Tisztelt kiabáló … - képviselő úr!
MSZP: Miért akarják beszántani a CEU-t? KDNP: Hogy tehető versenyképesebbé a magyar élelmiszergazdaság? Jobbik: Az állami földek kijátszásával és a szabályok könnyítésével adják fel a GMO elleni küzdelmet? LMP: Ki fizeti egy atombaleset számláját? Fidesz: Mikor láthatunk tisztán SZEVIÉP ügyben?
2017. április 6. 09:55

Megszokott dolog, hogy az Országgyűlés ülésein nem fukarkodnak az interpellációkkal a képviselők. Hangzatos üzenetek váltják egymást. A jó hír elillan, a rossz nem távozik! Az ellenzék ostorozza a kormány tetteit, a kormány jelesei pedig emlékeztetve a kártevő múltra, a szebb jelenről és a még szebb jövőről elmélkednek. Időnként folyamatos a zaj, az elnök csenget, újra csenget, a siker azonban egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját!

Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva - hangzavarokat, bekiabálásokat udvariasan jelezve – tallóztunk.

Miért akarják beszántani a CEU-t?

KUNHALMI ÁGNES, (MSZP): - Államtitkár Úr! A Magyarországon működő Közép-európai Egyetem az ország egyik legjobb felsőoktatási intézménye. A CEU minden évben a legelőkelőbb helyen végez a különböző egyetemi rangsorokban a magyar egyetemek közül. Diákok százainak ad használható, modern, mély tudást, a tudományterületük legismertebb és legkiválóbb képviselői oktatnak az egyetemen. Magyarországnak a CEU pénzt, megbecsülést, művelt és okos diplomás diákokat ad. A CEU képzéséről számos magyar vezető került ki, még a kormánynak és a Fidesz európai képviselőcsoportjának is van olyan tagja, aki a Közép-európai Egyetemen végzett!

- Az egyetem ‑ és ez talán az egyik legfontosabb ‑ ösztöndíjakkal támogat mélyszegénységből kikerülő magyar diákokat is, akiknek a CEU nélkül esélyük sem lenne arra, hogy ilyen színvonalú oktatáshoz jussanak. Hozzáteszem: anno a miniszterelnök sem jutott volna a CEU nélkül egy tapodtat sem előrébb. (Felzúdulás, derültség, közbekiáltások a kormánypártok soraiból, köztük dr. Rétvári Bence: Ez kicsit erős!) Tehát nincs fontosabb érdek annál, hogy ez a rendszer Magyarországon megmaradjon. (Zaj, közbeszólások a kormánypártok soraiból. ‑ Az elnök csenget.)

 - Államtitkár Úr! Kérdezem öntől:

- Miért sodorják még mélyebb tudásválságba Magyarországot?

- Felmérték-e a valódi következményeit ennek a lépésnek?

- Vagy csak, ahogy Lánczi úr, az önök házirektora fogalmazott: önöket már tényleg nem az ország, csak a lopás érdekli? (Taps az MSZP soraiban. ‑ Felzúdulás, közbeszólások a kormánypártok soraiból.)

***

Dr. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Asszony! A CEU egy eredetileg New York államban bejegyzett egyetem, a Közép-európai Egyetem pedig egy Magyarországon bejegyzett magánegyetem. A CEU New Yorkban csak papíron létezik, hiszen diplomát nem ad ki, campusa nincs, oktatói, diákjai nincsenek. Mindannak ellenére, hogy összesen talán két titkárnőnyi infrastruktúrával és egy irodával rendelkezhet New Yorkban, Magyarországon ennek az amerikai intézménynek a nevében adnak át diplomákat. Holott az amerikai intézmény igazából nem működik, nincs diákja, nincs oktatója, nem ad ki diplomákat. (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiból.) Ez megtévesztés, ez csalás! (Gőgös Zoltán: De mitől csalás?) Olyan látszatot kelt, mintha egy működő amerikai intézmény magyarországi kihelyezett képzése végzettségeket adna át, miközben ez az intézmény Amerikában egyetlenegy diplomát sem ad ki. Ez az intézmény Amerikában nem létezik! (Zaj, folyamatos közbeszólások az MSZP soraiból, köztük: Inkább hagyd abba!)

- A Soros-egyetem ugyanakkor együttműködési megállapodást köt a Közép-európai Egyetemmel, amely egy nagyon nehezen átlátható módon, sőt inkább azt mondhatjuk, hogy átláthatatlan módon az oktatási tevékenységet a CEU helyett részben vagy egészben elvégzi. Ez a kusza állapot, amihez képest, úgy gondolom, hogy egy tisztább állapotot kell létrehozni: nem fantomegyetemek nevében kell diplomát kiadni, hanem valós egyetem nevében! Amikor ön azt mondta, hogy aggódik amiatt, hogy a Közép-európai Egyetem kiadhat-e diplomákat.

- Képviselő Asszony! Ha elolvasná, legalább egyszer kezébe venné a törvényjavaslatot, akkor tisztában lenne azzal, hogy a Közép-európai Egyetemet ez a törvényjavaslat nem érinti! A Közép-európai Egyetem státusza semmilyen tekintetben nem fog változni! Semmilyen többletfeladat a Közép-európai Egyetemmel kapcsolatban ebben a törvénymódosításban nem került megfogalmazásra. Csupán az a helyzet kerül tisztázásra, amelyről azt is mondhatjuk, hogy csalás. Csalás, mert egy olyan intézmény nevében  adnak ki amerikai diplomát, amely Amerikában nem bocsát ki diplomákat. Azt hiszem, hogy minden diák érdekében ezt a helyzetet kezelni kell!

