Igenek és nemek ütközete
MSZP: Meddig fizettetik meg az emberekkel a Magyar Posta késését? KDNP: Milyen finanszírozási rendszerben működik az újonnan kialakított bölcsődei rendszer? Jobbik: Kiáll-e a kormány a nemzeti érdekekért? LMP: Ki fizeti a paksi veszteséget? Fidesz: Hogyan áll az előző fejlesztési ciklus zárása?
2017. március 23. 15:41

Megszokott dolog, hogy az Országgyűlés ülésein nem fukarkodnak az interpellációkkal a képviselők. Hangzatos üzenetek váltják egymást. Az ellenzék ostorozza a kormány tetteit, a kormány jelesei pedig emlékeztetve a kártevő múltra, a szebb jelenről és a még szebb jövőről elmélkednek. Időnként folyamatos a zaj, az elnök csenget, újra csenget, a siker azonban egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját!

Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva - hangzavarokat, bekiabálásokat udvariasan mellőzve – tallóztunk.

Meddig fizettetik meg az emberekkel a Magyar Posta késését?

HERINGES ANITA, (MSZP): - Államtitkár Úr! Nem tudom, hogy önök észlelték-e már azt az igen súlyos problémát, ami a magyar lakosság többségét hónapok óta nyugtalanítja: a Magyar Posta működését jellemző egyre gyakoribb késéseket, fennakadásokat és a munkaerőhiányt. Már nem csak arról van szó, hogy a havilapok vagy a csomagok néhány napos késéssel érkeznek meg. Már az is sokszor előfordul, hogy akár egy-két hónapos késés is lehetséges az állami társaságtól. És ami ennél is sokkal fontosabb, az a késedelmesen érkező számlák, a sárga csekkek sorsa. Ha az ember eddig bármiben biztos lehetett Magyarországon, az az, hogy a fizetendő csekkek halálpontosan érkeznek. De ma már ez sem igaz. Sőt, az sem biztos, hogy az emberek határidőben be tudják fizetni a számláikat, így a következő levélben már késedelmi kamatot, pótdíjat lát az előfizető, és egy sokkal-sokkal magasabb összeget a csekken.

- Államtitkár Úr! Bár hihetetlen, de ez még a jobbik eset, mert legalább megérkezett az a levél. Ám elég, ha csak egyetlen számla véletlenül elkeveredik, néhány hónappal később a szolgáltató már kikapcsolással fenyegetheti a lakosságot. Sajnos, ez az eset nem fiktív példa, mind vidéken, mind a fővárosban egyre gyakrabban érkeznek késve a számlák, és egyre nagyobbak a panaszok, hogy akár hónapokkal később, a lejárati határidő után érkezik meg a csekk. Kérdezem:

- Jogosnak tartja, hogy az előfizetők fizessék meg a pótdíjakat és a kamatokat a posta késéséért?

- Elfogadhatónak tartja, hogy háztartásokat kapcsolhatnak ki a hálózatból a soha meg nem érkező csekkek miatt?

- Mit kívánnak a probléma ellen tenni, hiszen ezt a problémát önök okozták, nem más.

***

Dr. FÓNAGY JÁNOS, (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára): - Képviselő Asszony! A postatörvény az európai uniós postai irányelveknek megfelelően állapít meg szabályokat a levelek átfutási idejére. A levelek 97 százalékát 5 napon belül kell kézbesítenie a postának. Mindez a sárga csekkeket tartalmazó levelekre is vonatkozik. Ezt a követelményt a posta eddig minden évben teljesítette, így 2016-ban is. A forgalom nagyságát érzékeltetve: 2016-ban az ügyfelek több mint 200 millió csekket fizettek be postán. A tavalyi év folyamán a számlalevekkel kapcsolatosan a postához 552 panasz érkezett. Tehát a panasszal érintett ügyek száma a számlalevelek teljes volumenének 0,018 ezrelékét jelenti, ezért kérem, hogy ne hivatkozzon a magyar lakosság többségére, mert ez egyszerűen nem igaz!

-  A Magyar Posta minden ügyfélpanaszt kivizsgál, és erről írásban tájékoztatja az ügyfeleket. A küldemény jellegét, ezáltal a szolgáltatás formáját a küldemény feladója határozza meg. A sárga csekkeket tartalmazó számlaleveleket úgynevezett nem könyvelt küldeményként tömegesen adják fel. A küldemény nem könyvelt jellege azt jelenti, hogy azokat a Magyar Posta egyedileg nem azonosítja. Ez kevesebb információt jelent, szemben a könyvelt küldemények adataival, melynek alapján pontosan nyomon lehet követni a feladástól a kézbesítésig eltelt munkafázisokat. Éppen ezért a Magyar Posta a közeljövőben olyan fejlesztésekbe kezd, melynek eredményeként hatékonyabbá válik a közönséges levelek, így a sárga csekkek kezelése, kézbesítése, és a jövőben több információ fog rendelkezésre állni ezek postai útjáról.

