Botrányos pillanatok!
MSZP: A versenyképesség csapnivaló, a kilátások elkeserítőek! KDNP: Mik a legfontosabb intézkedései a közigazgatási rezsicsökkentés második részének, és várhatók-e további könnyítések? Jobbik: Mészáros Lőrinc Orbán Viktor alvilági kapcsolata, avagy Orbán Viktor pénze a pénztárosnál van, akit Lőrincnek hívnak? LMP: Miért ellensége az Orbán-kormány a napenergiának is? Fidesz: 2017 az egészségügyi béremelés folytatásának az éve!
2017. március 11. 10:11

Megszokott dolog, hogy az Országgyűlés ülésein nem fukarkodnak az interpellációkkal a képviselők. Hangzatos üzenetek váltják egymást. Az ellenzék ostorozza a kormány tetteit, a kormány jelesei pedig emlékeztetve a kártevő múltra, a szebb jelenről és a még szebb jövőről elmélkednek. Időnként folyamatos a zaj, az elnök csenget, újra csenget, a siker azonban egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Tallózva közöttük, íme,  a botrányos pillanatokkal színesített „főszereplést” kínáló legutóbbi szónoklatok.

A versenyképesség csapnivaló, a kilátások elkeserítőek!

BURÁNY SÁNDOR, (MSZP):  - Államtitkár Úr! A múlt héten a miniszterelnök arról beszélt, hogy nagyon bántja, hogy mindig magyarázni kell a gazdasági sikereket. Remélem, az nem bántja, ha a kudarcokat kell megmagyaráznia, mert van mit megmagyarázni. Az Európai Bizottság ugyanis közzétette az úgynevezett országjelentést, ami megmutatja, hogy egy régió mennyire vonzó az ott dolgozó cégeknek, mennyire biztosít vonzó és fenntartható környezetet az ott élőknek, dolgozóknak. Méri a gazdaság, az életszínvonal, az oktatás, az egészségügy minőségét is.

- Hazánk helyzete elkeserítő. 2013-hoz képest mindegyik régiónk helyzete romlott. Sőt, a keleti tagállamok közül gazdasági téren csak egyetlen régió van, amelyben a hanyatlás jelei mutatkoznak, ez pedig az észak-magyarországi régió. Ebben a régióban az egészségügyi ellátás minősége az utolsó előtti helyre volt elég a 263-ból. Ez egészen egyszerűen szégyen!

- A nyugat-európai régiók elérhetetlen messzeségbe kerültek tőlünk, ez is fájó, de ez még úgy-ahogy megmagyarázható. Az azonban elvárható lenne, hogy a környező országok ne hagyjanak minket állva. Márpedig pontosan ez történt: erősödő régiót találunk Bulgáriában, Csehországban, Észtországban, Litvániában, Lengyelországban pedig hármat is. Uniós átlag felett teljesít nemcsak Prága, hanem a vidéki Közép-Csehország és már a közeli Pozsony is.

- Államtitkár Úr! Önök az Iparkamara ülésén 2010 óta tartó gazdasági fordulatról beszéltek. Olyasvalamiről, ami a valóságban sajnos nem létezik. Egyedül Észak-Magyarország esetén van fordulat, ott ugyanis a helyzet rosszabb, mint valaha! Kérdezem:

- Ha ez önök szerint biztató, akkor mit tekintenének katasztrofálisnak?

***

Dr. RÁKOSSY BALÁZS, (Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Engedje meg, hogy a soraikban ülő kevésbé tájékozott képviselők is értesüljenek arról, hogy a képviselő úr által hivatkozott 2017-es úgynevezett országjelentés valóban megjelent, csak éppen egyetlen szó sem szerepel benne a regionális versenyképességről. Amire képviselő úr gondolhatott, de érthető módon részleteiben nem emlékszik rá, az az uniós regionális versenyképességi elemzés lehetett, amely azonban nagyrészt több évvel korábbi adatokon alapul, az önök kormányzása alatt kialakult állapotokat tükrözi. (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiból.) Az elemzés szerint például a magyar régiók versenyképességének egyik korlátja a lakosság egészségi állapota, ezt azonban az elemzés 2011. és ’2012. évi adatok alapján, tehát öt-hat évvel ezelőtti adatok alapján állapítja meg, amelyek alapvetően az előző szocialista-liberális elhibázott gazdaságpolitikának az eredményeit tükrözik. (Zaj, közbekiáltások az MSZP soraiból.) A felmérés által használt makrogazdasági adatok is elavultak, 2012-2013 közötti adatokat vesz figyelembe, vagyis egyáltalán nem tükrözik a pénzügyi egyensúlyban és a foglalkoztatási mutatókban bekövetkezett elmúlt évekbeli látványos javulást. (Folyamatos zaj, közbeszólások az MSZP soraiból.) A felmérésből levonható tanulság legfeljebb annyi, hogy az önök által összeállított és megtervezett 2007 és 2013 közötti európai uniós fejlesztési időszakban rendelkezésre álló ezermilliárdok ellenére sem voltak képesek érdemben elősegíteni a magyarországi régiók területi felzárkózását, versenyképességük javulását. 2008 őszén az államcsődöt és a gazdaság összeomlását csak az IMF lélegeztetőgépének segítségével tudta elkerülni a szocialista-liberális kormány.

