Miért éppen Csíksomlyó?
A csíksomlyói búcsú területe minden pünkösdkor hívőkkel telik meg, akik együtt imádkozva ünneplik a Szentlélek eljövetelét. Hihetetlenül mély és megható mindaz, amit ez az esemény létrehozott: ilyenkor egy emberként fohászkodik fiatal és idős, férfi és nő, felnőtt és gyermek - egyszerre hangzik el ezrek szájából az „ámen” és ugyanakkor némulnak el, de vajon milyen mélyre nyúlik a katolikus hit megvédéséért hálát adó fogadalmi zarándoklat gyökere?
2017. június 3. 11:31

A magyar katolikus és keresztény hívők által minden év pünkösdjén, az erdélyi Csíksomlyó kegytemplomában megtartott búcsú, valamint a közeli Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben rendezett szabadtéri szentmise mára az összmagyarság legjelentősebb keresztény eseményévé vált.

Ekkorra már a kegytemplom és a körülötte lévő térség képtelen volt befogadni a búcsúsok mára több százezresre duzzadt tömegét, így 1993-ban oltáremelvényt építettek a hegy nyergében. Azóta oda irányítják a keresztaljákat, vagyis a kereszt alatt vonuló, templomuk zászlója és a településük nevét jelző felirat mögé felsorakozó zarándok egységeket, illetve a világ különböző részeiből érkező hívők csoportjait.

 

Katolikusok kontra unitáriusok

A csíksomlyói búcsú története 1444-ig nyúlik vissza, mely esztendőben IV. Jenő pápa körlevélben kérte fel híveit, hogy a ferences rend segítségére legyenek a templomépítésben, az elvégzett munkáért cserébe pedig búcsút engedélyezett; a búcsú ezesetben a büntetéstől való szabadulást, a bűnök elengedését jelenti, azaz teljeskörű feloldozást – világi kifejezéssel élve egyfajta amnesztiát – takar. Akkor a búcsú július 2-án, a templom búcsús napján, Sarlós Boldogasszony napján volt, tehát Csíksomlyó már a középkor óta jelentős Mária-kegyhely hírében áll.

Levelében a pápa azt is megemlítette, hogy „a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából és gyakorta nem szűnik meg Máriát tisztelni” – és tényleg: a székely nép Mária-kultusza valószínűleg egészen antik korokig nyúlik vissza; a „napba öltözött asszony” már a kereszténység felvétele óta a nép fő pártfogója és imáinak tárgya lehetett. Sőt, a tatárok szerint őket nem a székelyek, hanem az élükön egy nagy lovon ülő és a kezében bárdot tartó lovag (Szent László király) győzte le 1345-ben, aki felett egy gyönyörű koronás, szép királynő (azaz Szűz Mária) lebegett.

Az erdélyi katolikusok egy legendás csatához kötik a búcsújárás egyik hagyományát. A legenda szerint 1567-ben János Zsigmond, erdélyi fejedelem erőszakkal kívánta unitárius hitre áttéríteni Csík, Gyergyó és Kászon katolikus lakosságát. Pünkösd szombatján a fejedelem nagy sereggel vonult be Csíkbe, ám vereséget szenvedett, a helyiek pedig e győzelmet a Szűz Máriának tulajdonították, akihez a csíksomlyói templomban asszonyok, gyermekek és idősek imádkoztak segítségért – igaz, máig sem létezik hiteles történelmi bizonyíték arra vonatkozóan, hogy ez a csata valóban megtörtént volna.

A Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben felállított oltárhoz érkező zarándokok Csíksomlyón 2016. május 14-én. Középen a labarum, a csíksomlyói búcsú legfőbb jelvénye (MTI Fotó: Veres Nándor)

A Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben felállított oltárhoz érkező zarándokok Csíksomlyón 2016. május 14-én. Középen a labarum, a csíksomlyói búcsú legfőbb jelvénye (MTI Fotó: Veres Nándor)

Az unitáriusok persze vitatják az események történelmi hátterét, hiszen az Erdélyi Unitárius Egyház egy évvel később, 1568-ban, a tordai országgyűlés vallásügyi határozata nyomán alakult meg, melynek elfogadtatásával János Zsigmond a korabeli Európában példátlan módon járult hozzá a felekezetközi feszültségek csökkentéséhez.

Az újonnan formálódó vallási közösség és első püspökének, Dávid Ferenc tevékenységének hatására Erdély magyar lakosságának mintegy fele csatlakozott az unitárius egyházhoz, a tordai országgyűlés pedig négy vallás – a katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius – szabadságát és egyenjogúságát állapította meg. Mindezek értelmében tehát elképzelhetetlen, hogy egy ilyen nyitott szellemiségű fejedelem a még nem létező unitárius egyház égisze alatt erőszakkal lépett volna fel a székelyföldi katolikusok ellen.

„Megnehezítem a dolgukat – megnehezítem szívemet”

A 17. századi tatár-török támadások súlyos csapást hoztak a térségre: a templomot és kolostort felgyújtották, a Mária szobrot azonban sem elhurcolni, sem elégetni nem tudták. A monda szerint a török vezér el akarta vitetni, ám az olyan súlyossá vált, hogy nyolc pár ökörrel sem voltak képesek elvontatni – a török pasa ezt látva jatagánjával sebet ejtett a szobor nyakán és arcán, tehetetlen dühének nyomai pedig máig láthatóak.