- A közüzemi számlák kiegyenlítése természetesen nagyon fontos kérdés. Egyetlen számlalevél elkeveredése sem eredményezhet a fogyasztó számára olyan helyzetet, hogy emiatt többletköltséget viseljen, vagy urambocsá’ kikapcsolják nála a szolgáltatást. Éppen ezért minden közműszolgáltató köteles megfelelő módon, dokumentált módon felszólítani az ügyfelét a számlafizetésre, mielőtt felfüggesztené a szolgáltatást, másrészt köteles tájékoztatni az ügyfelet arról is, hogy milyen lehetséges módszerekkel történhet az adott szolgáltatóknál a számlák kiegyenlítése.

- Képviselő Asszony! Pillanatig nem mondjuk, hogy a 200 millió küldeményből néhány tucat vagy néhány száz nem keveredik el, de kérem, hogy erre a minimális hibahatárra tekintettel ne rontsa a Magyar Posta és a magyar postások hitelét!

***

HERINGES ANITA: -  Nem tudom elfogadni a választ, hiszen a szabálykövető magyar állampolgárok nagy része, amikor később kapja meg a csekket, mint a befizetési határidő, csak legyint egyet, és azt mondja: úgysem nyerhetek a nagyemberek, a Magyar Postával szemben, hiszen én csak egy kisember vagyok. Egy feladatunk van nekünk ellenzéki képviselőként: kiállni ezek mellett az emberek mellett, kiállni azért, hogy nekik ne kelljen többet fizetni. Amikor egy átlagpostás fizetésének harminchétszeresét keresi a vezérigazgató, és mégsem érkeznek meg a csekkek, akkor azt gondolom, hogy az lenne a normális, ha leváltanák a vezetőt, és nem keresne ennyire jól...

***

Az  Országgyűlés államtitkár úr válaszát. 98 igen szavazattal, 26 nem ellenében, 2 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Milyen finanszírozási rendszerben működik az újonnan kialakított bölcsődei rendszer?

HOLLIK ISTVÁN, (KDNP): - Államtitkár Úr! - A gyermekeinké a jövő, ezért nagyon örülök annak, hogy 2017. január 1-jével sor került a bölcsődei ellátórendszer átfogó reformjára. Az idén januártól ugyanis a szülők már nemcsak hagyományos bölcsődébe, hanem minibölcsődébe, munkahelyi bölcsődébe vagy éppen családi bölcsődébe írathatják be a három év alatti gyermekeiket. Emellett 2018-tól azoknak az önkormányzatoknak is kötelező lesz bölcsődei ellátást biztosítaniuk, amelyek területén legalább negyven három év alatti gyermek él, vagy ahol legalább öt olyan gyerek, akiknek a szülei igénylik ezt az ellátást.

- A Statisztikai Hivatal adatai alapján míg 2000-ben 532, addig 2015-ben már 749 bölcsőde működött országszerte. De ami talán ennél is fontosabb: az akkori mintegy 25 ezer férőhelyhez képest 2015-ben már majdnem a dupláját, 40 ezer gyermeket tudtak elhelyezni a szülők a bölcsődékben, 2016-ban pedig a családi napközis férőhelyekkel együtt ez a szám már közel 50 ezer volt. Az új szabályozással egyértelmű a kormány célja: a lehető legközelebb biztosítson bölcsődét a dolgozni akaró kisgyermekes szülőknek, illetve Magyarországon a bölcsődei helyek száma elérje a kívánt 60 ezret. A magas színvonal fenntartása érdekében és a bölcsődékben dolgozók munkája elismeréseként a kormány az elmúlt időszakban több lépcsőben emelte a béreket.

- Államtitkár Úr! Természetesen mindehhez nem elég az akarat, a megvalósításhoz forrást is kell biztosítani. A megváltozott bölcsődei szerkezet csak akkor működhet hatékonyan, ha a kormány a működéshez szükséges, illetve a fenntartáshoz elegendő forrást biztosít. Éppen ezért szeretném megkérdezni:

- Milyen finanszírozási rendszerben működik az újonnan kialakított bölcsődei rendszer?

- Milyen egyéb pályázati lehetőségek vannak a bölcsődék számára, hogy a meglévő magas színvonalat fenn tudják tartani?