- Képviselő Asszony! Ön rendkívül sok politikai lózungot pufogtatott a megelőző percekben, de egyetlenegy mondatot sem mondott azzal kapcsolatban, hogy a törvénymódosításnak melyik pontjával nem ért egyet. Azzal nem ért egyet, hogy ha két különböző ország érintett egy felsőoktatási intézményben, akkor a két országnak meg kell erősíteni ezen intézmény létrehozatalát vagy működését? Azzal nem ért egyet, hogy csak az az intézmény folytathasson képzést egy másik országban, amelyik az eredeti országában is folytat képzést? Vagy azzal nem ért egyet, hogy a képzés mögött egy felsőoktatási minősítésnek kell rendelkeznie, egy oktatási hivatali vagy akkreditációs minősítésnek? Melyik pontjával nem ért egyet? (Zaj.) Itt nem hoznak föl önök érveket, kifejezetten elkerülik azt, hogy a törvénymódosító javaslatról szóljanak, mert csupán a politikai hangulatkeltés az érdekük. De megnyugtathatom: mi elsősorban a magyar diákok érdekében járunk el: Az ő érdekükben és a magyar egyetemek érdekében is, hiszen óriási versenyelőny, hogy valaki ugyanúgy egy magyar képzésre jár, csak az egyiknél amerikai diplomát is kap. (Közbekiáltások az MSZP soraiból.)

- Tudja, van olyan fiatal, aki úgy gondolkozik, ahhoz, hogy amerikai diplomám legyen, egyik esetben el kell utaznom Amerikába, ott fizetnem kell a lakhatásomat, az oktatásom költségeit vagy csak elmegyek egy Amerikában nem működő intézmény magyarországi képzésére, és ott ugyanúgy amerikai diplomát kapok. És inkább ezt választják és nem a magyar egyetemeknek, mondjuk, az MBA-képzését. Hiszen ez egy amerikai MBA-végzettséget ad úgy Magyarországon, hogy Amerikában nem ad MBA-végzettséget. Mi ez, ha nem csalás? (Zaj, folyamatos közbeszólások az MSZP soraiból.) …Ez az állapot bizony meg fog szűnni Magyarországon! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

KUNHALMI ÁGNES: - Államtitkár Úr! Az elmúlt négy percben egyetlenegy szava és mondata nem igaz! Hazudik, mint a vízfolyás! (Nagy felzúdulás, közbeszólások a kormánypártok soraiból. ‑ Az elnök csenget.)Az, amit a CEU ellen önök hoztak, az színtiszta koncepciós eljárás, ami a legsötétebb magyar diktatúrákat idézi Magyarországon! (Nagy felzúdulás, közbekiáltások a kormánypártok soraiból.) De ennél még nagyobb a baj, mert aki a tudást támadja, az a saját nemzetét és népét támadja! Önök a tudást támadják azért, hogy egy sötét lyukká változtassák Magyarországot, ahol még jobban el lehet nyomni az embereket! Sötét, aljas gazemberség az, amit önök most tesznek! (Taps és közbeszólások az MSZP soraiból: Úgy van! ‑ Nagy felzúdulás és közbeszólások a kormánypárti padsorokból, köztük: Elolvasta a törvényjavaslatot? ‑ Ez szakmai volt?)

***

Az  Országgyűlés az államtitkári választ 102 igen szavazattal 34 ellenében, tartózkodások nélkül a választ elfogadta.

Hogy tehető versenyképesebbé a magyar élelmiszergazdaság?

FÖLDI LÁSZLÓ, (KDNP): - Államtitkár Úr! A mezőgazdaság, ahogy az elmúlt évszázadokban, úgy jelenleg is és a jövőben is meghatározó gazdasági és társadalmi súllyal bír Magyarországon. Ezen belül potenciális fejlesztési lehetőségek vannak a magyar élelmiszer-gazdaságban, fokozható a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás rendszerének hatékonysága, növelhető az ágazat magyar és nemzetközi termelékenysége.

- Magyarország területének 57 százaléka mezőgazdasági művelés alatt áll, ahol 5,4 millió hektár mezőgazdasági területen és 2 millió hektár erdőn folyik gazdálkodás. Szakértők szerint olyan élelmiszer-termelési potenciállal rendelkezünk, amit nem használunk ki megfelelően, és amely területen minőségi és mennyiségi előrelépésre is van lehetőség. Szakértők szerint a magyar élelmiszer-gazdaságban a mostaninál mintegy 60 százalékkal nagyobb termelési potenciál rejlik, ami nemzetközi összehasonlításban is jelentős gazdasági és társadalmi lehetőséget rejt Magyarország számára.

- Államtitkár Úr! Tavaly a mezőgazdasági szektor a 2,5 százalékos GDP-növekedéshez mintegy 0,6 százalékkal járult hozzá, a magyar agrárexport pedig 8 milliárd euró értékű volt. Az erősödő élelmiszer-gazdaság egyre több embernek nyújt megélhetést. 2010 óta az 51 százalékkal bővülő kibocsátásnak köszönhetően mintegy 50 ezer új munkahely is létrejött. Az élelmiszer-gazdaság alapvető céljai világosak: a biztonságos élelmiszer-ellátás, a GMO-mentesség fenntartása, természeti értékeink megóvása, a biológiai sokféleség megőrzése, valamint a környezet kímélése, körültekintő és fenntartható bánásmód a természeti erőforrásokkal. Céljaink továbbá: a tudás- és információalapú gazdaság erősítése, a családi gazdaságok földhasználati arányának növelése, az integrált összefogáson és szakmai tudáson alapuló termelés fejlesztése, az előállított termékekben a hozzáadott értékek növelése. Éppen ezért kérdezem:

- Az elmúlt évek fejlesztései milyen változásokat hoztak a mezőgazdaságban és az élelmiszer-gazdaságban?

