A part menti nyomvonalat támogatja a testület
A római-parti védmű a Duna-part menti nyomvonalon történő megépítését támogatja a Főváros Közgyűlés a szerdán meghozott határozatával.
2017. április 5. 14:46

A testület - két és fél órás vita után - támogatta a Bagdy Gábor és Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettesek által jegyzett előterjesztést, amelyben szakértői vélemények alapján azt javasolták, hogy "a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmét szolgáló árvízvédelmi létesítmény a Duna-part menti nyomvonalon, továbbá a Barát-patak és az Aranyhegyi-patak mentén" épüljön meg.

A testület 19 kormánypárti igen szavazattal, 2 nem szavazat ellenében (LMP és Párbeszéd) és 4 többek között jobbikos tartózkodás mellett döntött a part menti nyomvonal mellett. Az MSZP és a DK politikusai nem nyomtak gombot.

A javaslat elfogadása előtti vitában Szeneczey Balázs kijelentette, a javaslatban szereplő nyomvonalon megfelelő védelmet nyújt majd a város egyik legszebb és legsűrűbben lakott területének.

Wertán Zsolt, az Enviroduna Beruházás Előkészítő Kft. ügyvezető igazgatója a Budapesti Műszaki Egyetem két, egymással párhuzamos nyomvonalat összehasonlító elemzését ismertette. Elmondta, az árvízvédelem mind a két esetben megoldható, és megközelítőleg egyforma hosszúságú, valamint magasságú védművet igényelne a két területen, ugyanakkor a parttól távolabbi gát a természetben történő nagyobb beavatkozást igényelne és többe kerülne. Utóbbiról szólva emlékeztetett, míg a part menti mobilgát költsége 18 milliárd forint lenne, addig a másik védmű 25 milliárd forintba kerülne, ráadásul ebben az esetben a parti épületek védelme további költségekkel járna.

A vitában az ellenzéki képviselők ismételten arra kérték a kormányoldali többséget, hogy halasszák el a döntést, mivel azt nem tartják kellően megalapozottnak.

Végül Tarlós István főpolgármester arról beszélt, hogy szerinte ez a vita sok tekintetben már nem az árvízvédelemről szól. Mint mondta, sokszor úgy fogalmaznak, hogy hét éve nincs megoldva a probléma. Ez nem igaz, 27 éve nincs megoldva - jelentette ki a főpolgármester.

Tarlós István azt hangsúlyozta: mindenki a lelkiismerete szerint szavazhat, senkin nincs kényszer, és most kizárólag a nyomvonalról dönt a közgyűlés. A funkciókról, a partról még lehet vitatkozni - jegyezte meg.

Kiemelte azt is, hogy az elkészült öt tanulmányterv közül egy sem volt, amelyik a Nánási úti-Királyok útjai nyomvonalat támogatta volna.

Tarlós István rámutatott arra is, hogy jogi felelősség a védelemről gondoskodni, ezért az ügyben nem lehet tovább várni.

A főpolgármester azt kérte, ne vonják kétségbe, hogy a legjobb szándék vezérli őket, igyekeznek megcsinálni azt, amit mások évtizedekig nem csináltak meg. A legjobbat akarjuk, "tőlem ne féltsék a római-partot", mert ez nem felel meg a valóságnak - jelentette ki hozzátéve: több mint 20 éve nem akar mást, mint a problémát megoldani.

A közgyűlés lehetőséget adott két civil felszólalónak is. A Nánási-Királyok útja nyomvonalat támogató Keleti Péter azt szorgalmazta, hogy a partvonalon hozzanak létre egy nyári gátat, a római-parti üdülőterületen élők anyagi hozzájárulásával, míg a fővédvonalat a Nánási-Királyok útján hozzák létre.

Buzás Győző, a Római-partért Egyesület elnöke ezzel szemben egy part menti védvonal létrehozását sürgette, amivel szerinte meg lehetne védeni a területen jogszerűen felépített házakat, továbbá megszüntető lenne a Római-part jelenlegi szennyezettsége.

A vita alatt az ülésteremben jelen lévők közül többen bekiabálásokkal fejezték ki a javaslattal szembeni nem tetszésüket, amelyeket táblákkal, molinókkal is megjelenítettek. A szavazást követően a Greenpeace egy aktivistája "Nincs vége: megvédjük a Rómait!" feliratú táblát tartott fel a főpolgármester mögé állva a közgyűlés termének emelvényén.