A híres kegyszobor, a sugárkoszorúval övezett Mária, aki a földgömbön és a holdsarlón áll, feje körül tizenkét csillagból álló glória, mely a Mária-kegyhely templomban áll – a holdsarlón egy emberarc van. Jobb kezében királynői jogart, baljában a gyermek Jézust tartja; mindkét szoboralak fejét korona díszíti. A 227 cm-es, aranyozott, festett hársfa szobor eredetileg egy szárnyasoltár központi alakja lehetett – keletkezésének időpontja a XVI. század eleje (MTI Fotó: Jászai Csaba)

A híres kegyszobor, a sugárkoszorúval övezett Mária, aki a földgömbön és a holdsarlón áll, feje körül tizenkét csillagból álló glória, mely a Mária-kegyhely templomban áll – a holdsarlón egy emberarc van. Jobb kezében királynői jogart, baljában a gyermek Jézust tartja; mindkét szoboralak fejét korona díszíti. A 227 cm-es, aranyozott, festett hársfa szobor eredetileg egy szárnyasoltár központi alakja lehetett – keletkezésének időpontja a XVI. század eleje (MTI Fotó: Jászai Csaba)

A templomot 1664-ben újjáépítették, majd a XIX. században barokk templom épült omladozó elődje helyére, ám Csíksomlyó csak a trianoni traumát követően vált nemzeti kegyhellyé – így elég ellentmondásos módon a magyar nemzeti búcsújáróhely Románia közepén alakult ki. E tekintetben a búcsú egyik leglényegesebb vonatkozása a Regnum Marianum eszmeisége, amely a Szűzanyának felajánlott Szent Korona gondolatán alapul.

Csíksomlyó alapvetően a Segítő Máriával való találkozás helye, a búcsú pedig ezen alkalom lehetősége. Az 1890-es években csupán 10-12 ezer lelket számláló zarándoklat végállomásán ma már több százezren gyűlnek össze – a 2015-ös búcsún hozzávetőlegesen negyedmillió hívő vett részt.

Kilenc óra, sőt kilenc hónap

A nagymisét pünkösd szombatján, délután egy órakor tartják, melyre Máriát dicsőítő énekekkel és körmenettel érkeznek a hívők. A több kilométer hosszúságot is elérő menet elején a gyergyóalfalusi keresztalja megy, amelyhez újabb és újabb városokból és falvakból érkezők csatlakoznak. Ennek legértékesebb tárgya a labarum, azaz a hadi zászló, amely az ókorban a győzelem jelképe volt – a díszes kelmével bevont méhkas alakú jelvényt a pünkösdi búcsú alkalmával mindig a helyi katolikus gimnázium legjobb végzős diákja viszi. A menetet a gyímesi csángók zárják; ők 8-10 órát is gyalogolnak, hogy megérkezzenek a misére, melynek kezdetére a legtöbben már a helyükön vannak az egyes tájegységeket jelző táblák alatt. Igaz, a csángók zarándoklata kapcsán érdekes lehet, hogy egy hívő azért indult útnak az ausztriai Mariazell városából már 2008 augusztusában, hogy közel 1400 kilométer megtételével a következő évben, 2009-ben vehessen részt a búcsún.

A csíksomlyói búcsú zarándokai tűz mellett virrasztanak a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben 2016. május 15-én (MTI Fotó: Mohai Balázs)

A csíksomlyói búcsú zarándokai tűz mellett virrasztanak a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben 2016. május 15-én (MTI Fotó: Mohai Balázs)

2002 óta minden búcsúnak más-más mottója van, mely jelenkori tradíció a „törekedjetek rá, hogy a béke kötelékével fenntartsátok a lelki egységet” hangzatú fohásszal kezdődött. A tavalyi mottó az „üdvözlégy, Úrnőnk, irgalmasságnak asszonya” névre hallgatott, idén pedig a „tarts meg minket őseink szent hitében” nevezetű gondolat nyomán könyörögnek majd a hívők.

A csíksomlyói hegynyeregben helyi idő szerint 12.30-tól (közép-európai idő alapjén 11.30-tól) tartandó szentmisét Miguel Maury Buendía, a Vatikán bukaresti nagykövete, Románia apostoli nunciusa mutatja be, a szentbeszédet pedig Veres András, győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke mondja – a szentmisén jelen lesz Michael Anthony Perry, a ferences rend legfőbb elöljárója is, aki Assisi Szent Ferenc 121. utódja a rend élén.

Zarándokvonat

2008-tól kezdődően Budapestről minden évben indul különvonat Székely Gyors néven Székelyföldre, hogy a zarándokok is részt vehessenek a búcsún, sőt: 2010-től egy második különjárat, a Csíksomlyó Expressz, illetve 2012-től a Boldogasszony Zarándokvonat is szállít utasokat a búcsúra.

Teljes búcsú

A katolikusok Csíksomlyón teljes búcsút nyerhetnek, mivel a bűneit megvalló és bűnbánatot tanúsító hívő, aki a gyónás során meglátogatja a kegyhelyet és meghallgatja a szentmisét, a bűnei megbocsátása után visszamaradt büntetések elengedését is elnyeri.

hirado.hu
  • "...a gyanúsítottat agyonlőtték"
    Jött arra valaki, gyanúsnak találták, és lelőtték. Lehet, hogy háromgyerekes, a családjáról példamutatóan gondoskodó, kollégáival kedves agysebész volt az illető, de rosszkor jött rossz helyre: a rendőrök „gyanúsítottnak” minősítették, és ártalmatlanították.
  • Politikai stabilitás mint érték
    Az SZDSZ is megtorpedózta az 1996-os világkiállítást. A szélsőséges párt akkor bebizonyítatta, hogy komoly tényező az országban, nagy kárt tud okozni neki.
MTI Hírfelhasználó