Napokig „ültek” a magyar lapok az atomkatasztrófa hírén
1986. április 26-án következett be az ukrajnai Csernobilban, a magyar fővárostól hozzávetőleg ezer kilométerre a világ (hivatalosan) legsúlyosabbnak tartott atomerőmű-szerencsétlensége. A baleset híre nagyon lassan terjedt: hazánkban a Magyar Rádió 28-ai, esti hírmagazinja számolt be róla elsőként, röviden. A tényleges veszélyről azonban még évekig nem esett szó.
2017. április 26. 09:38

Harmincegy esztendeje, április 26-án hajnali 1 óra 23 perckor a Kijevtől 130 kilométerre lévő, csernobili erőműben két robbanás rázta meg és vetette szét a négyes blokk reaktorát. A detonáció felszakította a létesítmény tetejét és falait. Tíz napig égett a tűz a reaktorban.

Egy ostoba kísérlet vezetett a katasztrófához

A katasztrófát részben a reaktor tervezési hibája, részben egy nem engedélyezett kísérlet okozta, amelynek során a reaktor teljesítményét az előírásokat figyelmen kívül hagyva 20-30 százalékra nyomták le. A hűtővíz hőmérséklete emelkedett, a szabályozórudak pedig emiatt automatikusan megindultak lefelé. Ám ezeknek alsó része grafitból készült – ami viszont nem nyeli el a neutronokat.

A reaktor teljesítménye így váratlanul megugrott, a túlhevülés miatt a szabályozó rudak megakadtak. A hűtővíz elforrt, a gőznyomás robbanást idézett elő, majd kémiai robbanás történt, és hasadási termék került a levegőbe – írja a részletekről a múlt-kor.hu.

Két napig vártak a nyilvánosságra hozatallal

A szovjet vezetés azonnal értesült a balesetről, de a hírt csak 28-án hozták nyilvánosságra, amikor már Svédország kért felvilágosítást a radioaktivitás emelkedésének okairól.

A balesetet – a vizsgálat szerint – elsődlegesen emberi mulasztás okozta, az erőmű vezetőit 1987-ben tíz év börtönre ítélték. A nyilvánvaló tervezési hibákat államtitokká nyilvánították.

A kimenekítő személyzet többsége már meghalt

A katasztrófa 30. évfordulóján a térség egykori katonai parancsnoka azt írta sajtónyilatkozatában, hogy az elsőként bevetett kimenekítő személyzet 50-70 százaléka már nem él.

Nyikojaj Antoskin vezérezredes úgy nyilatkozott az évfordulón: az ukrán miniszterelnök már április 26-án reggel utasítást adott megfelelő mennyiségű autóbusz és személyautó összegyűjtésére, hogy a környéken élőket evakuálják. A járművek 27-én két és fél óra alatt 44 600 embert vittek el Pripjatyból.

A következmények felszámolását célzó műveletekben 80 repülőgép és helikopter vett részt, amelyek először homokot dobtak a sérült reaktorra, végül ólommal fedték be azt.

Hősies volt a kimenekítés

Kiakadtak a sugárzásmérők, miután 3500 röntgen körüli volt a sugárdózis; eközben a repülősök sugárvédelem gyanánt jódtablettákat kaptak, az üléseik alá pedig ólomlemezeket tettek.

Egy férfi megérinti hozzátartózója fotóját a szerencsétlenséget követő mentesítő munkálatokban részt vett csernobili áldozatok emlékművénél a Kijevtől 190 kilométerre északra fekvő Szlavuticsban 2016. április 26-án hajnalban, a csernobili atomerőmű katasztrófájának 30. évfordulóján. (MTI/EPA/Szerhíj Dolzsenko)

Az ENSZ adatai szerint a balesetnek 47 halálos áldozata volt közvetlenül. Mintegy 600 ezer embert ért erős sugárzás, amelynek következtében négyezren halhattak meg rákbetegségekben. Ukrajnán, Fehéroroszországon és Oroszországon kívül a baleset 20-nál több európai országot érintett. Hazánkat két hullámban érte enyhe-közepesnek minősített radioaktív szennyezés.