A Fővárosi Közgyűlés a döntéssel kinyilvánította elkötelezettségét a part jelenlegi rekreációs és sport funkciójának megőrzésében és e jelleg erősítésében, valamint úgy döntött, hogy a védmű megépítését követően sem változhat a partszakasz alapvető funkciója és jellege, tehát nem kezdeményezi és nem támogatja a vonatkozó településrendezési eszközök e céltól eltérő módosítását.

A testület felkérte Tarlós István főpolgármestert, hogy a következő ülésen terjessze a közgyűlés elé a Duna-parti nyomvonalon megvalósítandó árvízvédelmi létesítmény vízjogi engedélyezési és partrendezési terveit. A testület döntött arról is, hogy "az elsőrendű árvízvédelmi létesítmény" elkészültét követően az első két - harmadfokot elérő vagy azt meghaladó - árvízi védekezés alkalmával a parton felállítandó mobil árvízvédelmi fal mellett a Nánási út-Királyok útja nyomvonalon meglévő védmű "kulisszanyílásait" is zárják majd le.

Az elfogadott előterjesztésben felhívták a figyelmet arra, hogy Budapest III. kerületének az Aranyhegyi-patak, Szentendrei út és Barát-patak által határolt része a főváros árvízvédelmi szempontból legveszélyeztetettebb területe. A Csillaghegyi-öblözet - beleértve a Római-part - területén közvetlenül hozzávetőlegesen 55 ezer ember árvíz elleni biztonságának megteremtése kiemelt feladat - írták.

A beruházás célja a főváros egyetlen, árvíz ellen védtelen területének a védelme, a terület változatlan funkciója - üdülőpart és sportcélú használat - és a vonatkozó fővárosi településrendezési eszközökben foglalt területfelhasználási kategóriák változatlanul hagyása mellett oly módon, hogy a partfalvédelem és partrendezés is megtörténjen - írták az elfogadott javaslatban.

D_NOE20170405002
Tarlós István főpolgármester és Karácsony Gergely, Zugló polgármestere a Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városháza dísztermében 2017. április 5-én


A testület elfogadta Tóth József (MSZP) XIII. kerületi polgármester módosító indítványát, amely alapján a Fővárosi Közgyűlés felkérte Tarlós Istvánt, hogy kezdeményezze a kormánynál a sürgős beavatkozást igénylő partszakaszok árvízvédelmi műveinek kiépítési költségeinek biztosítását.

Nem rendelik el az olimpiával kapcsolatos népszavazást

A Fővárosi Közgyűlés szerdán úgy döntött, hogy nem rendeli el a budapesti olimpiai rendezésről szóló népszavazást, mivel a referendummal elérni kívánt cél már teljes mértékben megvalósult.

A Tarlós István főpolgármester, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes, valamint a Fővárosi Közgyűlés összes fideszes képviselője által jegyzett előterjesztést 21 igennel, 6 nem ellenében, egy tartózkodás mellett fogadta el a testület. Mivel a közgyűlés visszavonta az olimpiai pályázatát és ezzel teljes mértékben eleget tett a népszavazási kezdeményezés által elérni kívántaknak, az "Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?" kérdés tekintetében "a fővárosi szintű helyi népszavazás elrendelése és megtartása okafogyottá vált" - áll az előterjesztésben.

Horváth Csaba (MSZP) a vitában kijelentette, hogy a döntés törvénytelen, jogilag nem korrekt. Azt javasolta, hogy hozzanak egy jogszerű döntést, azaz írják ki a népszavazást, majd a főváros forduljon bírósághoz.

Tarlós István főpolgármester azt mondta, nem tudni, hogy jogszerűtlen-e vagy sem a meghozandó döntés, és ezt - mint fogalmazott - nem "nekünk kell eldönteni". Nem tudja elképzelni - közölte -, hogy a Kúria elrendeljen egy "méregdrága" népszavazást, mivel valóban okafogyottá vált a kérdés.

Az elfogadott javaslatban emlékeztettek: március elsején a Fővárosi Közgyűlés - a kormányhoz hasonlóan - megállapította, hogy a pályázat benyújtásakor még meglévő politikai egység helyreállíthatatlanul felbomlott, ezért a testület úgy döntött, hatályon kívül helyezi a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok rendezési jogára pályázásról szóló határozatát, és a Magyar Olimpiai Bizottsággal (MOB) közösen visszavonja pályázatát.

