"Lénai" Valdemár, a német ügynök
Egy évszázada vonat robogott Svájcból Oroszországba. A "Lénai" fedőnevű Uljanov ügynököt és harminchárom társát szállította.
2017. április 20. 18:18

Az éppen világháborút vívó Németország katonai titkosszolgálata -  Erich Ludendorff generális égisze alatt – Uljanovot (Lenint) és még harminchárom ügynököt a zürichi emigrációból Petrográdba vezényelte, élve az ideiglenes kormány által tavasszal elrendelt általános amnesztia lehetőségével. Salamon Kondrád történész professzornak tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.
 
- Professzor úr, a "Lénai" fedőnevű Uljanov ügynök elszabadult hajóágyúként túlteljesítette a német hírszerzés vélhetően legvadabb reményeit is. A cárt ekkorra már takarékra állító orosz "demokrácia", megörökölve az Ohrana titkosrendőreit, miért nem tudott védekezni a németek által átdobott főügynök rohama ellen?
 
- A demokrata forradalmárok azért nem tudtak idejében és hatékonyan fellépni politikai ellenfeleikkel szemben, mert úgy gondolták, hogy a szólás-, gyülekezés- és szervezkedés szabadsága mindenkit megillet, tehát a legszélsőségesebb politikai ellenfeleiket is. Ugyanakkor forradalmi lelkesedésükben megfosztották magukat a megdöntött hatalom rendfenntartó erőitől. A februári forradalom győzelme (1917. március 12.) után megalakult Ideiglenes Kormány ugyanis feloszlatta a rendőrséget és „népi milíciákat” szervezett a helyébe, amelyek részben szakszerűtlenek voltak, másrészt viszont ezekbe is beépülhettek a kormány bolsevik ellenfelei.
 
- Miért nem lehetett a friss demokráciára jobban támaszkodni?
 
- A friss demokráciára lehet támaszkodni, de ha nagyon kiélezettek a társadalmi ellentétek, akkor az elégedetlen embereket a szélsőséges baloldali erők könnyen fel tudják heccelni. Az orosz demokratikus erők legjelentősebb pártjai, az Alkotmányos Demokraták (Kadetok), a Szociáldemokraták (mensevikek) és a parasztpártiak (eszerek), akik meghatározták az ideiglenes kormány, a két utóbbi pedig a megalakuló szovjetek tevékenységét, s a forradalom megmentése érdekében 1917 májusában egy nagykoalíciót alkottak. A parlamentáris demokrácia megteremtése érdekében alkotmányra volt szükség, amit csak az alkotmányozó nemzetgyűlés fogadhat el. Ugyanakkor nem volt megfelelő választójogi törvény sem, amelynek alapján gyorsan meg lehetett volna választani a nemzetgyűlési képviselőket. Tehát „kerülő úton”, de a társadalom nagy többségének támogatásával választójogi törvényt kellett alkotni. Ezért Moszkvában augusztus végén egy állami tanácskozást rendeztek, majd szeptemberben összehívták az ország minden részéből megválasztott Oroszországi Demokratikus Tanácsot, ami egy 555 tagból álló elő-parlamentet választott. Így elkészülhetett a választójogi törvény, sőt a demokrácia megerősítése érdekében szeptember közepén kikiáltották az Orosz Köztársaságot.  Mindez azonban sok  időt vett igénybe, s a bolsevikok, akik mind 1917 júniusában az első országos szovjetkongresszuson, mind a szeptemberi demokratikus tanácsban csak a küldöttek 10%-át adhatták, felelőtlen ígéreteikkel egyre nagyobb tömegbefolyásra tettek szert, és szeptemberben elhatározták a fegyveres felkelés előkészítését. Döntésüket mindenekelőtt az indokolta, hogy ne kerülhessen sor a november 25-ére kiírt alkotmányozó nemzetgyűlési választásra, amelyen nem tudtak volna többséget szerezni.
 
- A koppenhágai német követ 1917 derekán azt táviratozta a német vezetőségnek: „Feltétlenül arra kell törekednünk, hogy Oroszországban a lehető legnagyobb káoszt teremtsük (…) akkor a forradalom elkerülhetetlenné válik és olyan formákat ölt, amelyek szétzúzzák az orosz állam stabilitását”. Véletlen-e a mai magyarországi állapotokra való áthallás? Ilyen tartalmú rejtjelezett táviratok cikázhatnak-e ma óceánon innen és túl, ezúttal nem Moszkvára, hanem Budapestre vonatkozólag?
 
- Az idézet jól mutatja, hogy a bolsevikok a belső elégedetlenség mellett külföldi segítségre is támaszkodhattak. Ugyanakkor azt se felejtsük, hogy a németek ugyan pillanatnyi sikert értek el, de hosszú távon elősegítették a szovjet kommunista birodalom kialakulását, amely mind nekik, mind Európának és a világnak nagyon sok szenvedést okozott. A „külföldi beavatkozásokkal” tehát bánjunk óvatosan. Hazánkról szólva pedig: ha egy kormány nem veszti el kapcsolatát a valósággal, akkor meg tudja tartani a társadalom döntő többségének a bizalmát. Ez esetben pedig nem sok vizet zavar, hogy ki kinek mit táviratoz. Sajnos a magyar társadalom a legmegosztottabbak egyike, amelyet másokénál nagyobb ellentétek feszítenek. Ezért nálunk a leges legkörültekintőbb kormányzásra van szükség, azaz nem a politikai ellenfél legyőzésére kell törekedni, hanem a vele való szótértésre, még abban az esetben is, ha ez reménytelen.

Kép: Uljanov parókában - canadahun.com

preshaztarsasag.wix.com/preshaz
  • Javaslat a Korrupcióellenes Munkacsoportnak
    A baloldali politikus ugyanis 2015. szeptember 29-én egy online újságnak az ügyre utalva a következőket mondta: „Amúgy nem azt mondtam, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel. Hanem azt, hogy az SZDSZ is tele van korrupciós ügyekkel. Fontos az az is.” Egészen különleges üzenet ez a veterán politikustól.
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • Dokumentumfilm Batthyány-Strattmann László életéről
    Kiss-Rigó László Szeged-csanádi püspök, az esemény másik fővédnöke arról beszélt, hogy "ezekben a nehéz időkben" külön köszönetet érdemelnek azok, akik egy olyan embernek, mint Batthyány-Strattmann László, nemcsak az emlékét őrzik, hanem az életét és példáját is hozzáférhetővé teszik a mai társadalom számára.
  • Hazánk első szuperszonikus kutatórakétája
    Sikeresen startolt a BME (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) Aerospace Team által megépített megépített, 3 méter hosszú, szilárd hajtóanyagú, oktatási célú kutatórakéta csütörtökön - közölte az MTI-vel pénteken a projekt főtámogatója, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).
  • Nekünk Magyarország biztonsága az első
    Nekünk Magyarország biztonsága az első, ezért Magyarország nem áll háborúban senkivel - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című pénteki műsorában.
MTI Hírfelhasználó