Bosszú
Európa bevándorláspárti erői ismét nekiveselkedtek, hogy példát statuáljanak a szemükben rebellis Magyarországgal, ezzel nyomást gyakorolva mindazokra, akik nem a kontinens etnikai felhígításában látják a jövőt.
2017. május 18. 13:19

Az Európai Parlament döntése csupán a nulladik lépésnek nevezhető a végső célt, vagyis a 7. cikkely hazánkkal szembeni életbe léptetését tekintve, de azt egyértelműen jelzi, hogy a brüsszeli elit minden követ megmozgat Magyarország megtöréséért. Bár a baloldali és liberális frakciók szerdán megszavazott elmarasztaló javaslatában az egyes menekültügyi szabályok mellett bírálják a felsőoktatási törvényt és a civil szervezetek átláthatóságát célzó jogszabályt is, senkinek nem lehet kétsége, hogy a döntő ok, az „eredendő bűn” hazánk migrációs politikája.

Nem véletlen, hogy egy nappal korábban Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos kötelezettségszegési eljárással fenyegette meg azokat az országokat, amelyek nem vesznek részt a 160 ezer menedékkérő elosztását szolgáló uniós mechanizmusban. Tegnap pedig újabb felszólítólevelet küldött az Európai Bizottság Magyarországnak a menekültügyi szabályozás miatt korábban megindított kötelezettségszegési eljárás keretében.

A brüsszeli testület egyébként Lengyelországhoz és Ausztriához is ultimátumot intézett, ha júniusig nem kezdik el a menekültek befogadását. A lengyel belügyminiszter erre úgy reagált, hogy rosszabb következményekkel járna a kvóták elfogadása, mint az Európai Bizottság kilátásba helyezett kötelezettségszegési eljárása. Mariusz Blaszczak kimondott egy nagyon fontos igazságot is, szerinte a nyugat-európai országok problémái a gyarmati múltban gyökereznek. Ezek az országok egykor hasznot húztak a gyarmataikból, most pedig benyújtották nekik a számlákat, amelyeket Lengyelországgal is meg akarnak fizettetni.

A nyugat-európai társadalmakban is egyre többen ismerik fel a Willkommenskultur és a korlátlan nyitottság veszélyét, ezért a politikai vezetők is kénytelenek változtatni eddigi álláspontjukon. Németországban és Ausztriában ősszel parlamenti választások lesznek, a nagy pártok pedig már keményebb fellépést, kitoloncolást ígérnek a bűnöző migránsokkal szemben, ugyanakkor a kelet-közép-európai országokra, köztük hazánkra próbálják áttolni a felelősséget a bevándorlási krízis kialakulásáért. A szolidaritást hiányolják, holott Magyarország eddig is komoly erőforrásokat fordított az uniós határok védelmére, amivel csökkentette a nyugati országokra nehezedő migrációs nyomást.

Saját elhibázott bevándorláspolitikájuk következményeit szétterítenék, miközben asszisztálnak azoknak az államok felett álló pénzügyi köröknek, amelyek rideg üzleti megfontolásból terelik a kontinensre az ázsiai és afrikai tömegeket. Az egyik ilyen milliárdos, Soros György komoly lobbierővel rendelkezik az Európai Parlamentben, sőt mint a közelmúltban láthattuk, puszipajtása Jean-Claude Junckernek, az Euró­pai Bizottság elnökének. A szerdai határozat a hatalmukat féltő, illetve a megrögzött dogmatikus nyugati politikusok és a Soros-félék közös munkájának eredménye.

Hozzájuk csatlakoztak a magyar – magukat baloldalinak nevező – európai parlamenti képviselők, akik már-már közhelyszámba menő hazaárulást követtek el a határozati javaslat megszavazásával. Hiába hivatkoznak arra, hogy mindez az Orbán-diktatúra elleni állásfoglalás, valójában a saját hazájukkal szemben tervezett szankciók támogatásáról van szó. Mi más lehet ez, mint hazaárulás?

A magyar társadalomban sokféleképpen ítélik meg a kormány intézkedéseit, politikáját, stílusát, de Orbán Viktor migrációs politikájával a döntő többség egyetért. Ha ezt a hazai baloldal nem képes felfogni, akkor 2018 tényleg Waterloo lesz számukra.

Kis Ferenc

magyaridok.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A kormány 11 pontos akcióterve
    A kormány 11 pontos akciótervének intézkedései és az új hitelprogramok (gyármentő garancia- és hitelprogram) biztosíthatják a recesszió elkerülését Magyarországon a teljes foglalkoztatottság megőrzése és a családok megvédése mellett; hosszú távon azonban új gazdaságstratégiai modellre is szükség van - hangsúlyozta a gazdaságfejlesztési miniszter szerdán.
  • Moszkva komoly ajánlat esetén kész a tárgyalásra
    "Ha most komoly javaslat érkezik arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne megállítani ezt a konfliktust úgy, hogy közben teljesüljenek a mi teljesen jogos követeléseink, természetesen készek leszünk tárgyalni" - mondta Lavrov a Jevgenyij Primakov néhai miniszterelnök és külügyminiszter emlékének szentelt fórumon.
  • Elutasította az Alkotmánybíróság az ellenzéki indítványt
    Az Alkotmánybíróság a határozatában megállapította: "nem alaptörvényellenesek azok a rendelkezések, amelyek meghatározzák a még elégséges szolgáltatások pontos tartalmát a köznevelési intézményekben megtartott sztrájk esetén".
MTI Hírfelhasználó