Az erről szóló dokumentumot március 16-án megküldték a MOB-nak, így Budapest már nem minősül pályázó városnak, az olimpiai játékok megrendezését már nem nyerheti el - írták. Hozzátették: az aláírásgyűjtő ív hitelesítése, valamint a fővárosi szintű helyi népszavazás elrendeléséről szóló testületi döntés közötti időszakban olyan lényeges változás következett be, amelyet a kérdés hitelesítéséről hozott határozata során a Fővárosi Választási Bizottság még nem vehetett figyelembe, viszont a Fővárosi Közgyűlés döntését érdemben befolyásolja.

A közgyűlés határozata ellen - a közzétételtől számított 15 napon belül - felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani a Kúriához.

Elfogadták a BRFK múlt évi beszámolóját

Elfogadta a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) múlt évi beszámolóját a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén. A dokumentum szerint a fővárosban több mint 13 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma 2016-ban.

A fővárosi regisztrált bűncselekmények száma 2016-ban 13,4 százalékkal csökkent - 72 709-ről 62 934-re - az előző évhez képest - áll a beszámolóban, amelyet 28 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett fogadott el a testület.

Bucsek Gábor budapesti rendőrfőkapitány kiemelte, hogy a rendőrség reagálási ideje folyamatosan csökken, 2015-ben még átlagosan majdnem 19 perc volt, tavaly pedig már csak 14 perc. Ez nagyban kihat a nyomozati cselekmények eredményességére is - mutatott rá.

Kitért arra, hogy a "látható rendőrség" megteremtése érdekében - a korábbi évekhez hasonlóan - a közterületi rendőri jelenlét biztosítása során előterébe helyezték a gyalogos járőrszolgálatot.

Bucsek Gábor azt mondta, a 2015-ös és a 2016-os mutatók alapján egyértelműen látszik, hogy csökkent a "lakosság kriminális érzékenységét leginkább befolyásoló" bűncselekmények, így különösen a lopások, az autófeltörések és a lakásbetörések száma. Ennek alakulásában a hatékonyabb rendőri fellépés és a fokozott közterületi jelenlét hatalmas szerepet játszott - tette hozzá.

Tarlós István főpolgármester a beszámoló elfogadása előtt köszönetet mondott a fővárosi rendőrség munkájáért.

Kocsis Máté (Fidesz) VIII. kerületi polgármester, önkormányzati és rendészeti tanácsnok fontosnak nevezte a nyomozáseredményességi mutató javulását. Évről évre nő az esélye annak, hogy a rendőrség kézre keríti az elkövetőt - mondta. A Teréz körúti robbantással kapcsolatban arról beszélt, mára világossá vált, hogy a közterület-figyelő kameráknak mekkora jelentőségük van.

Bucsek Gábor kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a térfigyelő kamerás büntetések ügyében megkereste a BRFK-t a főpolgármester, és dolgoznak egy szakmai iránymutatás összeállításán.

Az emberölések számának növekedésével kapcsolatban megjegyezte, hogy jellemző az elmúlt időszakokra, így 2016-ra is a háztartáson belüli bántalmazásból eredő halálos sérülések bekövetkezése. Erre vonatkozóan "komoly" bűnmegelőzési koncepciót dolgoztak ki - mondta.

A dokumentum szerint a közterületen elkövetett bűncselekmények száma 6 százalékkal csökkent: 2015-ben 16 978, tavaly 15 959 ilyen bűncselekményt regisztráltak a fővárosban. A közterületen elkövetett - kiemelten kezelt - bűncselekmények számában 12,9 százalékos volt a csökkenés: 2015-ben 13 050, míg 2016-ban 11 369 ilyen eset történt.

A 100 ezer lakosra jutó bűncselekmények száma 13,5 százalékkal esett vissza 2016-ban 2015-höz képest - írták.

A beszámoló szerint az emberölések száma a 2015-ben regisztrált 33-ról 2016-ban 44-re nőtt Budapesten. Ezen belül szándékos befejezett emberölés 2015-ben 19 esetben, 2016-ban 21 esetben történt. Emberölési kísérletet 2015-ben 10 esetben, 2016-ban 18 esetben regisztráltak - olvasható a dokumentumban.

