A valutaalap elismerte hazánk jó teljesítményét
Szélesebb alapokra került a gazdasági növekedés Kelet-, Közép- és Délkelet-Európában – állapította meg a Nemzetközi Valutaalap legfrissebb tanulmányában, amelyben egyúttal méltatta Magyarország növekedésbarát gazdaságpolitikáját.
2017. május 13. 22:07

Felfelé hajthatja Kelet-, Közép- és Délkelet-Európa gazdasági növekedését a külső kereslet erősödése és a nyersanyagárak növekedése, valamint a politikai bizonytalanságok csillapodása a kulcsfontosságú nyugat-európai választások után – állapította meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a régió 22 országát felölelő tavaszi regionális tanulmányában a távirati iroda szerint.

Lefelé ható tényező lehet azonban a protekcionizmus és a befelé forduló politikák felé történő, világszerte tapasztalható irányváltás, a globális pénzügyi feltételek hirtelen szigorítása, a fejlett európai gazdaságokat sújtó esetleges új sokkok kialakulása és a bérek további, már a versenyképességet visszavető növekedése.

A magyar gazdaság több éve tartó jó teljesítményét ismerte el az IMF a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kommentárja szerint. A tárca hangsúlyozza, hogy az értékelésben a szervezet a növekedést támogató gazdaságpolitikát, az európai uniós források magas szintű felhasználását emelte ki az eredményt elősegítő tényezőként.

A gazdaság és a bankszektor fejlődése, valamint a hitelezés újraindulása fényében lehetőség nyílik a nem konvencionális monetáris eszközök fokozatos kivezetésére. Az NGM kiemelte: a szervezet úgy ítélte meg, hogy a növekedésbarát gazdaságpolitikát kiegészítő átfogó strukturális reformok és az európai uniós források hatékony felhasználása révén elérhető a növekedés bővítése és az államadósság további csökkentése.

Az IMF külön értékelte a magyar adóigazgatás reformját Forrás: Kurucz Árpád

Az IMF üdvözölte továbbá az adóigazgatás reformját, a gazdaság további fehérítését és az adóbeszedés jelentős javulását. A közfoglalkoztatási program kapcsán elismerő véleményt fogalmazott meg az elsődleges munkaerőpiacra való átlépést segítő ösztönzők beépítéséről, amit fontosnak tart a termelékenység növelésére.

A régió egészében idén 2,2 százalékkal, jövőre pedig 2,4 százalékkal bővülhet a bruttó hazai termék (GDP). Ezen belül a kelet-közép-európai térség (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia) növekedési üteme 2017-ben 3,2 százalék, jövőre pedig 3,0 százalék lehet. Magyarország hazai összterméke reálértéken ebben az évben 2,9 százalékkal, jövőre pedig 3,0 százalékkal bővülhet.

Hazánkban a fogyasztás idén 3,3 százalékkal, jövőre pedig 3,1 százalékkal növekedhet, az infláció az idei év végén 2,8 százalékos, 2018 végén pedig 3,0 százalékos lehet. A folyó fizetési mérleg GDP-hez viszonyított aktívuma várhatóan 3,7 százalék lesz az idén, jövőre pedig 3,0 százalékra mérséklődik. A GDP-hez viszonyított teljes külső adósság a tavalyi 90,1 százalékról idén 87,6 százalékra, jövőre 78,8 százalékra csökkenhet, az államadósság pedig a tavalyi 74,1 százalékról idén a GDP 73,3 százalékára, jövőre pedig 71,9 százalékára mérséklődhet.

magyaridok.hu
  • Ismét igazolódott, a baloldalon Gyurcsány Ferenc a főnök
    Az ellenzéki pártok próbálják csökkenteni a Márki-Zay Péter által okozott kárt azzal, hogy gyámság alá helyezik a kapitányt, ami azt is jelenti, hogy ismét bebizonyosodott, hogy Gyurcsány a főnök – értékelte az elmúlt hetet a Magyar Hírlapnak Kiszelly Zoltán politológus, aki kitért arra is, hogy miért lett kudarcos a baloldal nép­szavazási kezdeményezése, illetve a polgári kormánynak miért fontos a kultúra és a tudomány.
  • A többség szerint Orbán Viktor jobban képviseli az emberek érdekeit, mint Márki-Zay Péter
    Az országgyűlési választások – április harmadikára kitűzött – időpontjához közeledve egyre inkább felértékelődik a jobb- és baloldal által kínált jövőkép konfliktusának kérdése - mutat rá a Századvég legfrissebb elemzésében.
  • Elpusztít bennünket a radikális baloldali szentháromság
    Lemondott professzori rangjáról a torontói egyetem ismert kutatója, Jordan B. Peterson. A kanadai akadémikus, sztárpszichológus azzal magyarázta döntését, hogy a faji és szexuális sokszínűséget hirdető progresszív eszmék lebontják az oktatás és a tudomány intézményeit, a szólásszabadság fogalmát újraértelmezve pedig végül pusztulásba hajszolják a nyugati világ kultúráját és társadalmait is. A szerző meglepetésre Vlagyimir Putyintól is idéz: az orosz államfő a nyugati haladóknak tulajdonítja azokat az eszméket, amelyek szó szerint népirtásba torkollottak a hazájában.
MTI Hírfelhasználó