdaság helyzetét, és ebben a helyzetben sokkal kevésbé vevők az ígérgetésekre.



[1]
http://index.hu/belfold/2017/01/05/botka_bekemenyit_ultimatumot_ad_a_partoknak/

[2]http://nepszava.hu/cikk/1120536-botka-az-lmp-vel-targyal-eloszor

[3]http://index.hu/belfold/2017/03/04/botka_egy_percig_nem_foglalkozik_gyurcsany_valasztasi_ajanlataval/

[4]http://www.atv.hu/belfold/20170531-botka-nem-szorakozok-osszefogosdival-gyurcsany-hazudik

[5]http://24.hu/kozelet/2017/02/18/botka-laszlo-hadat-uzent-gyurcsanynak/

[6]http://index.hu/belfold/2016/07/11/botka_laszlo_a_miniszterelnok-jeloltsegnek_mar_nincs_realitasa/

[7]http://hvg.hu/itthon/20170504_nem_csak_a_rolex_miatt_nem_stimmel_botka_vagyonnyilatkozata

[8]http://nezopontintezet.hu/analysis/az-ellenzeki-szimpatizansok-tobb-mint-fele-elegedett-kormannyal-bevandorlas-ugyben/

[9]https://mno.hu/belfold/botka-laszlo-megtorte-a-csendet-1301711

[10]https://www.youtube.com/watch?v=5hISEOn-MnA

[11]http://nezopontintezet.hu/analysis/brusszeli-vezetessel-elegedetlenek-de-nem-kilepespartiak-magyarok/

[12]https://www.youtube.com/watch?v=8MhdJ-YEY1w

MTI
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
MTI Hírfelhasználó