- Hogyan alakult a termelékenység és a foglalkoztatottság az elmúlt időszakban az ágazatban?

- Az élelmiszer-gazdaság milyen eszközökkel fejleszthető, ezáltal a kormány hogyan teheti versenyképesebbé a magyar mezőgazdaságot?

***

Dr. NAGY ISTVÁN, (Földművelésügyi Minisztérium államtitkára): - Képviselőtársam! Minden mondatával egyet tudok érteni. Igen, a magyar mezőgazdaság az elmúlt esztendőkben kivételesen jól teljesített. Olyan termelési eredményeket mutatunk föl, amire hosszú idő óta nem volt példa. Azért kellett megalkotnunk az élelmiszer-stratégiát, mert olyan kihívások elé is nézünk az elkövetkező időszakban, amire még ma a megfelelő válaszokat nem tudjuk. Csak néhány kérdőjelet szeretnék fölvillantani: 2025-ig 40 százalékkal nő a fehérjeigény a világban. 2050-re kilencmilliárdan leszünk. Ugyanakkor klímaválság van, ugyanakkor a termőterületek nagysága csökken, és minden lehetőségünk, amellyel a termőterületeket fönntartanánk, hátrányos helyzetben van. Na, ebből a nehéz helyzetből kell azt a megoldást megtalálnunk, hogy hogyan növeljük 40 százalékkal a fehérjeigényt, hogyan tudjuk a megnövekedett lakossági igényeket kielégíteni az elkövetkező időszakban. Ez az, amire csak megfelelő innovációval tudunk jó válaszokat adni!

- Sikerült stabilizálni és növekedési pályára állítani az állattenyésztést, nagymértékben nőtt az export, javult a mezőgazdasági termelés hatékonysága és jövedelmezősége, - ez az, amit 2010 óta  már el tudtunk érni! A mezőgazdaság foglalkoztatása az elmúlt években jelentősen bővült, ennek köszönhetően 2016-ban 217 ezren dolgoztak főállásban az ágazatban. Emellett kedvező szerkezetváltás tapasztalható az üzemstruktúrákban és a földhasználatban. Folyamatosan nő az életképes kis és közepes méretű, árutermelő gazdaságok száma és az általuk használt földterület.

- A magyar élelmiszer-gazdaság jövőbeli fejlődésének alapját a rendelkezésre álló erőforrások fenntartható kezelése, a szakértelem megerősítése, a tudásátadás és az innováció ösztönzése, a kiegyensúlyozott termékszerkezet, a termékpályák szervezettségének fejlesztése, a termelés hozzáadott értékének növelése, a prémiumtermékek növekvő mértékű előállítása, a versenyképes ár és a disztribúciós lehetőségek fokozott kihasználása jelentheti. Kulcsfontosságú a magyar mezőgazdaság termékeinek meghatározó részét hasznosító élelmiszer-feldolgozás fejlesztése. Rendkívül fontos, hogy a gazdákat arra ösztönözzük, hogy ne csak a termelésből, hanem a feldolgozóiparból, a kereskedelemből, a forgalmazásból is vegyék ki a részüket. A megfelelő jövedelmezőséget akkor tudjuk elérni a gazdáink számára, ha különböző integrációkban létre tudjuk hozni, hogy ők legyenek a tulajdonosok a feldolgozóüzemekben, ők legyenek a tulajdonosok a kereskedelmi forgalmazó láncokban. Ha mindezt a hasznot, az ebből származó nyereséget is a gazdatársadalom vissza tudja fordítani a maga technológiai fejlesztésére, a precíziós mezőgazdaságra, a digitalizációra, mindarra, amivel versenyképesebben tudunk termelni, akkor fogjuk tudni megtalálni a megfelelő válaszokat a mezőgazdaság kihívásaira az elkövetkező évtizedekben. Ez a kulcs, ez a feladat, amit gyakorlatilag el kell érnünk! Kívánatos, hogy az élelmiszer-gazdaság szereplői a mindenkori termékkategóriákon belül a piaci trendeknek megfelelő, magas minőségű élelmiszerek előállítására törekedjenek, továbbá növekedjen a prémiumminőségű termékek előállítása.

- Képviselőtársam! Magyarország érdeke nem az, hogy a mesterséges vonulaton induljon el. Nem az a célunk, hogy sejtszaporításos, mesterséges húst állítsunk elő, nem az a célunk, hogy olyan paradicsomot tegyünk az asztalra, ami soha nem látta a Jóisten napvilágát, hanem csak a fénytechnikákat.Az a célunk, hogy a hagyományos mezőgazdaságra épülve prémiumkategóriában tudjunk kitörni a magyar piacról a nemzetközi piacra! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

FÖLDI LÁSZLÓ: - Államtitkár Úr! Én nagyon bízom abban, hogy azok a fejlesztési elképzelések, amelyeket most vázolt előttünk, főleg az integráció kérdése, a „megtermelem, feldolgozom és kereskedek vele”, egyre inkább honos lesz Magyarországon is. Vannak már erre példák a mai magyar mezőgazdaságban, és bízom benne, hogy ezt tovább fog így javulni, és ezáltal valóban prémiumminőségű, igazi, jó minőségű élelmiszert tudunk mind a magyar gyerekek, a magyar emberek asztalára, mind pedig Európa asztalára tenni! Köszönöm a választ, elfogadom! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Az állami földek kijátszásával és a szabályok könnyítésével adják fel a GMO elleni küzdelmet?