Az emberek saját elhatározásból az engedélyezett napi öt bevetés helyett napi harmincat is repültek, és miközben a szabályzat szerint 10 nap alatt legfeljebb 100 röntgen sugárzást kaphattak volna, ennek sokszorosa érte őket.

Az oroszok adatai szerint a felszámolásban 600 ezer ember vett részt, az ENSZ ezt 900 ezerre becsüli.

Eközben a tavaszi munkáról cikkezett a magyar sajtó

A nemzetikönyvtár.blog.hu „lapszemléjében” a 30. évfordulón arról írt, hogy a magyarországi lapok legkésőbb 28-án , hétfőn hírt adhattak volna a katasztrófáról, ám ez nem történt meg.

Gyerekek kerékpároznak a csernobili atomerőmű-baleset miatt kitelepített lakosok Kijevi utcai üres házai előtt. MTI/TASSZ

A Népszabadság, a Népszava és a Magyar Nemzet címlapját olyan címek töltötték meg, mint hogy „Felgyorsult a tavaszi munka”, „Kommunista műszakok országszerte”, „Washington titkos akciókkal fenyegeti Líbiát”, vagy hogy „Május elsejére halasztották az Arab Liga csúcsértekezletét”.

Nyilvánvalóan május 1-jére és az azt követő hosszú hétvégére készült az ország, Kádár János pedig az ünnepi beszédén dolgozott.

Eközben legkevesebb két sugárdózist kapott Magyarország, enyhébb-közepes erősségűt.

A Magyar Rádió volt az első

Április 28-án a Magyar Rádió bemondója a BBC adása és az MTI rövidhíre alapján bejelentette a katasztrófát a 21 órai hírekben.

Április 29-én a Népszabadság 2. oldalának közepére egy rövid MTI-hír került be a katasztrófáról, a Magyar Nemzet pedig a 8. oldalon kisebb terjedelmet szánt a témának, mint annak, hogy tehergépkocsi-átadási ünnepséget tartottak Nádudvaron.

Nincs baj – írták a lapok

Április 30-án a Magyar Nemzet a 6., a Népszabadság a 4. oldalon jelentetett meg cikkeket a katasztrófáról: „Hazánk légrétegeiben nincs változás…”, „A szerencsétlenség következtében két ember meghalt…”, illetve hogy „a szokottnál nagyobb radioaktív koncentrációt mértek a skandináv országok felett, keddre azonban már lényegesen csökkent a koncentráció”.

Negyedikén a Népszava volt az első szerkesztőség, amely a címlapon mert beszámolni az eseményekről: „Magas rangú vezetők szemleutat tettek a csernobili atomerőmű térségében” cím alatt.

Néhány nappal később a Népszabadság kiemelte a nyugati lapokban folyó hisztériakeltési hadjáratot, miközben – írják – „a sugárzás szintje a távolabbi körzetekben semmi esetre sem veszélyes”.

------------------------------------

2016 novemberében fejeződött be a csernobili atomerőmű új acélszarkofágjának építése, ezzel egy 36 ezer tonnás acélszerkezet került a sérült atomreaktorra. A 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas szerkezet a világ legnagyobb mozgatható kupolája. Várhatóan száz éven át ad majd védelmet a radioaktív sugárzás ellen.

hirado.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Hazánk kormánya elhivatott a családtámogatás ügyében
    Magyarország kormánya elhivatott a családok támogatása ügyében, minden intézkedést úgy hoznak meg, hogy szem előtt tartják a családok érdekeit; legyen szó kisebb vagy nagyobb családokról, vagy olyanokról, akik gyermekeiket egyedül nevelik - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) fiatalokért felelős helyettes államtitkára szombaton Budapesten.
  • Katolikus ifjúsági házat avattak Székelyföldön
    Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára az avatóünnepségen elmondta: a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye ifjúsági rendezvényeinek központjává váló létesítmény megszentelt helyen, a fogyatékkal élőket táboroztató Szent Gellért Alapítvány Rehabilitációs és Rekreációs Háza szomszédságában épült.
  • Farkas Dániel lett a Fidelitas elnöke
    A Fidelitas XIX. tisztújító kongresszusa Farkas Dánielt választotta meg elnöknek szombaton - közölte a szervezet a közösségi oldalán.
MTI Hírfelhasználó