CEU-kerekasztal - Mindenki mondta a magáét
Mindenki mondta a magáét a lex CEU-ról rendezett kerekasztal-beszélgetésen. A kormányszóvivő offshore-ozott, a kormánybarát történész hazugságkampányt emlegetett, a Soros György által alapított egyetem képviselője pedig visszautasította a vádakat, és a nemzetközi példákra hivatkozott.
2017. május 4. 23:13

A CEU-vita – A baloldal sírásója – Összefüggések és értelmezések. Ezt a címet adta a XXI. Század Intézet a Terror Házában rendezett kerekasztal-beszélgetésnek. A Közép-európai Egyetemet két rektorhelyettes képviselte, a kormány álláspontját pedig az egyik oktatási államtitkár és a kormányszóvivő tolmácsolta, aki a CEU-n szerezte doktori címét.

„Az egyik legfontosabb dolog, amit tisztázni kellene, hogy most akkor miért gondolja a Közép-európai Egyetem vezetése, hogy a CEU-ra – amely virtuális egyetem, egy amerikai képviselő idézetét hadd hozzam ide: offshore-egyetem, ezt kint hallottam, a kongresszusban –, egy virtuális létező egyetemre vonatkozó szabályok, amelyek nem teljesíthetetlenek, miért jelentik az akadémiai szabadság korlátozását és a szólásszabadság korlátozását” – fogalmazott a kormányszóvivő.

Kovács Zoltán az offshore-ozással arra célzott, hogy a CEU amerikai anyaintézményétől mostanáig nem követelte meg, hogy valódi oktatást végezzen.

„Itt egy már létező egyetemtől, amely huszonöt éve itt működik, kérik meg azt, hogy egy bizonyos szerkezetben változzon meg. Visszatérve a kormányszóvivő megjegyzésére: nem virtuális egyetemen végzett” – válaszolt Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese.

Enyedi Zsolt visszautasította Schmidt Mária vádját, amely szerint a CEU nemzetközi hazugságkampányba kezdett. A történész házigazdaként, a XXI. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatójaként vett részt a vitában. Húsvétvasárnap ő tett közzé írást Soros Györgyről A baloldal sírásója címmel.

„Mi neveztük a másik felet csalónak, vagy a magyar miniszterelnök hívott minket csalónak? Nem a magyar miniszterelnök volt, aki elment a rádióba, olyan törvényeket kérve rajtunk számon, amelyek akkor még nem is voltak hatályban? Nem a magyar miniszterelnök mondta azt, hogy mi egy másodlagos hadszíntér vagyunk, szemben a »roadshow-ra« tett szarkasztikus megjegyzésével? Nekünk sikerült akkora támogatást felmutatni, hogy hetvenezer ember kiment az utcára, hogy a magyar egyetemek, a külföldi egyetemek, külföldi politikusok kiálltak mellettünk, ez lesz az egyetlen oka annak, hogy a kormány kompromisszumra fog hajlani” – tette hozzá Enyedi Zsolt.

Kovács Zoltán szerint a CEU rektora hazugságokkal kürtölte tele a világot a felsőoktatási törvény módosítása kapcsán, a kormányt pedig nem hallgatták meg az ügyben. Enyedi Zsolt visszautasította a vádakat. Hangsúlyozta: számos alkalommal szeretett volna tárgyalni a kabinettel, amely politikai kérdést csinált a CEU működéséből.

„Olyan feltételeket szab ez a törvény, amelyek számunkra teljesíthetetlenek. Amennyiben a magyar miniszterelnöknek olyan kénye-kedve támad, hogy megkegyelmez az egyetemünknek, és aláírja a szerződést, akkor működhetünk tovább. De hol van jogállam egy olyan országban, ahol egy ilyen intézmény fennmaradása politikusok kénye-kedvén múlik?” – tette fel a kérdést Enyedi Zsolt.

HírTV
MTI Hírfelhasználó