MAGYAR ZOLTÁN,  (Jobbik): - Államtitkár Úr! A bábolnai földkijátszással kapcsolatban elég komoly belső zavarokra lehettünk figyelmesek. Oka könnyen érthető, hiszen nem csak egy szokásos fideszes földmutyiról van csupán szó, arról is nyilvánvalóan, de a végeredményben a Monsanto nemzetközi multinacionális vállalat lett a nyertese a történetnek. A cég köztudottan a GMO-ban érdekelt nagy agrármulti, és ilyen előzmények után, azt hiszem, már érthető az is, hogy a GMO-val kapcsolatos liberalizációról miért röppentek fel a hírek. A történet lényege annyi, hogy teljesen indokolatlanul, szakmaiatlanul fogtak egy állami földterületet, abból kihasítottak három 3 hektáros részt, majd azt megszerezte egy önökhöz köthető vállalkozó, teljesen véletlenül versenytársak nélkül, majd újraegyesítette és a Monsantónak busás haszonnal odaadta ezt a területet.

- Aztán jönnek a hazugságok, amelyekre jó lenne most már itt igazi komoly érdemi válaszokat kapni! Írásbeli kérdésemre ezek nem érkeztek meg. Azt állították, hogy nem mutatkozott nagyobb érdeklődés ezen területek megszerzésére a helyi gazdák részéről. Egyrészt azért nem, mert egész egyszerűen nem tudtak róla a helyi gazdák! Jómagam személyesen mentem le és érdeklődtem náluk, és ezt több helyen is nyilatkozták. De egyébként, ha ez lett volna az optimális hasznosítási mód az állam részéről, akkor viszont három különböző családi gazdának kellett volna ezeket a földeket megszerezni, nem pedig egy mutyizós, önökhöz köthető „vállalkozónak”!

- Államtitkár Úr! Ha valóban az lett volna a cél, amit kommunikáltak, hogy a családi gazdaságokat segítsük meg, akkor tehát nem ennek az egy embernek kellett volna odajuttatni a területeket. Ráadásul miért nem kötötték ki számára, ha egyszer már állami földet juttattak neki, hogy ne adhassa tovább ezt a területet, mondjuk, húsz évig, ahogy tették ezt később a privatizációs folyamatban. Azért Bernáth István adott be egyedül ajánlatot tehát, mert csak ő tudott róla, hogy karácsony előtt tíz nappal az állam megosztja ezt a területet. Feltételezhető tehát, hogy az NFA soron kívül járt el, és az is feltételezhető, hogy miután kifüggesztés sem volt, így az elővásárlási jogával a többi érintett nem is élhetett.

- Államtitkár Úr! Szintén hazudott, amikor azt válaszolta a minisztérium, hogy a három ingatlanra három különböző vásárló érkezett. Vagy önök hazudnak, vagy önöknek hazudnak, ezt el kellene dönteni! Az biztos, hogy jogszabálysértés nem történt önök szerint, hiszen három különböző helyi gazda szerezte meg. Ezzel gyakorlatilag beismerték azt is, hogy a jelen esetben történt jogszabálysértés. 86 hektárból tehát leválasztani háromszor 3 hektárt, majd azt szándékosan ipari területként átjátszani ezek szerint nem gond önöknél! És ha már nem gond, akkor:

- Miért nem az állam kaszált ezen az ügyleten?

***

Dr. BITAY MÁRTON ÖRS, (Földművelésügyi Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Ahogy meghallgattam, rájöttem: itt sajnos megint az a probléma, hogy nem ismeri a törvényt, amiről beszél! Ugyanis az a gond, hogy önök még mindig nem látják világosan, hogy a 3 hektár alatti termőföldterületekre teljesen más szabályok vonatkoznak, mint a 3 hektár feletti termőterületekre.

- A másik, amit még mindig nem ért ön! Azt, hogy mit jelent az elővásárló, és mit jelent az, akivel az NFA szerződést köt? El kell keserítsem: ez az úriember nem az NFA-val kötött szerződést, másokkal kötött az NFA szerződést, csak amit ön hiányol, ami egyébként megtörtént, a 60 napos kifüggesztés alatt ő jelentkezett rá elővásárlóként. Az a probléma, hogy hiába beszélgetünk erről, mert látom a tekintetén, hogy nem érti, mert nem olvasta el egyszer sem a törvényt! Úgy baromi nehéz megbeszélni ezt a témakört, ha tárgyi tévedésektől szenved, ha azt állítja, hogy az NFA suttyomban kötötte, miközben ezzel a vásárlóval egy 60 napos kifüggesztés után az elővásárlási jogával élve kötötte meg ezt a szerződést!

- De visszatérek az eredeti elképzeléshez: egyetértek önnel, nagyon idegesít személy szerint engem is az, hogy miként kerülhetett a Monsantóhoz ez a terület. Tehát jogos a felvetése. (Zaj az ellenzéki oldalon.) Ezért elrendeltünk egy vizsgálatot. De azt is szeretném hangsúlyozni, hogy ez a kft. nem termőföldet vásárolt, hanem egy kivett ipari területet. Ez a kft. nem az államtól vásárolt, hanem egy magánszemélytől vásárolt. Ezek nagyon fontos különbségek! Érdemes végiggondolni. Amikor az NFA-hoz bejön egy igény, akkor a következőt teszi. Nem egy esetben osztottunk meg területeket kisebb, 3 hektáros parcellákban, több száz ilyen eset van, több száz esetben fordulnak gazdák ezzel hozzánk, és a 3 hektár alatti területeket jellemzően állattartó telepek létesítésére szokták kérni. Tehát tisztában vagyunk azzal is, hogy adott esetben ő majd később kivonatja ezt a területet.

