Átfogó és feltáró látlelet a hazai egészségügyről
Egy év alatt több mint 17 és fél ezer embert menthetett volna meg az, ha időben orvoshoz kerül, és további 18 ezer halála lett volna megelőzhető megfelelő népegészségügyi beavatkozásokkal, az életmód, a társadalmi-gazdasági helyzet és a környezeti tényezők megváltoztatásával. Mindez egy, a napokban publikált átfogó kormányzati jelentésből derül ki.
2017. június 14. 11:22

A Magyar egészségügyi rendszer teljesítményértékelése című kiadvány a 2013 és 2015 közötti időszakról készült, és több mint 1100 oldalon keresztül gyakorlatilag teljes képet ad az egészségügyről, és sorba veszi azokat a tényezőket is, amelyek emellett érdemben hatnak a lakosság egészségi állapotára, befolyással vannak a megbetegedésekre és a halálozásra. Leírják például, hogy az összes 65 év alatti halálozás több mint felét (57 százalékát) lehetett volna megfelelő népegészségügyi beavatkozásokkal, az életmód, a társadalmi-gazdasági helyzet és a környezeti tényezők megváltoztatásával megelőzni. Ha pedig az érintettek időben igénybe vették volna a szükséges orvosi beavatkozásokat, az összes 65 év alatti haláleset 27 százaléka lett volna elkerülhető.

Az egészségi állapot mutatóiban nemzetközi összehasonlításban tapasztalható elmaradásunkat jelentős részben azonban továbbra is olyan tényezők okozzák, mint az egészségtelen táplálkozás, a testmozgás hiánya, a dohányzás, illetve a túlzott alkoholfogyasztás.

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ anyaga hangsúlyozottan kitér a földrajzi különbségekben megnyilvánuló kockázati tényezőkre. Arra ­például, hogy Észak-Magyarországon az országos átlagnál alacsonyabb a várható élettartam, ugyanakkor több településen nincs megfelelő ivóvíz, és magas a betöltetlen védőnői, háziorvosi körzetek aránya. Az iskolai végzettség és az egészségi állapot közötti összefüggést többek között azzal érzékeltetik, hogy egy alapfokú végzettségű férfi mintegy 12 évvel rövidebb életre számíthat, mint egy diplomás.

A nemzetközi összehasonlításban továbbra is kedvezőtlen megbetegedési-halálozási statisztikák mögött meghúzódó okok elemzésekor ugyanakkor kitér a közkiadások csökkenő-stagnáló, egyúttal a közvetlen lakossági kiadások emelkedő szintjére, valamint arra is, hogy az egészségügyi rendszer még mindig nem működik kellőképpen hatékonyan. Az orvosok és egészségügyi szakdolgozók hiánya, illetve egyenlőtlen területi megoszlása is kiemelt figyelmet érdemlő, központi eleme a magyar egészségügyi rendszer teljesítményproblémáinak – írják a jelentés készítői.

A Magyar Orvosi Kamara elnöke, Éger István szerint a kormányzati jelentés egyértelműen alátámasztja azt az elvi állásfoglalásukat, amit a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamarával, valamint a legnagyobb egészségügyi szakszervezettel, az EDDSZ-szel közösen mutattak be kedden. A Deklaráció címen kiadott dokumentum leszögezi: az egészség ügye nem gazdasági, hanem erkölcsi kérdés, így a politikusok hozzáállása első számú egészségvédő, ám rosszabb esetben első számú megbetegedési és halálozási kockázati tényező lehet, ezért az elmúlt negyedszázad tapasztalatai alapján gyökeres változtatást igényel.

Védőnői konzultáció kezdődik

A kormány szakmai párbeszédet indít a védőnőkkel, hogy mind az ötezer egészségügyi dolgozó elmondhassa véleményét és javaslatokat tehessen – jelentette be a straté­giai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott a védőnők napja alkalmából. Nyitrai Zsolt közölte, az első konzultáció Egerben lesz, június 21-én. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár pedig közölte, hogy július végéig el kell készíteni a nemzeti védőnői szolgálatról szóló koncepciót. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára emlékeztetett: idén több mint 300 millió forintot biztosítanak a védőnők 30 ezer forintos pótlékára novembertől.

magyaridok.hu
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Ha lejönnek a havasokból
    Bizalmi kérdés, szavahihetőnek tartjuk-e a történészt, amikor azt állítja: igyekszik sokoldalúan bemutatni a különféle élethelyzeteket. Ablonczy Balázst különösen foglalkoztatja, mi mindent fed el Trianon. Traumákról, tévhitekről, illúziókról is olvashatunk a napokban megjelent Ismeretlen Trianon című könyvében.
  • A Magyarország elleni propagandaháború újabb fejezete
    A nyugati média szemében egyfajta kulturális eretnekségnek minősül, hogy a magyar kormány nem hajlandó alávetni magát az Európai Uniót vezető személyiségek tekintélyének, sem a hollywoodi ultraprogresszív konszenzusnak.
  • Az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus történészi szemmel
    Mérföldkő - kiszabadították a katolikus világtalálkozó emlékezetét a tévhitek és a marxista történelemértelmezés fogságából.
MTI Hírfelhasználó