A román műfordítónő a Bukaresti Tudományegyetemen diákja volt Molnár Szabolcs irodalomtörténésznek, a Romániai Hungarológiai Társaság elnökének.

A magyar professzornak tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.
 
- Professzor úr, miért fontos, hogy a XVI. századi Európa egyik költőóriásának néhány verse románul is olvasható, szavalható legyen a XXI. században?
 
- A román értelmiség körében a vers iránti érdeklődés a XXI. században sem csappant, a fiatalok pedig továbbra is kedvelik a szerelmes verseket. Balassi szerelmi lírájának  egy szeletét tartalmazó kétnyelvű kötettel  november végén a Hungarológiai Tanszék által rendezett konferencián ismerkedhettek meg a résztvevők. A Magyar Tudományos Akadémia által is támogatott rendezvény fő témája a kultúrát közvetítő műfordítás volt, ezen belül a magyar irodalom román nyelvre ültetése. Kerekasztal-beszélgetés során a résztvevők annak a lehetőségeit vitatták, hogy hogyan írjuk meg  a magyar irodalom történeteit románoknak románul. Ebben az utóbbi kérdéskörben példa értékű volt a frissen bemutatott könyvben Dumitru Elena Balassit értékelő tanulmánya. A miért fontos kérdésre könyvtárnyi anyag lenne. Román részről  tekintve legfontosabbnak vélem, hogy Balassi fordíthatósága a két irodalom aszinkronja miatti frusztráció oldását segíti,  és ez számunkra is fontos, mert a magyar kultúra befogadását könnyíti meg.

- A Tanszék háttérintézménye, a Romániai Hungarológiai Társaság adta ki a Célia-ciklus kiváló fordítását. Hogyan csigázzák fel a bukaresti román értelmiség kíváncsiságát a friss román szellemi teljesítmény iránt?

- A magyar és világirodalom iránt érdeklődő román olvasó már korábban is találkozott Balassi költészetével: 1965-ben jelent meg Bukarestben  a magyar irodalom antológiájának négy vaskos kötete (Antologia literaturii maghiare I-IV), amelyben  Al. Andrițoiu  sikerült fordításában olvasható A végek dícsérete, Borivóknak való, Darvaknak szól, Hogy Júliára talála.  1986-ban az Arte Poetice sorozat Renasterea kötetében a humanista poétika magyarországi befogadásáról írt tanulmányomban (Receptarea poeticii umaniste în cultura ungară. P: 571-612)  a reneszánsz Balassira hívtam fel a román olvasók figyelmét. Az egyetemünkön az etnográfia professzor kollégák  a legnagyobb tisztelettel emlegetik  a hallgatóiknak Balassit, aki a Mint sík mezőn csak egy  szál fa versének  megjelölt román nótájával  a reneszánsz kori román virágénekek meglétének legfőbb  korabeli írásos bizonyítékát adta.

Az egyre nagyobb sikernek örvendő régi zene-fesztiválok a román nagyközönség figyelmét a reneszánsz művészet és művelődés felé terelték. Az európai szerelmi énekek láncolatához lehet fűzni Balassi líráját, amelynek befogadására a jelek szerint a román fiatalok is nyitottak. Bizonyítja ezt a bukaresti  magyar kulturális központ, a Balassi Intézet által a költészet napján megrendezett könyvbemutató, ahol fiatal román színésznők adták elő  a frissen fordított Célia verseket népes román (diák)közönség előtt. Bukarest után tervezzük a kétnyelvű kötet háromszéki bemutatását is. Sepsiszentgyörgyre, Csíkszeredába szívesen jönnek a fiatal román költők, van befogadó táboruk, így remélhető, hogy  a szerelmi versek fordítása is vonzani fogja őket.

Fedezd fel saját kultúrád – hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. Önök mit cselekednek azért, hogy a Bukarestben élő magyar fiatalok az eddiginél élesebb fényben lássák a költészetét annak a Balassinak, aki jó hamar lovakért járta Erdély földét nem nagy fáradság nélkül, sőt román irodalmi értékekkel is dolgozott?
 
- Az első kérdést magunkra fordítanám: miért fontos?   Ma, amikor a gyökereinket nyesegetik, Heltai, Balassi, Zrínyi, Csokonai adnak erőt a szórványban magyarnak maradáshoz. A Tanszéken kívül is, a bukaresti Petőfi Házban a korábbi években számos előadást tartottunk bemutatva a magyar irodalom kincseit, köztük Balassi életművét. Ott és a Calvineum Koós Ferenc köri előadásain igyekeztünk pótolni mindazt, amit az előző rendszer tiltásai miatt elmulasztottunk. Szerencsére a magyar diákok már az iskolában megismerkedhetnek többek között Balassi életművével, akinek néhány fiatalokat is megragadó verse a líceumi tantervben is szerepel.  Kétnyelvű a  kiadás – így magyar fiatalok, diákok is élvezhetik ezt a lírát, a kiegészítő tanulmány pedig közelebb viszi őket régi irodalmunk gyöngyszemeihez.  Balassi megszerettetése Bukarestben vagy másutt elsősorban a tanártól függ. Nemcsak remélem, hanem biztos vagyok benne, hogy egykori magyar diákjaink, mai magyar irodalomtanárok szerte az országban a fiatalok szívébe tudják ültetni ezt a gyönyörű lírát, amiképpen -  lám -  a román egyetemi hallgatónk, Elena Dumitru nemcsak szívébe zárta Balassit, de sugározza is a költő iránti szeretetét.