- Szeretném hangsúlyozni: az önmagában nem egy kuriózum az eljárásrendünkben, hogy ha a gazdák hozzánk fordulnak, akkor megosztunk területeket, és a megosztott területeket különféle módon értékesítjük. De ettől még a 60 napos kifüggesztési határidő mindenkire vonatkozik. Én nem tudok önnek annál többet segíteni, mint ha elolvassa a törvényt, mert abból ki tudja olvasni. Ezért nem érti az írásbeli kérdésére adott válaszokban a különbséget sem, mert az egyik esetben a 3 hektár alatti értékesítési rendre kérdez rá, és arra válaszolunk. Megjegyzem: ez a Nemzeti Földalapkezelőről szóló törvényben van, amit önök is megszavaztak megosztással, 3 hektárral, kivételi lehetőséggel és mindennel együtt. Tehát amikor ezt kérdezi, akkor erre fogok önnek válaszolni. A másik esetben pedig a 3 hektár feletti területeket kérdezi, akkor arra fogok önnek válaszolni.

- Arra is nagyon sokszor szívesen válaszoltam, hogy közel 30 ezer gazda tudott vásárolni ebből a földértékesítési programból. Mindenki műveli azokat a termőföldeket, amiket megvásároltak, amit pedig kifejezetten azzal a céllal vásároltak meg, hogy kivett területté nyilvánítsák, és azon valamilyen beruházást tegyenek, ehhez is szívesen hozzájárult az NFA, de ez csak ezeknél a kis birtoktesteknél lehetett szabályos.

- Képviselő Úr! Én sem örülök annak, hogy a Monsantóhoz került ez a terület, de szeretném hangsúlyozni, hogy nem állami területről és nem termőföldről beszélünk! (Taps a kormánypártok soraiban. ‑ Gőgös Zoltán: De az volt!)

***

MAGYAR ZOLTÁN: - Államtitkár Úr! Pontosan az a problémám, hogy most már nem állami területről beszélünk, és most már nem termőföldről beszélünk. De amikor az NFA a 86 hektárból kihasította ezt a háromszor 3 hektárt pont azért, hogy kijátsszák a jogszabályt, amire ön hivatkozott, akkor még termőföld volt, és akkor még állami terület volt.  És hogy került a Monsantóhoz? Hát kérdezze meg a helyi kiskirályától, aki ezen a 9 hektáron busásan gazdagodott, és megszedte magát az állami földeken! Őt kell megkérdezni, a saját embereiket kell helyben megkérdezni, hogy miért engedték neki kijátszani a jogszabályokat? Ez itt a valódi probléma, államtitkár úr! És ne próbáljon engem kioktatni a jogszabályokból!

- Természetesen tisztában vagyok vele, hogy 3 hektár alatt hogy tudnak önök termőföldet kijátszani, állami területeket. A probléma tehát az: hogy lett ebből 3 hektár alatti terület, és hogy lett ebből kivett terület, hogy aztán a Monsantóhoz kerüljön. Legalább megnyugtathatott volna minket, hogy simán egy fideszes lopásról van szó, és nem arról, hogy a GMO térnyerését próbálják így segíteni! (Taps a Jobbik soraiban.)

***

Az  Országgyűlés az államtitkári választ 106 igen szavazattal 36 ellenében, tartózkodások nélkül a választ elfogadta.

Ki fizeti egy atombaleset számláját?

IKOTITY ISTVÁN, (LMP): - Államtitkár Úr! A kormány még azután is rendre jó ötletnek nevezi a tervezett paksi bővítést, hogy az Európai Bizottság engedélyezte a beruházás állami támogatását, vagyis azt, hogy a kormány a borítékolható veszteséget az adófizetőkre hárítsa. A köznyelvben ugyanakkor a „jó üzlet” kifejezést nem a veszteséges projektekre használják, és csak akkor említik, ha az összes költség ismeretében lehet nyereségre számítani. Paks esetében azonban senki sem ismeri az összes költséget, a biztosítás például még szóba sem került. És arról sem szoktak beszélni, hogy ki fizeti az esetleges atombaleset számláját. Pedig egyáltalán nem elhanyagolható tételről van szó, a jelenlegi paksi blokkok felelősségbiztosítása például évente nagyjából félmilliárd forintba kerül, és káreseményenként 24 milliárd forintot fedez. Első pillantásra ez az összeg talán soknak tűnik, de valójában nevetségesen kevés. A 2011-es fukusimai balesetnél már az első kárbecslés is 28 ezer milliárd forintról szólt, vagyis több mint ezerszeres a különbség az ottani kár és a magyar biztosítási összeg között. Ha a tényleges kockázatot kellene megfizetni, több mint 500 milliárdba kerülne évente, és valószínűleg még így sem vállalná egyetlen biztosító sem.

- Államtitkár Úr! Korántsem elméleti esélyekről van szó! A biztosítótársaságok ma már úgy számolnak, hogy az atomiparban 20-25 évenként kerül sor egy csernobili vagy fukusimai súlyú balesetre, és ennek megfelelően árazzák be a szolgáltatásaikat. És sajnos már magyar példánk is van: a 2003-as paksi reaktorbaleset aktáit az Orbán-kormány titkosította ugyan, és nem hajlandó elárulni sem a károk nagyságát, sem pedig azt, hogy ki fizette ezt a kiadást, de az biztos, hogy annál a 24 milliárdnál, amit az előbb említettem, és amire az erőmű felelősségbiztosítása terjed, ez sokkal nagyobb összeg, hiszen ha alacsonyabb összeg lenne, akkor bizonyára ezt közölték volna.

