Kevesen olvasták még kevesebben értették…
A mostani jogharmonizáció keretében, 16 törvény fog módosulni, ebből jelentősebben, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény, illetve a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény.
2017. május 12. 17:22

A pénzügyi piacok működését és a pénzügyi eszközök kereskedését szabályozó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló javaslatok érintik a befektetési szolgáltatásnyújtás egyes elemeit, a befektetési vállalkozások és a kereskedési helyszínek szervezeti és üzletviteli követelményeit. Megerősítésre kerülnek a befektetési vállalkozások és a piacműködtetők vezető testületére vonatkozó rendelkezések.

A jövőben kibővül a pénzügyi eszközök listája az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeivel, s így az ezen egységekkel folytatott kereskedésre is a befektetési szolgáltatásnyújtást érintő szabályok lesznek irányadóak.

A kereskedés kapcsán központi cél, hogy minden szervezett kereskedés szabályozott kereskedési helyszíneken – egyenlő feltételek mellett – történjen.

A technológiai fejlődés jelentős változásokat generált a pénzügyi piacok területén az elmúlt pár évben. Az új kereskedési technológiák előnyöket kínálnak a piaci résztvevők számára többek között a szélesebb piaci részvétel, a megnövekedett likviditás és az ügyfélmegbízások jobb végrehajtása révén.

Új rendelkezések jelennek meg az adatszolgáltatást végzők engedélyezésére és folyamatos megfelelési követelményeire vonatkozóan is. (Előadó: Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.)

***

A törvényjavaslat általános vitájában a KDNP vezérszónoka fejtette ki a frakció álláspontját. A hagyományoktól eltérően nem kisérték látványos közbeszólások, rikkantások, feltehetően azért, mert elolvasás híján a törvényjavaslat szakmai tartalmát kevesen ismerték, értették. 

HOLLIK ISTVÁN: - Képviselőtársaim! Valóban,  egy igen bonyolult szabályozás fekszik előttünk. A pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004-es európai uniós irányelv továbbfejlesztéséről van szó, illetve annak jogharmonizációjáról. Azt gondolom, még mielőtt a konkrét javaslatról beszélnék, érdemes áttekinteni, hogy honnan jutottunk idáig.

- 2004-ben hozta létre, fogadta el azt az irányelvet az Európai Parlament, amely a pénzügyi eszközök piacairól szól; ezt hívják MiFID-nek. Mi volt a MiFID tapasztalata? Egyrészt az, hogy felhasználóbarátabbá tette a pénzügyi eszközökkel való kereskedést. Tehát ha valaki pénzügyi eszközökkel szeretett volna kereskedni, az a MiFID bevezetése után ezt sokkal könnyebben meg tudta tenni. Könnyebb volt a pénzügyi eszközökhöz való hozzáférés egy állampolgár számára, aki be akarta fektetni a megtakarításait, és a MiFID-rendszer tartalmazott befektetés-, illetve befektetővédelmet is.

- Önmagában a MiFID még innovatív is volt, hiszen újabb olyan kereskedési platformokat vezetett be a klasszikus tőzsdei kereskedés mellett, mint például a multilaterális MTF-platform, ami egyébként valódi versenytársává vált a klasszikus tőzsdei kereskedésnek. Ennek eredményeként lényegesen olcsóbbá váltak a pénzügyi eszközökkel való kereskedés tranzakciós költségei.Ezt egyébként nemcsak Európában, hanem Magyarországon is tapasztalhatták a befektetők: a 2000-es évek közepétől, lényegesen alacsonyabbak lettek a tranzakciós költségek, amelyek akkoriban egy-egy tőzsdei tranzakció esetén akár másfél százalékot is elértek Magyarországon. Ezek egyébként az MTF-platform hazai elterjedésének köszönhetően a tizedére vagy akár annál alacsonyabb szintre is csökkentek.

- Ugyanakkor érdemes azt is megjegyezni, hogy a MiFID, illetve az MTF, tehát ez az irányelv valóban felhasználóbarátabbá tette a pénzügyi eszközökkel való kereskedést, éppen ezért sokkal többen kezdtek el ilyen befektetői tevékenységet folytatni. Azt láthatjuk - a 2008-as válság világított rá erre alapvetően -, hogy a befektetők védelme bár az irányelv szerint biztosított volt, ez mégsem volt hatékony. A gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy a pénzügyi szolgáltatók, akik ilyen tevékenységet folytattak, kötelezve voltak arra, hogy azokkal, akik kereskedni szerettek volna, az új befektetőkkel úgynevezett MiFID-tesztet töltessenek ki. Ez a MiFID-teszt egyébként alkalmas volt arra, hogy a befektető pénzügyi ismereteit lemérje, alkalmas volt arra, hogy a kockázatviselési hajlandóságát is felmérje, és akkor ehhez mérten adták meg a különböző jogosultságot a befektetőnek. A gyakorlati életben viszont az volt a probléma, hogy a MiFID-teszt kitöltésének szigorúságát egyik pénzügyi szolgáltató sem vizsgálta. Sőt! Ismerjük már azóta, a 2008-as válság óta eltelt időszak jól rámutatott arra, hogy ezek a szolgáltatók kifejezetten ösztönözték a befektetőket, hogy hogyan töltsék ki ezeket a MiFID-teszteket. Tehát végső soron mégiscsak odavezetett a rendszer, hogy hiába tartalmazott befektetővédelmet és könnyebb hozzáférést, a végeredménye mégiscsak az volt ennek a rendszernek - a 2008-as válság ezt jól megmutatta -, hogy nagyon sok befektető veszítette el a pénzét, hiszen azt sem tudta tulajdonképpen, hogy mivel kereskedik. Ezt a dolgot még csak súlyosbította az, hogy például az MTF-platformokon, ahol már devizával is lehetett kereskedni, elképesztően nagy tőkeáttételeket is lehetett használni. Ennek a kockázataival sem voltak tisztában a befektetők.

