Lázár: Itt az ideje kimondani
Itt az ideje, hogy a szomszédjaink, Európa vezetői kimondják, elismerjék és politikájuk igazodási pontjává tegyék, hogy a magyarság, a magyar nemzet Trianonnak áldozata, nem pedig előidézője, és nem az elkövetője - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton Szarvason, a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott megemlékezésen.
2017. június 3. 19:33

Az nem járja, hogy Európa és a szomszédos államok vezetői csak annyit tudnak mondani erre a történelmi igazságtalanságra, hogy a magyaroknak ideje volna végre túllépniük a régi sérelmeken, hagyjuk ezeket a régi dolgokat - tette hozzá Lázár János a történelmi Magyarország közepét jelző szélmalom mellett elmondott beszédében.

"A magyar sebek akkor fognak behegedni, ha nem nyitják fel újra meg újra. Ha a szomszédos államok vezetői, és persze a közös Európa dolgában illetékes politikusok végre megértéssel és tisztelettel fordulnak a magyarok nemzeti érzékenysége felé. Ha végre megadják a tiszteletet minden magyar embernek" - mondta Lázár János.
 
A miniszter utalt arra, hogy közeleg a trianoni békediktátum 100. évfordulója. 
 
Ez pedig nem a felejtésre ok, mert mi nem felejtünk. Az évforduló arra ok, hogy végre rendezzük közös dolgainkat, hogy Magyarország és a magyarság jóvátételt, ha nem anyagi, hát legalább erkölcsi jóvátételt kapjon a világtörténelem legnagyobb igazságtalanságáért, aminek ez a nép a legnagyobb kárvallottja volt, és bizonyos értelemben a mai napig az is maradt - hangoztatta.
 
"Nem akarunk határrevíziót, és pláne nem etnikai feszültséget (...),  újabb háborúkat Európában, vagy bárhol a világban" - fogalmazott a miniszter, hozzátéve, "ez nem jelenti azt, hogy újabb száz évig eltűrjük a provokációkat, nemzeti érzékenységünk újabb és újabb megsértését, meggyalázását. Igenis, ma is mondhatjuk: Igazságot Magyarországnak!"
 
Babák Mihály (Fidesz-KDNP), Szarvas polgármestere köszöntőjében attól óvott, hogy "második Trianon" következzen. A migrációs válságról beszélve arra hívta fel a figyelmet, hogy "napjainkban ismét meg kell védenünk hazánkat, szülőföldünket".
 
Zalai Mihály, a Békés megyei önkormányzat elnöke arról szólt, hogy 1919-ben a megszálló román csapatok valósággal kifosztották Békés megyét, és majdnem sikerült elérniük, hogy a román határ a Tiszáig terjedjen. Mint a Partiummal szomszédos megye vezetője azt hangsúlyozta, "amíg itt élünk, addig felelősek vagyunk minden magyarért a Kárpát-medencében".
 
Szabó Ödön, a partiumi Bihar megye parlamenti képviselője azt emelte ki, hogy a határon túlra szakadt magyarság másképpen éli meg a mindennapokban a trianoni tragédiát, és annak hatását, de óriási támasz számukra, hogy érzékelik: az anyaország velük van.
 
A megemlékezés előtt ökumenikus istentiszteletet tartottak a város Evangélikus Ótemplomában.

DROTI20170603018

A nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott megemlékezés résztvevői Szarvason 2017. június 3-án. MTI Fotó: Rosta Tibor

Rétvári: amíg léteznek magyar iskolák a határon túl, addig lesznek magyar közösségek is

Amíg léteznek magyar iskolák a határon túl, addig lesznek magyar közösségek is, a köznevelésnek nem szabhatnak határt a trianoni határok - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szombaton Sződligeten, a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott megemlékezésen.

Rétvári Bence a Pest megyei településen tartott ünnepi beszédében felidézte, hogy Trianonban olyan békét erőltettek Magyarországra, amely a népek önrendelkezését hangsúlyozta, de valójában mégsem tették azt lehetővé, csak olyan esetekben, ahol fegyverrel vívták ki.     

 
Hozzátette, hogy azok, akik a trianoni döntéseket meghozták, nem viseltek valós felelősséget, mert olyan békediktátumot keltettek életre, amely nem sokkal később még egy háborút eredményezett. 
 
Az államtitkár kitért arra, hogy a határok által szétválasztott magyarság az elmúlt száz évben mégis életben maradt, meg tudta őrizni identitását, kultúráját. Rétvári Bence beszélt arról is, hogy az elmúlt hét évben a kormány sokat tett azért, hogy a magyarság mind a Kárpát-medencében, mind azon túl megmaradhasson. 
 
A határon túliak részére az állampolgárság megadása, hogy valaki Kolozsváron is szavazhasson arról, mi történjen Budapesten, is ezt a megmaradást szolgálta - fűzte hozzá. 
Az EMMI parlamenti államtitkára megemlítette, hogy a Határtalanul Program keretében ma négyszer annyi gyerek tud elutazni a határon túlra, mint korábban, hogy megismerje, mit jelent magyarnak lenni az elcsatolt területeken.     
 
Rétvári Bence beszélt arról is, hogy mára 11 magyar egyetemnek van kihelyezett képzése a környező országokban, és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) már 500 millió forintot biztosít a határon túli magyar szervezeteknek a kulturális élet működtetéséhez.     
 
"Akik akár Bécsben, akár Isztambulban, akár Moszkvában vagy Brüsszelben keresik a magyarság érdekét, azokat még soha nem igazolta a történelem, a magyarság sorsát legjobban itt, Magyarországon lehet eldönteni" - fogalmazott Rétvári Bence.     
 
Hozzátette: "akik külső anyagi támogatót keresnek, akik külső politikai szövetségest keresnek, már sokszor sodorták nagy veszélybe és nagy veszteségbe Magyarországot."     
 
Az államtitkár a Nemzeti Összetartozás Napjának céljáról és üzenetéről azt mondta, hogy ezen a napon nemcsak a határokon átnyúló nemzeti összetartozásra kell gondolnunk, hanem a határon belüli összetartozásra, a nemzeti összetartozásra is. 
MTI
  • Az EU-hadsereg ötlete visszafelé sülhet el
    Aligha véletlen, hogy minden Európa Birodalom létrehozására irányuló kísérlet kudarcba fulladt, és ennek alapvető oka az, hogy nincs közös európai identitás. Elvileg létezhetne ilyen, pontosabban létre lehetne hozni ilyen önazonosságot, de ahhoz előbb meg kellene nyílni annak a beszédtérnek, amely egységes narratívára építve elbeszélhetővé és megbeszélhetővé tenné mindezt.
  • Magyar templomfelújítás a Felvidéken
    A hit erősítése a magyarság megőrzését is szolgálja, mert ahol a hit megmarad, ott a közösség is megmarad - jelentette ki Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a felvidéki Révkomáromban kedden.
  • Nagy eredmény a védettségi igazolvány kölcsönös elismerése
    Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Karmelita kolostorban fogadta Milo Dukanovic montenegrói államfőt. A megbeszélés fő témái közül kiemelt a vakcinaigazolványok kölcsönös elismerése, amely nagyban hozzájárul majd a mindkét ország számára kulcsfontosságú turizmus ismételt fellendüléséhez.
MTI Hírfelhasználó