***

Dr. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! A következő években 106 milliárd forint áll rendelkezésre új bölcsődei és óvodai férőhelyek létrehozatalára. Ebből 96 milliárd forint, tehát a teljes összeg 90 százaléka már meghirdetésre is került azon települések, azon közösségek számára, amelyek szeretnének bölcsődét, óvodát fenntartani, korszerűsíteni, bővíteni vagy újat létrehozni. Annak érdekében pedig , akik itt dolgoznak, hosszú távon tekintsenek erre a pályára, és minél jobb jövedelmi viszonyok mellett tudjanak itt dolgozni, a kormányzat két lépésben tett fontos intézkedéseket. Az első lépés a felsőfokú végzettségűek esetében volt, amikor ezeknek a kisgyermeknevelőknek a fizetését a pedagógus-életpályához igazítottuk. Ez azt jelenti, hogy az ő fizetésük 46 százalékkal nőtt a kormányzati döntés következtében. A második lépés a középfokú végzettségűek fizetésemelése. Itt a garantált bérminimum, tehát a szakképzett-minimálbér emelésével, illetőleg a bölcsődei pótlék bevezetésével 32 százalékkal nőtt a dolgozók fizetése. Bízunk benne, lesz arra fedezet, hogy fejlesszék ezeket az intézményeket, a kistelepüléseken újabbakat hozzanak létre. Azért fontos ez, mert a munka és a család összeegyeztetése szempontjából nagyon sokaknak fontos igénye az új bölcsődék létrehozatala.

- Az óvodákból szinte teljes mértékű, sőt 100 százalékos a lefedettség az országban, viszont vannak olyan települések, ahol arányaiban több gyermek születik, szerencsére, ott tehát újabb óvodákat kell létrehozni. A 3 évesnél fiatalabb gyermekek napközbeni ellátására 2010-2016 között körülbelül 40 százalékkal nőtt a kapacitás Magyarországon., de ezt szeretnénk tovább növelni, a mostani 46 ezer férőhelyet 2020 utánra 60 ezerre kívánjuk növelni, ami további 30 százalékos bővítést jelent. Így tud eljutni ez a közszolgáltatási forma minden olyan településre, ahol erre érdemi szükség van.

- Az idei év azért volt fontos, mert átalakult az intézményrendszer, családi bölcsőde, minibölcsőde, munkahelyi bölcsőde jött létre, és bízunk benne, hogy 2019. január 1-jétől így minden 10 ezernél kisebb lakosú településen is mindenhol lehetőség lesz a gyermekek napközbeni gondozására, ellátására. Ezzel Magyarországon egyharmadosra nő a bölcsődei lefedettség, tehát minden harmadik településen ilyennel rendelkezni fogunk. 2017-ben, ha a 2010-es adathoz viszonyítom a számokat, 27 százalékkal fordít többet a központi költségvetés a bölcsődei ellátásra, azaz 11 milliárdról 14 milliárdra nőtt a bölcsődei ellátás finanszírozása. A minibölcsődék a normál bölcsődével azonos finanszírozást kapják: 494 ezer forintot. A családi bölcsődében, ahol a feltételek is könnyítettebbek, a 70 százalékát; a munkahelyi bölcsődéknél a 30 százalékát, de itt egyéb kedvezményeket tud biztosítani az állam, hiszen a költségeket a társasági adóból le lehet vonni, a térítési díj pedig adómentes juttatásként nyújtható a munkavállalóknak akkor, ha a munkavállaló átvállalja ezt a költséget. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy a korábbi családi napközikhez képest a családi bölcsődék esetében a normatíva összege közel 30 százalékkal, egész pontosan 29 százalékkal emelkedett.

***

HOLLIK ISTVÁN, (KDNP): - Államtitkár Úr! Az ön által elmondottak is megerősítik azt, hogy a Fidesz-KDNP-kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy Magyarország valóban családbarát ország lehessen. Nemcsak azért mondom ezt, mert a családi adókedvezménnyel több mint 200 milliárd forint marad évente a gyermeket nevelő családoknál, s nem is csak azért mondom ezt, mert közel 211 milliárd forintot fordít a kormány évente arra, hogy a családok lakhatását segítse, hanem azért is, mert az ön által is elmondottakból egyértelműen látszik, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyébként is magas bölcsődei ellátást tovább biztosítsa és fejlessze. Ezért arra kérem, hogy ezt a munkájukat folytassák! Köszönöm a válaszát, elfogadom!

Kiáll-e a kormány a nemzeti érdekekért?

BANA TIBOR, (Jobbik): - Államtitkár Úr! A Jobbik, rengeteg civil szervezettel együtt, számtalanszor felhívta már a kormány figyelmét arra, hogy az EU-Kanada szabadkereskedelmi megállapodás több olyan rendelkezést is magában rejt, amelyek sértik nemzeti érdekeinket, veszélyeztetik környezetünk épségét, és károsak lehetnek a magyarok egészségére. Önök ezeket a jelzéseket rendre figyelmen kívül hagyták, az ellenérveket lesöpörték az asztalról. Ebben az esetben a kormány ugyanúgy működik, mint az Európai Bizottság, igyekszik bagatellizálni a tiltakozásokat.

