Órákon alkudoznak a kormánnyal az áruházláncok
Milliárdokat spóroltak a láncok a korlátozás eltörlése óta, mégsem akarnak bérpótlékot emelni.
2017. március 16. 10:18

Nem támogatják az áruházláncok a kormány azon törekvéseit, melyek rendeznék a mintegy 370 ezer kereskedelmi dolgozó hét végi munkavégzésének körülményeit – tudta meg a Magyar Idők. A minisztériumi javaslatcsomag kapcsán a munkaadókkal történt keddi egyeztetésen a vállalatok képviselői azt vetették fel, hogy vasárnaponként csupán déltől kelljen fizetni a százszázalékos műszakpótlékot, a plázás dolgozóknak pedig eleve ne járjon az emelés. Írásbeli javaslatokkal folytatódik a párbeszéd a szakmával.

Egyebek mellett a jelenlegi ötvenszázalékos vasárnapi műszakpótlék megduplázása ellen emeltek kifogást a munkaadókat, vállalkozókat képviselő érdekképviseleti szervezetek azon a Nemzetgazdasági Minisztériumban tartott szakmai egyeztetésen, amelyet a Miniszterelnökséggel közös kereskedelempolitikai javaslatcsomag kapcsán tegnapelőtt tartottak.

Egyes vélekedések szerint a bevásárlóközpontban dolgozók az áruházlánci alkalmazottaknál jelenleg is versenyképesebb fizetéseket kapnak, így nekik eleve nem járhat magasabb hétvégi juttatás. Holott a kormány szándéka az, hogy valamennyi kiskereskedelemben dolgozó polgár nagyobb elismerést kapjon a hét utolsó napján végzett munkáért. A munkaadók sérelmezték azt is, hogy kötelező szabad hétvégéket kell biztosítaniuk a dolgozóknak. A Magyar Idők információi szerint a kormányzat kereskedelempolitikai javaslatai közül szinte mindegyiket érte kritika a vállalatok részéről.

Ennek kapcsán óvatosan nyilatkoztak a Magyar Időknek az egyeztetésen megjelent szövetségek képviselői. Mint mondták, kedden az derült ki számukra, hogy az új előírásokra vonatkozó tárcaközi javaslatokat a piaci szereplők, a szakszervezetek, illetve a fogyasztóvédelmi szervezetek elmúlt évben érkezett jelzései alapján állították össze. Eddig az egyeztetésre meghívott szövetségek egyike sem fogalmazott meg hivatalos állásfoglalást a kormány terveiről, úgy tudjuk, az Országos Kereskedelmi Szövetség ma teszi közzé a véleményét. Kedden a megjelentektől azt kérték, a jogalkotók felé tegyék meg írásban is az észrevételeiket.

Azt is megtudtuk, hogy a nagyvállalatok képviselői szót emeltek pél­dául a boltokban tervezett kötelező létszámelőírás ellen. Eszerint a napi fogyasztási cikket árusító áruházláncok üzleteikben több eladót kell alkalmazzanak annak érdekében, hogy a vásárlók kiszolgálása magasabb színvonalra emelkedjen, továbbá csökkenjen a jelenlegi munkaerő-állomány terhelése. A jogkövetkezmények alól mentesülne az a társaság, amelyik az ellenőrző hatóságok működését támogató adó formájában megváltja a kötelező létszámkvótát.

Érdeklődésünkre felháborítónak és kisstílűnek minősítette a munkaadók hozzáállását a vasárnapi bérpótlék emelése mellett kampányoló Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ).

Bubenkó Csaba elnök elmondta, a nyilvánosan elérhető céges jelentésekből kiszámították: milliárdokat spóroltak a multik azon, hogy tavaly a vasárnapi pótlék a felére esett vissza. A tavalyi és az idei garantált bérminimumot és járulékszabályokat, valamint a létszámadatokat alapul véve például a KDFSZ elemzése szerint a legnagyobb munkáltató, a Tesco minimum 1,3 milliárd forintot spórolt eddig a vasárnapokon, míg a legkevesebb megtakarítást az Aldi könyvelhette el 600 millió forinttal.

– A hat legnagyobb külföldi tulajdonú áruházlánc közel minimum ötmilliárd forintot takarított meg, mióta felére csökkent a pótlék. Eközben országosan legalább 34 500 érintett esett el minimum havi nettó négyezer forint keresettől, amely a boltban dolgozóknak igenis érzékelhető összeg – mondta Bubenkó Csaba.

A szakszervezeti vezető rámutatott arra is, hogy a munkaadók a negyedik éve folyamatosan bővülő kiskereskedelmi forgalomban most azt akadályoznák, hogy minimum nettó 1843 forinttal többet vihessenek haza a vasárnapra beosztott munkavállalók, ami éves szinten közel ötvenezer forintos fizetésemelkedést jelentene. – Minimálbéresek esetén a vasárnapi munka után személyenként maximum 518 forinttal növekedne a cégek egy órára jutó kiadása – közölte az elnök, majd úgy fogalmazott: döbbenetes, hogy miközben tízből kilenc multinacionális vállalat nem tartja be a szabályokat, a bevételük viszont folyamatosan emelkedik, ráadásul adókedvezményeket is kaptak a foglalkoztatás ösztönzéséhez, sajnálják a magyar alkalmazottaktól a munkájuk elismerését.

magyaridok.hu
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Fegyelmezetten kell védekezni
    Az országnak működnie kell, úgy, hogy közben fegyelmezetten, a szabályokat betartva védekezik a koronavírus-járvánnyal szemben - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
  • Nemzeti vállalkozásokkal erős a nemzetgazdaság
    Erős nemzeti vállalkozások nélkül nincs erős nemzetgazdaság - mondta a külgazdasági és külügyminiszter pénteken Debrecenben, a V-Híd Építő Zrt. gépbemutatóval egybekötött születésnapi rendezvényén.
  • Nincs sok új szabály, de azokat be kell tartani
    A szeptember 21-től kötelező, a maszkviselés kiterjesztésére hozott rendelkezések között nincs sok új szabály, de azokat be kell tartani, hiszen szankcióval is jár azok be nem tartása - nyilatkozta az országos tisztifőorvos pénteken az MTI-nek.
MTI Hírfelhasználó