Oroszország lehet az Iszlám Állam új főellensége
Egy dzsihadista terrorhullám kezdetét jelentheti a hétfői szentpétervári terrortámadás, hiszen Oroszország kihívta maga ellen a sorsot a közel-keleti beavatkozással - írja a Politico a szentpétervári terrortámadás után írt elemző cikke, amely a kaukázusi felkelések mellett a kalifátusi területekről visszatérő dzsihadisták veszélyeire is figyelmeztet.
2017. április 6. 09:19

Sokatmondónak nevezi az orosz “előretörést” az Iszlám Állam feketelistáján a Politico magazin cikke, melyben azt részletezi a cikkíró, hogy miért érte utol Oroszország az Egyesült Államokat az Iszlám Állam legfőbb ellenségei között.

Az írás szerint nem csupán a Szíriában és Irakban garázdálkodó “modern dzsihadisták” fordultak az oroszok ellen: már az al-Kaidának és a szunnita csoportoknak sem tetszik túlságosan, hogy Moszkva Aszad rezsimét támogatja és szunnita harcosokat céloz légicsapásaival.

 

Hazatérő harcosoktól is kell tartaniuk

De a gyökeres változások nem csupán a közel-keleti dinamika átalakulásának köszönhetőek. Ugyan Oroszország Líbiában és Szíriában is légicsapásokat hajt végre, és már egyiptomi légibázist is létrehozott; a kalifátusi területeken harcoló orosz dzsihadisták hazatérése sokkal nagyobb terhet róhat az orosz nemzetbiztonságra, mint a külföldi beavatkozások megtorlásai.

Becslések szerint jelenleg 2400 orosz harcol az Iszlám Állam területén, és a fellegvárak elestével többségük jó eséllyel hazaindul, és a Kreml ellen fordul majd.

Maguk a terrorvezérek sem titkolóznak a prioritások felcserélődését illetően: az Iszlám Állam egyik új videójában – melynek a “Hamarosan tengernyi vér fog folyni” címet adták – megfenyegetik Vlagyimir Putyint, aki állításuk szerint jogtalanul avatkozott bele a szíriai belpolitikába, valamint bosszút esküdtek az orosz és a szíriai elnök látszólagosan szoros kapcsolata miatt is.

Az orosz-iráni kapcsolatok még tovább szítják a feszültséget, mivel a Hezbollah harcosai is nyíltan használják az orosz harci gépeket. Legutóbbi győzelmüket Palmürában aratták a dzsihadisták fölött.

Terroristák az országon belül

De az oroszok és a síiták közötti együttműködésnek súlyos ára volt: az Iszlám Állam már korábban is mutatott hajlandóságot és kapacitást az orosz célpontok meggyengítésére. A Szentpétervárra tartó Metrojet 9268-as járatát is a dzsihadisták Sínai-félszigeten garázdálkodó terrorsejtje lőtte le 2015 októberében.

Az orosz beavatkozás a Közel-Keleten is szembeszegült a dzsihadista előretöréssel, de Moszkva a Kaukázus környékén még nagyobb sikereket ért el a helyi szunnita fegyveresek elleni háborúban. Bár az ország már évek óta küszködik a különböző megerősödött militáns csoportok visszaverésével, az elmúlt húsz év alatt óriási változások történtek.

A harcosok a szekuláris nacionalizmus eszméit az iszlámra cserélték fel, így már szinte semmi hajlandóságot nem mutatnak a politikai egyezmények irányába, kompromisszumkészségük elenyészővé vált, történelmi mélypontra süllyedt.

Ezzel egy időben a csecsenföldi felkelések súlypontja áttolódott Dagesztánba, a két Iszlám Állam által irányított orosz tagköztársaság melletti területen pedig az al-Kaidához tartozó Kaukázusi Emirátus irányít.

Az oroszok szíriai beavatkozása tovább eszkalálta ezeket a kaukázusi problémákat, az újoncokért és az anyagi javakért folytatott harc a két domináns dzsihadista szervezet között megosztotta a felkelést. Mikor a kaukázusi harcosok Szíriába utaztak a kalifátusi területek megvédéséért, a csecsenföldi erőszak hirtelen lecsökkent – de ezzel egy időben a dagesztáni erőszak drámai magaslatokba szökött.

Emiatt többször is azzal vádolták a moszkvai vezetést, hogy Belgiumhoz hasonlóan “szabadon kiengedték” dzsihadistáikat a Közel-Keletre. Ezek a vádak azonban a hazatérő dzsihadisták által képviselt óriási rizikót ismerve a háttérbe szorultak.

Jól ismerik az iszlamista terrort

Oroszország számára nem idegen a terrorista erőszak. Dzsihadisták szervezték meg a 2002-es moszkvai színház túszdrámáját, a 2004-es Beszlán iskola túszdrámáját, a 2010-es metrós robbantást és a 2011-es Domodedovo-reptéren végrehajtott öngyilkos merényletet is. Az orosz erők megtorlással válaszoltak ezekre a támadásokra: beépített embereik segítségével számos magas rangú lázadó parancsnokkal végeztek. Ilyen volt a csecsen Dzsohar Dudajev, Zelimhan Jandarbijev, Aszlan Maszhadov, Abdul-Halim Szadulajev és Doku Hamatovics Umarov iszlamista parancsnok is.

Oroszország külpolitikai téren még ma két-három lépéssel előrébb van, mint szövetségeseik, konkurenciájuk vagy az ellentétes világlátást képviselő nemzetek. De a cikk szerint a közel-keleti beavatkozással egy olyan dominóeffektust indíthattak el, amelyből egyhamar nem tudnak kiszabadulni, és az eddig távolinak tűnő terror újból felütheti fejét orosz földön.

hirado.hu - Politico
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Az unió hamis üzenettel csalogatja a migránsokat
    Iparággá vált a migránsokat Európába juttató bűnözés. Az alvilágnak ezt a részét a brüsszeli bürokrácia is segíti, mert olyan üzeneteket küld a kibocsátó térségekbe, hogy támogatja a szervezett migrációt – derül ki Horváth József szavaiból.
  • Széchenyi európaisága a mának is mintát ad
    Széchenyi István Magyarország felemelkedését a korban rohamosan fejlődő Nyugat-Európához való felzárkózásban, és a kontinensnek a kapitalizmus útjára lépett felében kialakított gazdasági minták átvételében látta – mondta Latorcai Csaba államtitkár a Széchenyi Társaság idei dÍjkiosztó ünnepségén a Magyar Tudományos Akadémia épületében.
  • Gyárfásra koncentráltak a rendőrök elejétől fogva
    Kovács Lajos nyugalmazott rendőrezredes tanúkénti meghallgatásával folytatódott ma a Fővárosi Törvényszéken a Fenyő János médiavállalkozó meggyilkoltatása miatt zajló per. Az ezredes éveken át vezette a nyomozást, egészen addig, amíg feljebbvalói parancsra meg kellett szüntetniük, miután egy sor bizonyítékot összegyűjtöttek.
MTI Hírfelhasználó