- Államtitkár Úr!  Önök a 2003-as paksi reaktorbalesetet apró üzemzavarnak titulálták, és az is nyilvánvaló, hogy az adófizetőknek a zsebükbe kellett nyúlniuk, hiszen nem titkolóznának. Egy szó, mint száz: a nukleárisenergia-iparban száz- és ezermilliárdok repkednek, ha károkról van szó, a biztosítók pedig csak a tényleges fizetnivalók töredékét hajlandók finanszírozni. Ezért kérem, szíveskedjen nyilatkozni róla!

- Milyen biztosítási költséggel számolnak Paks II. esetében?

- Mekkora kárösszeget fog téríteni a biztosítás?

- Ki fizeti a költségeket, ha egy majdani baleset esetén a valós kár sokkal, akár több nagyságrenddel nagyobb lesz, mint amennyire a biztosítás fedezetet nyújt?

***

CSEPREGHY NÁNDOR, (Miniszterelnökség államtitkára): - Képviselő Úr! Javaslom, hogy mindenképpen szabaduljon meg a beszédíróitól, mert azok vagy hazudnak, vagy pedig nem hajlandók tudomást venni a tárgyi tévedéseikről, amelyre már itt a parlamentben is és egyéb fórumokon is igyekeztünk felhívni az önök figyelmét! Egyrészt az Európai Bizottság által kiadott dokumentum nem azt mondja, hogy Paks veszteséget fog termelni, sőt azt mondja, hogy hogyan kell vagy hogyan lehet a magyar államnak a Pakson keletkező hasznot felhasználni, elkülönítve azt az MVM-csoporttól, a Paks I. üzemeltetőjétől.

- Képviselő Úr! Az Európai Bizottság azt mondja, hogy az 1 százaléknyi haszonkülönbség megtérülése, ami egy piaci befektetés és a kormány által támogatott és a Magyar Országgyűlés által is támogatott kapacitásfenntartás mellett van, az a piaci befektetők számára nem teszi megtérülővé a beruházást, és ezért nem hozna ilyen döntést. De szeretném felhívni arra a figyelmét, hogy képviselő úr nem a szélenergia zrt. felügyelőbizottságában ül, hanem a Magyar Országgyűlésben, ahol elméletileg arra tett esküt, hogy a magyar emberek érdekeit szolgálja. És ha megnézzük a számokat, akkor a nemzetközi kitekintések idézésekor érdemes lenne elővenni önöknek a német számvevőszék dokumentumát, amely azt mondja, hogy a német állampolgárok az elmúlt években 23 milliárd eurót, tehát 23 milliárd eurót fizettek arra, hogy a megújuló energiaforrásokat ilyen kapacitáskihasználtság mellé támogassák. És ennek következménye az, hogy amíg a magyar állampolgárok 31 forintos kilowattóránkénti árat fizetnek a hazai elektromos áramért, ami részben Pakson kerül előállításra, addig ez a német állampolgárok esetében 92 forintot eredményez.

- Képviselő Úr! Nem véletlen az, függetlenül attól, hogy önök ezt nem veszik tudomásul, hogy úgy az Európai Közösség, mint számtalan nagy és meghatározó állam, amely az energiapiacon jelen van, többek között az Amerikai Egyesült Államok döntött arról, hogy fenntartja atomerőművi kapacitásait. Miért? Mert például a károsanyag-kibocsátás tekintetében nullaszázalékos károsanyag-kibocsátást tud a Paksi Atomerőmű vagy maga az atomenergia biztosítani.

- Képviselő Úr! Ha azt a számítást nézzük, amit önök nem vesznek figyelembe, vagy azt a politikát nézzük, amit önök rá szeretnének erőltetni Magyarországra, akkor a jelenlegi 31 forintos árhoz képest nagyjából 57 forint/kilowattóra árat kellene fizetnie egy-egy magyar állampolgárnak a kilowattóránkénti elektromos áramért, amit azt gondolom, egyértelműen mutatja, hogy az LMP a széllobbi és a szélcégek érdekeit képviseli, annak ellenére, hogy a szélenergia a jelenlegi technológiai fejlettsége mellett nem megtérülő. A Magyarországon eddig beépített szélerőművi kapacitások 20 százaléka kerül kihasználásra, és nem véletlen az, hogy ahol nincs állami támogatás, ott ilyen típusú beruházások nem érvényesülnek.

- Képviselő Úr! Kérdezte a felelősségbiztosítás kérdését is. Engedje meg, hogy erre is válaszoljak! A Magyar Villamos Művek Paksi Atomerőmű Zrt. a jogszabályi kötelezettségének megfelelő felelősségbiztosítással rendelkezik, és ahogy arról a képviselő úr bizonyára tud, Paks II. jelen pillanatban egy előkészítési projekt fázisban van. Itt az orosz félnek mint generálkivitelezőnek, mint fővállalkozónak kell szakmai és általános felelősségbiztosítással is rendelkeznie. Mind a kettő megfelel a nemzetközi sztenderdeknek. Arra is szeretném felhívni a képviselő úr figyelmét, hogy a magyar Paksi Atomerőművet hazai és nemzetközi hatóságok folyamatosan vizsgálják biztonsági szempontból, és a Paksi Atomerőmű minden esetben a legmagasabb biztonsági minősítést tudta megszerezni az elmúlt években, és ez így lesz a kapacitásfenntartó blokkok fejlesztését követően is. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

***

IKOTITY ISTVÁN: - Államtitkár Úr! Ha ön nem államtitkárként dolgozna, akkor kitűnő korcsolyapálya-üzemeltető lehetne, mert ekkora csúsztatásokat, államtitkár úr nem tudom, hogy tud ilyen faarccal elmondani! (Derültség az ellenzéki pártok padsoraiból.) Nézzük csak ezeket a tényeket, amiket ön felsorolt! Nyilvánvalóan teljesen egyértelmű az, hogy a felelősségbiztosítás, szám szerint nem felel meg  a fukusimai példa alapján: . ezerszeres a különbség!