- A tavalyi évben volt lehetőségünk meghallgatni Cecilia Malmström asszonyt az Európai ügyek bizottsága, a Külügyi bizottság és a Fenntartható fejlődés bizottsága összevont ülésén. Számtalan kérdés felmerült, és elhangzott az is, hogy Európa-szerte erősödnek a megmozdulások a szabadkereskedelmi egyezményekkel szemben, amire a kereskedelempolitikáért felelős uniós biztos mindössze annyit mondott, hogy tud a tüntetésekről, de sokkal többen vannak azok, akik otthon maradnak egy-egy ilyen demonstráció alkalmával, tehát a szerződések támogatói vannak többségben. Azt gondolom, ez egy meglehetősen erőltetett és nyakatekert logika, hiszen attól, hogy valaki nem fejezi ki utcai megmozdulás keretein belül is a véleményét, még nem támogatja a CETA-t. Ugyanakkor az Európai Bizottság valahol érezheti, hogy az egyezmény több ponton sántít, hiszen megegyezés született arról, hogy előkészítenek egy deklarációt, amely úgymond megmagyarázza annak bizonyos részeit, amelyek, idézem, „a nyilvánosságot nagyon érzékenyen érintik”. Több tanulmány is született arról, hogy a CETA miatt növekedni fog a munkanélküliség, valamint szélesebbre nő a társadalom alsó és felső rétegei közötti különbség.

- Államtitkár Úr! AFidesz egy platformra került azokkal a baloldali pártokkal is, akiket rendszeresen a multik és a bankok barátainak, kiszolgálóinak titulálnak. Bármilyen szavazásra is került eddig sor az Európai Parlamentben a CETA-val kapcsolatban, a Fidesz EP-képviselői egy furcsa koalícióba kerültek az MSZP, a DK és az Együtt politikusaival. Egy koalícióba, amely a multik érdekeit támogatja a magyarok érdekeivel szemben! Orbán Viktor miniszterelnök úr folyamatosan arra hivatkozik, hogy Magyarország úttörő szerepet tölt be az Európai Unióban. Miért ne lehetne hazánk ebből a szempontból is az élen? Látva azt, hogy egyre erősödnek akár nagyobb nyugat-európai országokban is a tüntetések, megmozdulások ezekkel a szabadkereskedelmi egyezményekkel szemben. Én igenis azt gondolom, hogy ezt fel kellene vállalni, már csak azért is, mert egyébként sem kellene mérlegelnünk akkor, amikor a saját nemzeti érdekeink érvényesítéséről és az ország szuverenitásáról van szó.Egyértelmű kérdésemre tehát egyértelmű választ várok:

- Kiáll-e végre a kormány tettekben is a nemzeti érdekekért? 

***

Dr. SZABÓ LÁSZLÓ, (Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Egyértelmű választ kér a kérdésre, a válaszom: igen!  Ha megengedné, hogy egy kicsit jobban kifejtsem ezt az álláspontot, elmondanám azt, hogy Magyarország a megbeszélések teljes kezdetétől az EU és Kanada közötti átfogó gazdasági kereskedelmi megállapodást támogatja, és ez nem véletlen. Ne felejtsük el azt, hogy jelenleg is van egy bilaterális megállapodás Kanada és Magyarország között, és ez a megállapodás jóval gyengébb annál, mint amit elértünk a tárgyalások során a CETA keretein belül.

- Képviselő Úr! Hosszas tárgyalási folyamat eredményeképpen egy nagyon ambiciózus, kiegyensúlyozott szabadkereskedelmi megállapodás jött létre, amely előnyös Magyarország vállalatai és a magyar emberek számára is. A kereskedelmi volumen körülbelül 20 százalékkal növekedhet mindkét irányba. Kanada 400 millió euró értékben törli el a vámokat, és a megállapodás kezdetétől tekintve körülbelül olyan 390-400 magyar vállalat az, amelyik Kanadába exportál. Biztosak vagyunk benne, hogy ennél jóval több magyar vállalat fog majd hozzájutni a kanadai piachoz. Egyébként ezeknek a vállalkozásoknak, amelyek jelenleg Kanadába exportálnak, 81 százaléka kis- és középvállalkozás. Ez is mutatja azt, hogy igenis a magyar emberek érdekeit képviseli ez a megállapodás! A magyar exportlehetőségeken mindenképpen segíteni fog; ösztönözni fogja további piacok megnyerését, illetve olyan kedvezőbb környezetet fog Európában is létrehozni, amivel - kétoldalú és háromoldalú kereskedelmi megállapodásokon keresztül is - a már meglévő európai termelési láncokba is jobban be fogunk tudni csatlakozni.

