Schmidt Mária: Megmentettük Németországot az inváziótól
A magyar déli határzár megmentette Németországot az invázió folytatásától – mondta Dr. Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, a PestiSrácok.hu-nak adott nagyinterjúban.
2017. május 29. 16:08

Az a megalázás, amit a magyarokkal és a lengyelekkel csinál Angela Merkel és kormánya, még nagyon-nagyon sokba fog kerülni a németeknek. A magyar déli határzár megmentette Németországot az invázió folytatásától – mondta Dr. Schmidt Mária. Szerinte az Európai Parlament határozatát elolvasva, „olyan ostobaságokat hordtak össze ellenünk, hogy inkább legyünk büszkék rá, hiszen valójában nem találtak fogást hazánkon. Egy nagy átmenet közepén vagyunk – ami a világpolitikai alakulást illeti -, nem tudni, hogy ki kerekedik felül”. Úgy véltre, a nyugati elit elvesztette a napirendformáló képességét és elvesztette az emberek szívét, bár botrányt még tud kelteni.

A PestiSrácok kérdésére, hogy írásaival miért igyekszik kijelölni a magyar politika irányát azt mondta: „Gondolkozó és értelmező vagyok, nem politikacsináló. A migráció kérdésében ugyanakkor nem látok középutat: vagy megvédjük a külső határainkat, vagy vége a dalnak.”  A történész beszélt az 1956-os emlékév sikereiről is, megjegyezve, hogy a baloldali értelmiség a saját belügyeként akarja kezelni ’56-ot és az ő narratívájukba holmi szabadságharcosok nem rondíthatnak bele. „Mi meg visszavesszük tőlük és visszaadjuk annak, akié: a magyar nemzetnek” – tette hozzá a történész.

Schmidt Mária a napokban megkapta a Német-Magyar Barátság díjat, ami meglepő lehet, hiszen azt hihetjük, hogy ez a barátság már nem létezik. Erre reagálva elmondta: még akkor is van német-magyar barátság, ha a német médiaelit különösen utál minket. A díjat az együttműködésért tett munkájáért vehette át a történész.

Inkább büszkék legyünk, hogy nem találtak fogást Magyarországon

„A jelenleg Németországban hatalmon lévő ’68-as szellemiségű elit nem az ország egészét képviseli, ráadásul ennek az agymosott, agresszív és megfélemlített német elitnek is a kevésbé tehetséges része ül Brüsszelben” – fogalmazott a történész. Az EP szegénységi bizonyítványának nevezte azt, hogy egy ilyen Soros-kompatibilis határozattervezetet fogadott el ellenünk.

Szerinte Amerikában és Európában kinőtt egy elit, amely mára teljesen elszakadt a valóságtól. „Hiába akarják saját, liberálisnak becézett, de valójában bolsi ideológiájukat furkósbotként bevetni ellenünk, ez már nem fog menni, mert mi nem vetjük magunkat alá ennek a szánalmas őrültnek” – hangsúlyozott Schmidt Mária. Az Európai Parlament akcióját teljesen abnormálisnak nevezte, egyetlen célja volt csupán: Magyarország megalázása.

Rosszul pozícionálja magát Németország

A történész úgy vélte, Angela Merkel és a német elit elfelejtette, hogy nem egy nyugati ország kancellárja, hiszen Németország sosem volt nyugati ország. Középen van, ebben rejlene az ereje és a hivatása. Ha megpróbálja átpozícionálni magát Nyugatra, abba bele fog bukni – vetítette előre a történész.

„Egy nagy átmenet közepén vagyunk”

Beszélt arról is, az amerikai elnökválasztás bebizonyította, hogy nem mindig az elit által preferált jelölt győz. Kiemelte: példátlan hadjáratot kezdtek Trump ellen, ami túlmutat a demokrácián, hiszen bármilyen eszközt megengednek magunka az elnök remélt megbuktatásához. Nagy átmenet közepén vagyunk és nem lehet tudni, hogy ki kerekedik felül – hangsúlyozta Schmidt Mária.

Meg kell védeni a határokat, vagy vége a dalnak

Értelmiségiként könnyű bátor és radikális megoldásokat javasolni, de ebben a határzár kérdésében nem lát középutat: vagy megvédjük a külső határainkat, vagy vége a dalnak – fogalmazott Schmidt Mária. 150 évig éltünk török uralom alatt, és mire elmentek, a négy és félmillió magyarból alig maradt több mint egymillió. Nem szeretnénk repetázni – mondta a történész.

A teljes interjút ide kattintva olvashatják.

pestisracok.hu
  • Fel kell venni a harcot a gravitáció ellen!
    A normalitás elleni háború légnyomást okozott magas poszton is.
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Újabb megelőző intézkedések lépnek életbe
    Mindenkinél, akinél felmerül a fertőzés gyanúja, térítésmentesen elvégzik a koronavírus kimutatására alkalmas PCR-tesztet - közölte az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs szerdai online sajtótájékoztatóján.
  • Tíz pontban a magyar médiáról
    A magyar sajtópiac kiegyensúlyozott, nagyságrendileg ugyanannyian tájékozódnak konzervatív, mint balliberális forrásokból – derül ki a Médianéző Központ legújabb elemzéséből. A tanulmány átfogó képet ad a magyar sajtópiac helyzetéről, rámutatva arra, hogy 2010 óta folyamatosan növekszik a balliberális médiumok száma, s hogy Magyarország legjelentősebb médiavállalkozásai kormányhoz való viszonyuktól függetlenül nyereségesek.
  • Kormányrendelet rögzítette a Városliget építésszabályozási sarokpontjait
    A jelenleg hatályos Városligeti Építési Szabályzattal egybecsengő módon rögzítette a Városliget megújításának építésszabályozási sarokpontjait a Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent kormányrendelet.
MTI Hírfelhasználó