Őszre kész az új Nemzeti alaptanterv
Folytatódik a magyar iskolarendszer egészét érintő átalakítás. Jelenleg a tartalmi szabályozás és a tanár-továbbképzés áll a változtatások középpontjában. Palkovics László oktatási államtitkár lapunknak a 9. osztály bevezetéséről, az átalakítás irányáról, a számítógép-alapú oktatásról és a szakmával való egyeztetésről is beszélt.
2017. március 14. 09:44

– A Köznevelési Kerekasztal a múlt héten áttekintette a nemzetközi méréseket, többek között a PISA-jelentést is, és arra jutottak, hogy az iskolarendszert módosítani kell. Vagyis radikálisan új szemléletű Nemzeti alaptantervet készítenek. Mik a legfontosabb célkitűzések?

– Nem csak a nemzetközi mérések miatt szeretné a kormány módosítani a köznevelési rendszer bizonyos ­elemeit. Az persze igaz, hogy a PISA-mérés játszott némi katalizátorszerepet, de a gyerekek nem azért tanulnak, hogy a nemzetközi mérések jók legyenek, és az iskolarendszert sem ezért módosítjuk, hanem hogy jobb legyen az oktatás. Ennek következményeként persze jobbak lesznek a mérések is. A legfontosabb cél, hogy a gyerekeinket felruházzuk azokkal a kompetenciákkal, amelyeknek birtokában folyamatosan alkalmazkodni tudnak a világban zajló változásokhoz.

 

– Sok szó esik a jelenségalapú oktatásról. Mit jelent ez majd a gyakorlatban?

– Bár a Nemzeti alaptantervben szerepel, hogy az oktatás ne csak diszciplínaalapú legyen – vagyis ne csak matematikát, biológiát, földrajzot, irodalmat, történelmet tanítsunk, hanem jelenségeket is mutassunk meg a gyerekeknek, ehhez fel kell készítenünk a pedagógusokat is, hogy megfelelő módszertani tudásuk legyen. Emellett forrásokat is kell biztosítanunk, hogy a jelenségeket digitális platformon lehessen bemutatni.

Az államtitkár szerint az oktatási ciklusoknak egymásra kellene épülniük az óvodától az egyetemig

– Hangsúlyozták a Köznevelési Kerekasztal után, hogy továbbra is a szakmával való folyamatos egyeztetéssel zajlanak majd az oktatási reformok.

– Eddig is így dolgoztunk, és ezután is így lesz. A Köznevelési Kerekasztal legutóbbi ülésén bemutattuk néhány elemét azoknak a javaslatoknak, amelyeket a munkacsoportok kidolgoztak. Itt van például a kilencedik osztály bevezetése: ezzel kapcsolatban a munkacsoport és a kormány is tett állásfoglalásokat, ám hogy a kilencedik osztályban zajló képzésnek mi lesz a tartalma, hová kerül majd a képzési rendszerben, hogyan finanszírozzuk és milyen hatásokkal, következményekkel jár, erről az elkövetkező időszakban egyeztetünk a szakmával. Ezeknek a terveknek a kidolgozását egy év kemény munka, sok nemzetközi tapasztalat áttekintése előzte meg, az előttünk álló hónapok pedig a tervek megvitatásával telnek majd.

– Az elmúlt napokban a Pedagógusok Szakszervezete, a Tanítanék Mozgalom, a Civil Közoktatási Platform az iskolarendszer átalakításának bejelentése előtti egyeztetést hiányolta. Mit gondol erről?

– A kormány mindenkivel egyeztet, aki hajlandó a párbeszédre. Van egy széles körű egyeztetési fórum, a Köznevelési Kerekasztal, ahova bármelyik szervezet eljöhet és elmondhatja a véleményét. Az említett szerveződések is kaptak tőlünk meghívót. Jöjjenek el, mondják el a gondolataikat! A párbeszédre nyitottak vagyunk. Azt pedig kimondottan álságos kijelentésnek tartom, hogy a kormány nem vesz részt szakmai egyeztetéseken. Emlékezzünk a Stádium 28 Kör közoktatási fórumára két héttel ezelőtt, amelyről az jelent meg néhány sajtótermékben, hogy az akadémikusok kinevették a kormányt. Az oktatási kormányzat minden fontos szereplője elment erre a rendezvényre, hogy beszéljen a szakmai ügyekről, de szakmai vitáról nem volt szó. Azt gondolom, hogy nem korrekt eljárás a Magyar Tudományos Akadémia mögé bújva politikai rendezvényeket szervezni – arról már nem is beszélve, hogy az egyetlen akadémikus, aki a vitához hozzászólt, én voltam.

– Minden nagy átalakítás, így az oktatási reform is sok érdeket sérthet. Ilyen esetekben nagyon nehéz konszenzusra jutni.

– Egy oktatási rendszer soha nem statikus. Aki azt hiszi, hogy most létrehozzuk az elkövetkező húsz évre bebetonozott legjobb Nemzeti alaptantervet, az nem ismeri a rendszert. Nem kell megijedni attól, hogy ha változik köröttünk a világ, akkor az oktatási rendszerhez is hozzányúljunk. Az viszont biztos, hogy a különböző érdekcsoportok bölcsessége szükséges ahhoz, hogy belássák a változtatások szükségességét.