- Képviselő Úr! Látható, hogy Európa-szerte példátlan közfigyelem övezi a szabadkereskedelmi megállapodásokat, ezalól természetesen a CETA sem kivétel. Éppen ezért született meg a megállapodás aláírásával egy időben, 2016 októberében az EU, valamint Kanada közös jogi erővel bíró értelmező okmánya, ami további biztosítékot nyújt arra nézve, hogy nem sérül a feleknek, így a tagállamoknak sem a szabályozási joga. Nem csökkennek a környezetvédelmi, a munkajogi, a fogyasztóvédelmi normák, és a közszolgáltatások terén a felek nem kötelezhetőek privatizációra, és a privatizált szolgáltatásokat is újra államosíthatják. A dokumentum aláhúzza, hogy a beruházásvédelem és a beruházásivita-rendezés megfelelő keretek között működik, a közbeszerzési tendereken előírhatnak környezetvédelmi és szociális kritériumokat is.

- A szabályozási együttműködés a párbeszéd kapcsán rögzíti, hogy az csak önkéntes alapon működik, és annak eredménye sem köti a feleket. Fontos hozzátenni, hogy ezen garanciákat maga a CETA szövege adja; a közös értelmező okmány a nevéből adódóan is egyértelműsíti, hogy bizonyos rendelkezéseket a felek egyformán értelmeznek. Ez a dokumentum megfelelő választ ad a magyar politikai életben és a civil szférában jelentkező aggályokra, továbbá biztosítékot nyújt az Alaptörvényünkben rögzített GMO-mentességünk megőrzésére is. Február 15-én az Európai Parlament nagy többséggel szavazta meg a megállapodást, így, miután a kanadai fél ratifikációs folyamata a közeljövőben lezárul, várhatóan 2017 tavaszán vagy a kora nyár folyamán már megkezdődhet az uniós hatáskörbe tartozó rendelkezések ideiglenes alkalmazása.

- Képviselő Úr! A CETA az EU mellett a tagállamoknak is szerződő feleket biztosít, így a megállapodás hatálybalépéséhez a tagállami ratifikációs eljárások lefolytatása szükséges. Ez azt jelenti, hogy a Magyar Országgyűlésnek lehetősége lesz a CETA teljes szövegéről véleményt alkotni, így az ideiglenes alkalmazás során is bármilyen felmerülő problémát időben fogunk tudni adresszálni.

***

BANA TIBOR: - Államtitkár Úr! Nem tudom elfogadni a válaszát, hiszen hazánk nemzeti önrendelkezéséről, szuverenitásáról van szó akkor, amikor az EU-Kanada szabadkereskedelmi megállapodásról beszélünk. Mégis azt tapasztalhatjuk ebben az esetben is, hogy a kormányra kettős beszéd jellemző, hiszen hangzatos jelszavakat pufogtatnak, de amikor érdemi fellépésre lenne szükség, akár Magyarország GMO-mentességének megőrzése szempontjából, akár a munkavállalók jogainak csorbítása elleni fellépés érdekében, akkor ezt nem teszik meg.

- Államtitkár Úr! Vállalati érdekekről beszélt. Látható a CETA kapcsán az, hogy itt a multinacionális vállalatok érdekei jelennek meg, egyébként azokban a tanulmányokban is, amelyek minimális GDP-növekedést irányoznak elő. Tehát az önök számára a multik érdekei felülírják a magyarok érdekeit, a környezetvédelmi, az egészségügyi, az élelmiszer-biztonsági érdekeket, - ez elfogadhatatlan!

- Államtitkár Úr! A Jobbikot a 2018-as kormányra jutása után egy más hozzáállás fogja jellemezni, de addig is minden tőlünk telhetőt megteszünk az ilyen és ehhez hasonló szabadkereskedelmi megállapodásokkal szemben!

***

Az  Országgyűlés államtitkár úr válaszát. 102 igen szavazattal, 17 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Ki fizeti a paksi veszteséget?

SALLAI R. BENEDEK, (LMP): - Államtitkár Úr! Az Európai Bizottság a tervezett paksi bővítés tiltott állami támogatásával kapcsolatos, mélyreható vizsgálatában megállapította, hogy legalább 4000 milliárd forint közpénzbe, a magyar adófizetők pénzébe fog várhatóan kerülni a paksi bővítés, és mindez valószínűleg hosszú távon kedvezőtlen és veszteséges beruházásként valósulhat csak meg. Lázár Jánosnak tehát igaza volt, amikor azt állította miniszterként, hogy az orosz rendeltetésű bővítés lesz az évszázad beruházása, csak nem bontotta ki azt részletesen, és nem mondta el, hogy ez a legrosszabb beruházás.