- Államtitkár Úr! Mondja el az egyszerű kérdésre a választ: miért nem hozzák nyilvánosságra a 2003-as baleset költségeit? Egyértelmű, teljesen egyértelmű, az ottani jegyzőkönyvekből kiderül, hogy ott egy láncreakció bizony nagyon könnyen elindulhatott volna, hajszálra voltak tőle! Ez mekkora költségekkel járt? Azzal, hogy ezt eltitkolják, azzal teszik teljesen nyilvánvalóvá, hogy itt olyan tételekről van szó, amit nem fizet a biztosító, hanem az adófizetők pénzén akarnak kifizettetni!

***

Az  Országgyűlés az államtitkári választ 107 igen szavazattal 15 nem ellenében, 16 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Mikor láthatunk tisztán SZEVIÉP ügyben?

Dr. SALACZ LÁSZLÓ, (Fidesz): - Államtitkár Úr! Több mint 34 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el a szocialista kormányok alatt a 11 milliárdos adóssága miatt később csődbe ment Szeviép. A botrányos építési vállalkozási cég ezer szálon kötődik Botka Lászlóhoz és a szocialistákhoz. Bár Szeged polgármestere előbb a TV2 Tények hírműsorának, majd a Népszavának is tagadta, hogy a Szeviéppel a város szerződéses kapcsolatban állt volna, de ebből, mint kiderült, egy szó sem volt igaz, mivel több projektet is a később bedőlt céggel végeztettek el, összesen 9 milliárd forint értékben!

- A Szeviép Szerkezet- és Vízépítő Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2005-2010 között jócskán el volt látva állami, illetve önkormányzati megrendeléssel, amit közbeszerzéseken keresztül önállóan vagy konzorciumban nyert el. A Szeviépet 2010-ben számolták fel, miután évekig sikeresen bújt ki a fizetési határidők alól. Rendre új és új alvállalkozókat vontak be azok helyett, akiknek nem fizettek, azután ők sem kapták meg a pénzüket. Végül 11 milliárdos adósságot hagytak maguk után, amivel 500 alvállalkozónak tartoznak. Volt olyan, aki a féléves teljes árbevételét elbukta.

- A Szeviép három tulajdonosával és vezető tisztségviselőjével szemben csődbűncselekmény vádjával büntetőeljárás folyik, ugyanis ők voltak azok, akik kölcsönöket nyújtottak különböző gazdasági társaságoknak, illetve magánszemélyeknek. Érdekesség, hogy a 1,5 milliárdos kölcsön egyharmadát a Szeviép egyik leányvállalata kapta, amelynek ügyvezetője nem más volt, mint Ujhelyi István szocialista európai parlamenti képviselő sofőrje. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Jézus, Mária!)Talán meg sem lepődünk, hogy ez a cég is a felszámolás sorsára jutott! Az új Szeviép-székház szalagját maga Botka László vágta át, amely épületet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal havi 5 millió forintért bérbe is vett, és ugyanez történt a cégcsoporthoz köthető békéscsabai épülettel is.  A jelek szerint a Szeviép környékén akkoriban mindenkinek és mindenre jutott pénz, kivéve persze az alvállalkozók kifizetésére! Mindezek alapján tisztelettel kérdezem az államtitkár urat:

- Mikor láthatunk tisztán Szeviép-ügyben?

- Milyen következményekkel járhat, ha egy polgármester a közérdekű adatokkal ellentétes állításokat fogalmaz meg?

- Kik lehetnek érintettek az ügyben?

***

DÖMÖTÖR CSABA, (Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára): - Képviselő Úr! A tisztánlátáshoz azért, azt előrevetítem: szükség lesz az MSZP-re és Botka Lászlóra is, de az az ügy, amire ön utal, rávilágít egy elég érdekes jelenségre, mégpedig arra, hogy hiába nem kormányoznak a szocialisták évek óta, mégis halomra hullanak ki a korrupciós csontvázak a szekrényből! (Derültség az MSZP padsoraiból.)

- Nem a Szeviép ügye egyébként az egyetlen! Jól emlékszünk még arra, hogyan játszották át fél áron a magyar ipart; emlékszünk az indokolatlan völgyhidakra, a pusztába épített alagutakra, vagy éppen a kamuegyesületek hálózatára. Ezek mind-mind azt bizonyították, hogy a baloldali kormányzás időszaka a legkorruptabb időszak volt a rendszerváltás óta!

- Ami a Szeviép-ügyet illeti: itt valóban jó lenne tisztán látni! A vizsgálódás a hatóságok feladata, de azért mégiscsak az lenne a legkönnyebb, ha a szocialisták tisztáznák az ügyet. Mégpedig azért, mert 11 milliárd forintnyi összeg tűnt el! 500 vállalkozót nem fizettek ki, közülük sokan valóban tönkre is mentek! Márpedig ez a cég a szocialista kormányok idején kapott milliárdos nagyságrendben megbízásokat. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: Lázártól, az első Orbán-kormánytól?)