- Értelemszerűen ezeket a tanulságokat az Európai Bizottság is levonta, illetve mellétette azokat az újabb kihívásokat, amelyekre ezen a területen mindenképpen válaszolni kell. Itt alapvetően az algoritmikus kereskedést kell megemlíteni, illetve azt a befektetői igényt, hogy a kereskedési adatok sokkal transzparensebbek legyenek. Ezenkívül a befektetési tevékenységbe vetett bizalmat is vissza kell állítani annak érdekében, hogy ez a piac újra meg tudjon mozdulni. Tulajdonképpen így érünk el odáig, hogy megszületik az az irányelv, amelyet egyszerűen csak MiFID II.-nek hívnak, és amelynek a magyar jogba való átültetéséről beszélgetünk most.

- A mostani jogharmonizáció keretében, 16 törvény fog módosulni, ebből jelentősebben, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény, illetve a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény. Fontos azt is elmondani, hogy ez nem jelenti a befektetési szolgáltatási szektorra vonatkozó szabályozás teljes átgondolását. Ez csupán jogharmonizációt jelent. A törvényjavaslat, ahogy említettem, azokra a kihívásokra próbál reagálni, amelyek az elmúlt időben felmerültek, illetve az MTF, amely annak idején, a MiFID bevezetésekor egy innováció volt, megpróbál ezzel lépést tartani, és egy új kereskedési platformot vezet be, az OTF-et. Ugyanis voltak olyan pénzügyi eszközök, alapvetően a nem részvény típusú pénzügyi eszközök, amelyekkel nem szabályozott módon lehetett kereskedni, és ezt a szabályozatlanságot akarja a MiFID II. rendezni. Ezeknek a pénzügyi eszközöknek a kereskedését akarja szabályozott mederbe terelni az OTF bevezetésével.

- A törvényjavaslatban a legfontosabb módosítása az, hogy új befektetési szolgáltatási tevékenység jelenik meg, ez az OTF. Új intézményként kerülnek bevezetésre az adatszolgáltatási tevékenységet végzők, amely intézmények a kereskedési adatok átláthatóságának javulását szolgálják. A tőzsdére vonatkozó szabályozás is megindul, például a tőzsde által végezhető tevékenységek, illetve a tőzsdei kereskedési jog vonatkozásában, ez utóbbit egyébként a jogszabály lazítja a korábbiakhoz képest. Az árualapú származtatott ügyletek vonatkozásában is új előírások jelennek meg. Amit fontos kiemelni: erősödik a felügyeletek hatásköre, ami, azt gondolom, talán hatékonyabban tudja szolgálni a befektetők pénzének megvédését, mint azt a korábbi rendszer tette.

- Úgy gondolom tehát, hogy ez a jogszabály, illetve az a jogharmonizáció, amit most elvégzünk e törvényjavaslat kapcsán, a hazai pénzügyi közvetítőrendszert és a felügyeleti tevékenységet is tovább erősíti, és - bár ezt még nem tudjuk, csak reménykedni tudunk benne - a befektetőket is hatékonyabban fogja védeni. Éppen ezért a Kereszténydemokrata Néppárt az előttünk fekvő törvénymódosító javaslatot támogatni fogja. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Bartha Szabó József
  • Durva választási kampány jöhet
    Ma már kijelenthető, hogy Márki-Zay Péter nem váltotta be a baloldalon hozzá fűzött reményeket, csak egy újabb középszerű ellenzéki politikussal lett több, nincs semmilyen hozzáadott értéke – véli Deák Dániel politológus, aki szerint a Városháza-ügy nemcsak Karácsony Gergelyt sodorta hazugságspirálba, hanem a teljes baloldalt is.
  • Fontos megvallani keresztény vallásunkat
    Fontos, hogy a mai világban a fiatalok merjék vállalni kereszténységüket, és ezt ki merjék mondani Európában és Magyarországon is - erről a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára beszélt vasárnap a budapesti Mátyás-templom előtt.
  • Az ellenzéket elbutítja az orbánozás
    Az alkotmányjogász elmondta, „az elitellenes politika mindig megváltást ígér, de még sehol sem volt igazán eredményes, sőt, csak fokozta a káoszt.”
MTI Hírfelhasználó