- Államtitkár Úr!  A Fidesz-KDNP politikai eszközökkel ellehetetleníti azt, hogy minden egyes magyar állampolgár energia-önrendelkezést valósítson meg, és akár napelemekkel, akár öntevékeny energiaellátó rendszerekkel segítsen egy tartós, fenntartható rezsicsökkentésben. Önök betiltották a szélerőművek építését, ezzel kizárták a legolcsóbb alternatívát, hiszen Magyarországon a legolcsóbb áramot jelenleg nem a régi paksi blokkok, hanem az orbáni tiltás előtt épült szélkerekek termelik. Büntetőadót vetettek ki a napelemekre, akár többfélét is ki lehet vetni, lehet fékezni az európai energiauniót, vagyis az energiapiacok összenyitását is. Az Orbán-kabinetnek egyetlen számítása van csak a paksi bővítés megtérüléséről, egy olyan tanulmány, amit a Rothschild-bankház készített, de ezt is minden bizonnyal olyan drágán, hogy azóta sem merik elárulni az árát.

- Ez a méregdrága propagandaanyag azt is tartalmazza a szövegben, illetve grafikusan ábrázolva, hogy a bővítés csak abban az esetben térülhet meg, ha a blokkok megtérülése után érdemi, drasztikus áramáremelés következik be. Legalább kétszeresre kell emelni a jelenlegi árat, amennyiben Paksot megépítik, hiszen különben örök időkre egy közpénz által finanszírozott, veszteséges áramtermelést állítanak elő! Nyilvánvalóan ez azért kérdés, mert lehet az egységes európai fellépés helyett különalkukat kötni oroszokkal, meg lehet azt, hogy önöknek orosz üzletemberek mondják tollba a jogszabályokat, ennek ellenére elszabotálni az okos mérés és az okos hálózatok meghonosítását nem célszerű.

- Államtitkár Úr! Ezeknek a praktikáknak három közös tulajdonságuk van: mindegyik fölfelé tolja az áram árát, amit önök megvalósítanak, és mindegyik ellentétes a magyar energiafogyasztók érdekeivel, az Orbán-kormány mégis mindegyiket alkalmazza! Ezért is kérdezem:

- Az Európai Bizottság által rögzített támogatási tény, a közpénzfelhasználás, a nyilvánvalóan a Rothschild-bankház által is alátámasztott drágább energiaárakkal mégis hogyan tervezik mindezt megvalósítani?

- Úgy, hogy ezek teljes mértékben veszteséges és rossz beruházások?

- Mivel kell megbarátkozni a magyar fogyasztóknak a következő 60 évre?

- Tartósan dupla ekkora árral, tartósan egy XX. századi technológiával, vagy van esélye esetleg, hogy a magyar társadalom véleményt nyilvánítson erről az energetikai jövőképről?

***

CSEPREGHY NÁNDOR, (Miniszterelnökség államtitkára): - Tisztelt Országgyűlés! Ha képviselő úr elolvasta volna a bizottsági anyagot, amit az Európai Bizottság elküldött a kormánynak, akkor látták volna, hogy az Európai Bizottság nem veszteségről beszél. Az Európai Bizottság anyaga nyereségről beszél! Arról beszél, hogy a magyar kormány a paksi kapacitásfenntartó beruházáson keletkező nyereséget hogyan, milyen szabályok mentén tudja felhasználni. Ja, hogy ez a nyereség nem akkora, mint amekkorát egy piaci befektetőnek megérné vállalni, ez így van. De az állam nem is piac. Volt már olyan miniszterelnöke Magyarországnak, aki úgy gondolkodott, hogy Magyarországot úgy kell irányítani, mint egy részvénytársaságot, pártjával együtt bele is bukott ebbe a magatartásba.

- Mi volt a kormány szempontja, és mi a kormány szempontja jelen pillanatban, amikor az energiaköltségekről beszél? Fenntartható áron ellátásbiztonságot garantálni! 2010-ben, amikor az Orbán-kormány átvette az ország irányítását, akkor Magyarország az Európai Unió egészét tekintve sereghajtó volt abban a tekintetben, hogy itt fizettek legtöbbet egy kilowattóra elektromos áramért.

- Képviselő Úr! Ma tudja, hol tartunk? A harmadik legolcsóbb európai uniós állam vagyunk. Ameddig a Paksi Atomerőmű 11 forintos kilowattóránkénti áron tud előállítani elektromos áramot, amit a magyar fogyasztók 36 forintért vásárolnak, addig ott, ahol a német zöldenergia-termelés megfelelő állami szubvenciókkal érintett, egy kilowattóráért a német fogyasztók, német állampolgárok 90 forint/kilowattóra költséget kénytelenek fizetni.

- A magyar kormány az energiapolitikai kérdéseket szuverenitási kérdésnek tekinti. Ha a paksi jelenlegi blokkok üzemideje lejár, akkor kénytelenek vagyunk megújítani ezt a kapacitást, ellenkező esetben, ha ezt nem tesszük meg, akkor Magyarország még több földgázimportra szorul. Amennyiben azok a várakozások, amiket önök feltételeznek a zöldenergiában, valóban úgy következnek be, amire ma senki nem tud garanciát vállalni, ahogy önök remélik, akkor sem történik semmi, mert akkor a zöldenergia és a Paksi Atomerőmű fejlesztése azt teszi lehetővé, hogy a magyar állam, a magyar kormány csökkentse a földgázfüggőségét.