- Az ügyben valóban érdekes, kulcsfontosságú szereplő lehet Ujhelyi István MSZP-s képviselő sofőrje. Reméljük, hogy nem egy, a Kulcsár-ügyhöz hasonló Gyuszi-taxisról van szó, aki nem csupán embereket, hanem komoly összegeket is szállított kétes körülmények között. A körülmények mindenesetre nagyon-nagyon furcsák. Ez a sofőr a büntetőeljárásban elismerte, hogy két évig hetente-kéthetente 1-2 millió forint kölcsönt vett fel a Szeviéptől. Eközben a cég egyik leányvállalatának volt az ügyvezető igazgatója. Felmerül a kérdés: mit tudhat ez az ember, és egyáltalán miért volt szükség erre a hitelfelvételre vagy úgymond kölcsönfelvételre? Egy biztos: Botka László megbízásából, bizalmából ez az ember 2014 óta a Szegedi Közlekedési Kft. repülési üzletágának a vezetője!

- Sötétíti a képet, hogy Botka László ebben az ügyben összevissza hazudozik! (Gőgös Zoltán: Féltek, mi?) Először még azt is letagadta, hogy az önkormányzatnak egyáltalán volt szerződése ezzel a céggel, miközben Szeged városa 2010 májusában „csak” 2 milliárd forintot fizetett ki a cégnek! Sok dolog történhetett, ami abból is látszik, hogy azt az embert, aki pár nappal ezelőtt a szegedi önkormányzat ülésén kártalanítást sürgetett és vizsgálóbizottságot követelt, bilincsben vitték el! (Gőgös Zoltán: Mert garázda volt! Bolond volt…) Így értelmezi a demokráciát Botka László! (Gőgös Zoltán Kontrát Károly felé: Karcsi, a rendőrök a hibásak? Védd már meg a rendőreidet! Miért nem véded meg a rendőreidet? Nem Botka bilincselte meg, hanem a rendőrök!) Jó, ha tudjuk, hogy az MSZP még mindig a szemkilövetők és a rendőröket az állampolgárokra uszítók pártja! (Gőgös Zoltán Kontrát Károly felé: Miért nem állsz fel és véded meg…)

- Képviselő Úr! Ilyen körülmények között… (Gőgös Zoltán: Ki bilincselte meg? A Kontrát rendőrei… Kontrát Károly: Nekem nincs egy rendőröm sem, az országnak vannak rendőrei…) Mindenki joggal várja el az MSZP-től, hogy tisztázza a Szeviép-ügyet, mégiscsak a párt miniszterelnök-jelöltjéről van szó! (Gőgös Zoltán: Ne legyél már ilyen tróger hülye…) És ha már nekilendülnek, akkor tisztázzanak más dolgokat is. Adjanak még magyarázatot például arra, hogy hova lett a 400 milliárdos metróberuházás harmada, és kik a felelősök?

- Tisztelt kiabáló Gőgös Képviselő Úr! Kik a felelősök a négyesmetró-pénz eltűnéséért? Arra is adjon ön is magyarázatot, hogy hová tűnhetett az a szocialista képviselő, aki miatt időközi választást kellett kiírni Zuglóban, és aki százmilliós tartozást hagyott hátra? Vagy arra, hogy hogyan kerülhetett több száz millió Simon Gábor számlájára? (Kunhalmi Ágnes: Ezt még én sem tudom!) Ha nem tisztázzák ezeket, az csak azt bizonyítja, hogy Botka László éppolyan szocialista, mint a korábbiak, egy valóságos Hagyó Miklósba oltott Gyurcsány Ferenc. Semmitsem tanult, nem is akar tanulni, és ugyanott folytatná, ahol a baloldal egyszer már abbahagyta! Mi biztosan nem szeretnénk visszatérni a nokiás dobozok korszakába! (Gőgös Zoltán: Helikopterezés!… ‑ Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

***

Dr. SALACZ LÁSZLÓ: - Államtitkár Úr!: Válaszát tisztelettel elfogadom! (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Megnyugtató számomra, hogy a kormány kiemelt figyelmet tanúsít egy ilyen ügyben, ahol vállalkozók százai, munkavállalók ezrei és áttételesen az egész magyar társadalom érintett. A Szeviép és a hozzá hasonló ügyek megmutatják, hogyan működött Magyarország 2010 előtt. Az állampolgárok véleményét tolmácsolva: keményen fel kell lépni ezekkel a visszaélésekkel szemben, az ügyészségnek és a bíróságnak fel kell tárnia az ügyek háttereit, és igazságot kell szolgáltatni! Az elsíbolt pénzek útját meg kell találni, meg kell nevezni a felelősöket, és a pénzeket vissza kell adni az országnak! (Taps a kormánypártok soraiban. ‑ Közbekiáltások a Fidesz soraiból: Így van!)

Bartha Szabó József
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Megerősítette az erdők fokozott védelmét az agrárminiszter
    Az energiaválság miatt hozott, fakitermelést könnyítő szabályok jövő március végéig érvényesek, természetvédelmi területen pedig továbbra is tilos az őshonos fák tarvágása - erősítette meg miniszteri utasításban a kormány eddigi álláspontját Nagy István, az Agrárminisztérium (AM) keddi közleménye szerint.
  • Felelősségre vonnák Bident az afganisztáni kivonulás miatt
    Az amerikai képviselőház külügyi bizottsága által lefolytatott vizsgálat eredményei több esetben is rávilágítottak a Biden-adminisztráció elhibázott stratégiájára és rossz döntéseire, amelyek emberéletekbe kerültek.
  • 18,5 milliárd forint a kisbenzinkutak támogatására
    A kormány folytatja a kisbenzinkutak támogatását, erre a célra 18,5 milliárd forintot különített el - mondta az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
MTI Hírfelhasználó