– Két új miniszteri biztost is kineveztek. A tartalmi szabályozásért Csépe Valéria, a tanártovábbképzésért Sipos Imre felel. Miért?

– Túl vagyunk azokon a kérdéseken, hogy miként nézzen ki a pedagógusok minősítési rendszere, milyen legyen a fenntartói szerkezet, a finanszírozás. Ami viszont sokkal nehezebb és több időt igényel, hogy mit akarunk tanítani, milyen tartalommal és módszertannal, és hogy milyen kompetenciákat igényel mindez a pedagógusoktól. Mindkét kérdés rendkívül átfogó és összetett, ezért neveztünk ki két miniszteri biztost a feladatok koordinálására. Egyikük Csépe Valéria akadémikus, pszichológus, aki hosszú idő óta oktatáskutatással foglalkozik, hozzá tartoznak a tartalmi ügyek. Sipos Imre pedig helyettes államtitkárként nagyon jól ismeri a pedagógusképzés területét.

– Miért van szükség plusz egy évfolyamra az óvoda és az iskola között?

– Az oktatási ciklusoknak egymásra kellene épülniük az óvodától az egyetemig, így sokkal hatékonyabb lenne a rendszer. Jelenleg azonban nem ez a jellemző, gyakorlatilag mindent elölről kezdünk minden ciklus elején. A tervek szerint az oktatási rendszer első nyolc éve három év óvodából, egy év alaposztályból – voltaképpen ez lenne a kilencedik osztály – és négy év alsó tagozatból állna. Az óvoda és az iskola közötti szakadékot hidalná át az alap­osztály, ami nagyban segítené az egymásra épülést.

– Milyen módon?

– Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ez nem a nagycsoport megismétlése. A legtöbb szülő, ha a gyermeke még nem iskolaérett, még egyszer végigjáratja a nagycsoportot. Ez nem jó megoldás. Szerencsésebb, ha beiktatunk egy alap­osztályt, ahol a gyerekek alapkészségeit fejlesztjük. Persze még nem azzal a módszertannal, ahogyan az első osztályban tanítanak, ez az év az alapkészségek elsajátítására fókuszál, ami ahhoz szükséges, hogy hatékonyabban tudja a gyermek elkezdeni az első osztályt.

– Tehát ekkor még nem tanítják írni és olvasni a gyerekeket?

– Még nem, de mindent megtesznek azért, hogy az írás és olvasás elsajátításhoz minél felkészültebbek legyenek. Fontos megemlíteni, hogy ezt a rávezetést már az a pedagógus teszi, aki írni és olvasni tanítja majd őket. Az óvodai képzést is át kell tekinteni, hogy kell-e változtatni rajta. Sok nemzetközi példát ismerünk, a finn, a francia, az angol vagy a német oktatási rendszerben is van hasonló átmenet.

– Sokakban felmerül, hogy akkor a jobb képességű gyerekek ugorhassák át az alaposztályt.

– Ezt nem szeretnénk. A cél az, hogy az osztály együtt haladjon, az osztályon belüli különbségeket pedig a tanítók feladata kezelni. Az összes modern iskolarendszerben – ilyen ­például a sokszor pozitív példaként emlegetett finn is – az osztályon belül kezelik a különbségeket. A tanítókat továbbképzéssel készítjük fel az új feladatra.

– Mennyi idő alatt teremtik meg számítógép-alapú oktatás lehetőségét?

– Minél hamarabb szeretnénk bevezetni. A legfontosabb feltételeknek persze teljesülniük kell hozzá: meg kell vásárolni a megfelelő eszközöket, a tanároknak pedig el kell sajátítaniuk a digitális oktatás módszertani képességeit.

– Mi a forgatókönyve az új Nemzeti alaptanterv elfogadásának?

– Az egyeztetéseket április közepére szeretnénk lezárni, a tényleges kidolgozás, az új Nemzeti alaptanterv megírása szeptemberig tart. Ezt követi a társadalmi egyeztetés, amelyet az év végéig a kormány elé szeretnénk vinni.

magyaridok.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Orbán Viktor: Idén és jövőre is folytatódni fog a háború
    Jelentés a két ülésszak közötti kormányzati döntésekről címmel napirend előtt felszólal az Országgyűlésben Orbán Viktor miniszterelnök.
  • Az Orbán-kormány a legstabilabb az EU-ban
    A magyar kormány a legstabilabb politikailag az Európai Unióban – derül ki a Pantarhei elemző- és tanácsadó cég kutatásából. A felmérés eredményei arra mutatnak, hogy az EU-országok jelenlegi jobb- és balközép, sok pártból álló koalíciós kormányai a jelenlegi válságos politikai és gazdasági helyzetben nehezen tudnak túlélni egy teljes ciklust. A tanulmány szerint a 2024-es európai parlamenti választásokon a nemzeti, jobboldali, illetve baloldali populista pártok felemelkedése jöhet el.
  • Megkezdi az őszi ülésszakot a parlament
    A házelnök – a parlament honlapján olvasható – napirendi javaslata alapján az ülés 13 órakor kezdődik.
MTI Hírfelhasználó