- Képviselő Úr! Mi azt gondoljuk, hogy igenis, Magyarországon fontos az atomerőművi kapacitások megtartása! Fontos, hogy az, ami Amerikában megtérül és nyereséges, ami Franciaországban megtérül és nyereséges, ami a skandináv országokban megtérül és nyereséges, Magyarországon is tud az lenni! Paks a garanciája annak, hogy Magyarországon a rezsicsökkentést fenn tudjuk tartani! Ezért az, aki Paksot támadja, lényegében és végső soron magát a rezsicsökkentést támadja!

***

SALLAI R. BENEDEK: - Államtitkár Úr! Fenntartható energiatermelésről beszél. Megkérdezem: hol nyitna uránbányát, és hová helyezné el a nukleáris hulladékot? Milyen fenntarthatóságról beszél? Azt mondja, hogy ez a harmadik legolcsóbb energiaár. Kérem, nézze meg azt a mutatót is, hogy a jövedelmekhez viszonyítottan a magyar fogyasztó mennyit költ az energiára, és látni fogja, hogy a harmadik legmagasabb, legrosszabb arányt produkáljuk. A jövedelmekhez képest a legtöbbet fordítják a magyar állampolgárok erre az Unióban!

- Államtitkár úr Ön  azt mondja, hogy 11 forintba kerül jelen pillanatban az áram. Nem számítják bele a bekerülési költséget, a fejlesztés forrását. Ha így számoljuk, az LMP meg ingyenáramot kínál a magyar választóknak. Nagyon egyszerű. Önök nem számolják bele a teljes bekerülési költséget a 11 forintba. Azt nézzék meg, hogy ha a 4000 milliárd forintot elosztják, akkor mennyibe fog kijönni! Csakúgy a Rothschild-bankház kutatása, mind az európai uniós, valóban azt mondta, hogy megtérülő lehet, de abban az esetben, ha több mint kétszeresére emelik a jelenlegi energiaárakat. Ezért sem tudom válaszát elfogadni! 

***

Az  Országgyűlés államtitkár úr válaszát 106 igen szavazattal, 23 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.

Hogyan áll az előző fejlesztési ciklus zárása?

 TESSELY ZOLTÁN,  (Fidesz): - Képviselőtársaim! Emlékezzünk csak vissza: néhány éve még arról szóltak a hírek, hogy sürgős intézkedésekre és az intézményi háttér átalakítására van szükség annak érdekében, hogy elkerülhessük 600-800 milliárd forintnyi uniós forrás elvesztését a 8200 milliárdnyi hétéves keretből. Ez végül a hatékony kormányzati intézkedéseknek köszönhetően sikerült… Az uniós fejlesztési források lehívása hatékony volt, hazánk elérte a kitűzött célt. A 2007-2013-as időszakban 70 560 projekt részesült uniós támogatásban, összesen 9536 milliárd forint értékben.

- Államtitkár Úr! 2010 után sikerült a gazdaságot fejlődő pályára, az országot talpra állítani, ebben nagy szerepe volt az uniós pénzek észszerű felhasználásának is. Mint tudjuk, az Unióban semmi sem megy gyorsan, így a dolgok lezárása sem. Ezért kérdezem:

- A  2007-2013-as fejlesztési ciklus zárása hogyan áll?

- Sikerült-e már teljesen befejezni a folyamatot, hozzájutottunk-e a Magyarországnak megítélt összes forráshoz?

***

CSEPREGHY NÁNDOR, (Miniszterelnökség államtitkára): - Képviselő Úr! Engedje meg, hogy felvázoljak egy jelentős különbséget a szocialisták által vezetett fejlesztéspolitika és a jelenlegi kormányzat által vitt fejlesztéspolitika között. Két szempontból is meg lehet ezt ítélni. Az egyik az, hogy míg a 2007-ben induló ciklusban a magánérdek mindig felülírta a közérdeket, addig ez 2014-ben megfordult. A másik nagyon jelentős különbség, hogy a 2007-es fejlesztéspolitika felelősei, akik részben még mindig itt ülnek a parlamentben, alapvetően Brüsszel érdekét képviselték Budapesten, ahelyett, hogy Budapest és Magyarország érdekeit képviselték volna Brüsszelben.