A személy elleni bűncselekményeken belül a testi sértések száma 2016-ban az előző évvel összevetve 2 százalékkal mérséklődött: 2117-ről 2075-re. A súlyos testi sértések számában 4,3 százalékos a csökkenés: 2015-ben 1292, míg 2016-ban 1237 esetet regisztráltak. Halált okozó testi sértés 2015-ben 1 esetben, 2016-ban 6 esetben történt a fővárosban.

Mint írták, az embercsempészés "az illegális migrációs hullám érkezésével kiugróan megnövekedett az elmúlt évekhez képest"; 2015-ben 55, 2016-ban 49 esetet regisztráltak Budapesten.

A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények számában minimális növekedés figyelhető meg: 2015-ben 119, 2016-ban 120 ilyen eset volt.

A vagyon elleni bűncselekményeken belül jelentős, 15,7 százalékos a csökkenés a lopások - betöréses lopásokkal együtt - számában: 2015-ben 34 417, míg 2016-ban 29 011 lopást regisztráltak.

Az autólopások száma 1896-ról 1195-re, 37 százalékkal csökkent, a gépjárműfeltöréseké 2562-ről 2096-ra, 18,2 százalékkal mérséklődött.

A vizsgált időszakban a lopáson belül 21,7 százalékkal kevesebb volt a lakásbetörés Budapesten az előző évhez képest, ezek száma 5064-ről 3967-re csökkent.

A rablások száma is visszaesett: 2015-ben 615, 2016-ban 465 esetet regisztráltak, ez 24,4 százalékos csökkenést jelent. Tavaly 20,2 százalékkal kevesebb kifosztás történt a fővárosban, számuk 1229-ről 981-re változott.

A rongálások száma 1,5 százalékkal nőtt, 2015-ben 2573, míg 2016-ban 2612 ilyen jogsértés történt - írták.

A beszámoló szerint az összes rendőri eljárásban regisztrált nyomozás eredményessége 2015-hez képest 39,4 százalékról 40,6 százalékra emelkedett.

Budapesten a személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek száma 3,4 százalékkal nőtt 2016-ban 2015-höz képest. Ezen belül a halálos kimenetelű balesetek száma 6 százalékkal nőtt, a súlyos kimenetelű baleseteké 2,8 százalékkal csökkent, a könnyű kimenetelű balesetek száma pedig 5,5 százalékkal emelkedett.

Mint írták, tavaly 3667 balesetből 175 balesetet okoztak ittasan. A vizsgált időszakban az ittas vezetők száma 18,2 százalékkal - 148-ról 175-re - emelkedett. Kiemelték azonban, hogy a múlt évben az ittas járművezetőkkel szemben 45,1 százalékkal több intézkedést hajtottak végre, mint 2015-ben.

Közölték: a szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten ért emberek száma 2016-ban 12 százalékkal haladta meg a 2015. évit.

MTI
  • Fel kell venni a harcot a gravitáció ellen!
    A normalitás elleni háború légnyomást okozott magas poszton is.
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Újabb megelőző intézkedések lépnek életbe
    Mindenkinél, akinél felmerül a fertőzés gyanúja, térítésmentesen elvégzik a koronavírus kimutatására alkalmas PCR-tesztet - közölte az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs szerdai online sajtótájékoztatóján.
  • Tíz pontban a magyar médiáról
    A magyar sajtópiac kiegyensúlyozott, nagyságrendileg ugyanannyian tájékozódnak konzervatív, mint balliberális forrásokból – derül ki a Médianéző Központ legújabb elemzéséből. A tanulmány átfogó képet ad a magyar sajtópiac helyzetéről, rámutatva arra, hogy 2010 óta folyamatosan növekszik a balliberális médiumok száma, s hogy Magyarország legjelentősebb médiavállalkozásai kormányhoz való viszonyuktól függetlenül nyereségesek.
  • Kormányrendelet rögzítette a Városliget építésszabályozási sarokpontjait
    A jelenleg hatályos Városligeti Építési Szabályzattal egybecsengő módon rögzítette a Városliget megújításának építésszabályozási sarokpontjait a Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent kormányrendelet.
MTI Hírfelhasználó