- 2010-ben a fejlesztéspolitika területén olyan helyzetet örököltünk, amelyben a szocialisták lekötötték, odaígérték már a fejlesztési forrásokat, azonban a kifizetésekben még nem jeleskedtek. A  forrásoknak nagyjából a 70-80 százaléka le volt kötve, és kevesebb mint ezermilliárd forint volt az a kifizetett összeg, amit a pályázók, az önkormányzatok és a kis cégek megkaptak Magyarországon. Ezen kellett változtatni. Ezért 2010 tavaszán a második Orbán-kormány azt a vállalást tette, hogy a ciklus végére garantáljuk a teljes fejlesztésiforrás-keret hazahozatalát. Amikor tavaly a Magyar Országgyűlés elsőként egy vitanap keretében tárgyalta meg az európai uniós források felhasználását, akkor ez volt a legfontosabb vállalás és eredmény, amit meg tudtunk tenni. Lázár miniszter úr be tudta jelenteni, hogy Magyarország kormánya teljes egészében felhasználta ezeket a forrásokat, sőt, 8 százalékkal a saját költségvetési tartalékából tudott arra fordítani, hogy túlvállalja ezeket az európai uniós kereteket.

- Miért kellett ezt megtenni? Azért, mert olyan vitákra is lehetett már akkor számítani, mint amit most látunk a 4-es metró kapcsán, a rendszerváltás utáni magyar politikatörténet talán legnagyobb korrupciós ügyét, ahol maga az Európai Bizottság mondja azt, hogy a szocialista és a szabad demokrata városvezetéshez és országvezetéshez köthető vállalkozások és cégek, illetve politikusok 166 milliárd forintot loptak el a magyar adófizetőktől, 166 milliárd forinttal rövidítették meg Magyarország európai uniós kasszáját!.

- A pénzügyi zárás tekintetében, ahogy ezt képviselő úr bizonyára tudja, idén március végéig kell leadnunk az utolsó záróelszámolásokat az Európai Bizottságnak. Amint ez megtörténik, várhatóan az Európai Bizottság azokat a forrásokat is ki fogja fizetni Magyarország számára, amelyeket a különböző vitás elszámolásokig visszatart lényegében egyfajta garanciaként. Magyarország kormánya azt a jelentést fogja letenni idén nyár elején a Magyar Országgyűlés asztalára azzal,  azt a vállalásunkat, amit 2010-ben tettünk, maximálisan teljesítettük, tehát hazahoztunk minden olyan európai uniós forrást, ami Magyarországot megillette.

- A legfontosabb kérdés azonban 2017-ben nem ez. 2017-ben a legfontosabb kérdés, hogy képesek leszünk-e arra, hogy a magyar fejlesztéspolitikát ne csak a pénzlehívás képességének tekintetében hozzuk versenyképes pályára, hanem abban a tekintetben is, hogy a lehető leghatékonyabban használjuk föl ezeket a forrásokat, úgy, hogy azok igenis figyelembe veszik, hogy Magyarország az Európai Unió közösségének tagjaként nem mondott le a szuverenitásáról, nem mondott le arról, hogy a régió meghatározó gazdasági tényezőjévé váljon. Ezért a jelenlegi forrásfelhasználás legfontosabb változása az volt, hogy a teljes forráson belül, ami nagyjából 12 000 milliárd forintot tesz ki a vidékfejlesztési pénzekkel együtt, a pénzek 60 százalékát a magyar vállalkozásoknak adjuk, ahelyett, hogy ezt az állam használná fel, és ezáltal is támogassuk azt, hogy 2020-ra a magyar gazdasági szereplők nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi összevetésben is valóban versenyképessé válnak. Ebben a munkában, azt gondolom, a kormányzatra, a pályázókra egyaránt szükség van, ezért itt, ha eredményekről beszélünk, akkor mindenképpen köszönetet kell mondani a magyar vállalkozóknak, akik partnereink voltak 2010-ben is, és partnereink azóta is, hogy a magyar gazdaság valóban fejlődő pályára tudjon állni.

***

 TESSELY ZOLTÁN: - Államtitkár Úr!  2010 óta a kormányt megilleti a dicséret, és azt az 1700 embert is a közigazgatásban, akinek a munkája lehetővé tette a sikereket. Köszönöm a választ, elfogadom. 

Bartha Szabó József
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Megerősítette az erdők fokozott védelmét az agrárminiszter
    Az energiaválság miatt hozott, fakitermelést könnyítő szabályok jövő március végéig érvényesek, természetvédelmi területen pedig továbbra is tilos az őshonos fák tarvágása - erősítette meg miniszteri utasításban a kormány eddigi álláspontját Nagy István, az Agrárminisztérium (AM) keddi közleménye szerint.
  • Felelősségre vonnák Bident az afganisztáni kivonulás miatt
    Az amerikai képviselőház külügyi bizottsága által lefolytatott vizsgálat eredményei több esetben is rávilágítottak a Biden-adminisztráció elhibázott stratégiájára és rossz döntéseire, amelyek emberéletekbe kerültek.
  • 18,5 milliárd forint a kisbenzinkutak támogatására
    A kormány folytatja a kisbenzinkutak támogatását, erre a célra 18,5 milliárd forintot különített el - mondta az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
MTI Hírfelhasználó