- Képviselő Úr! A 2010-ben megalakult polgári kormány súlyos terhet örökölt önöktől: 3 százalékot messze meghaladó költségvetési deficitet, egekbe szökő államadósságot, devizában végletekig eladósodott háztartásokat és növekedési lendületét teljesen elvesztő gazdaságot. Ezen előzmények ismeretében kell megítélnünk Magyarország elmúlt évekbeli teljesítményét. A 2014 és 2020 közötti programok tervezése során  a források 60 százalékát a gazdaságfejlesztésre fordítjuk, kiemelten, célzottan részesítünk támogatásban megyéket, megyei jogú városokat, illetve elmaradott régiókat.

- Az államháztartás hiányát a kormány 3 százalék alatt tartja, a GDP-arányos államadósságot is csökkenő pályára állította. Megszabadítottuk a háztartásokat a devizahitelektől, és stabil, fenntartható növekedési pályára állítottuk a magyar gazdaságot. A rendszerváltás óta nem tapasztalt szintre emelkedett a foglalkoztatás. 2010-hez képest közel 700 ezerrel több honfitársunknak van biztosítva a munkája és a megélhetése, valamint ami a leglényegesebb: a tisztességes munkáért kapott bérek meghaladják a válság előtti szintet.

- A kormány előretekintve is elkötelezett a versenyképesség és ezen keresztül honfitársaink jólétének folyamatos javításában. A kezdeményezésére 2016 novemberében megkötött 6 éves bérmegállapodás hozzájárul a bérek lendületes növekedéséhez, a foglalkoztatás további bővüléséhez, ezáltal növelve a háztartások jövedelmeit, valamint a fogyasztását.  Ez utóbbi a tavalyi évben 5 százalékkal növekedett, az idei évben pedig több mint 7 százalékos érdemi növekedést várunk. A vállalkozások adó- és járulékterheinek csökkentése támogatja a hazai vállalatok versenyképességét, valamint érdemben ösztönzi a beruházásokat. Ha pedig a legfrissebb nemzeti és nemzetközi összehasonlításokat tekintjük, a versenyképességet nagymértékben tükröző üzleti bizalom tekintetében már a negyedik éve meghaladjuk az uniós átlagot, de a többi visegrádi országénál is jobb a magyarországi helyzet.(Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

BURÁNY SÁNDOR: - Attól tartok, hogy államtitkár úrnak, miután elolvasta ezt a jelentést, a kudarc a fejébe szállt, mert amiket itt elmondott, azt józanul nem lehetett volna elmondani. Nyilvánvalóan valamilyen tudatmódosító hatása alatt áll! (Felzúdulás, közbekiáltások a kormánypártok soraiból.) Tisztelettel kérem államtitkár urat, amennyiben ez a tudatmódosító engedélyezett termék, és nem ártalmas az egészségre, akkor ossza meg Magyarországgal ennek a receptjét vagy az elérhető terméket. (Folyamatos közbekiáltások a kormánypárti padsorokból. ‑ Az elnök csenget, újra és újra csenget.)  Sok millióan élnek ugyanis ebben az országban, akik nem látják ilyen rózsaszínűen a helyzetet. Pontosan úgy látják, ahogy az Unió megállapította; 2013 óta egyértelműen romlottak a számok, az önök kormányzásának kudarcát is jelezve. Ezt a választ egészen egyszerűen nem lehet elfogadni! (Taps az MSZP soraiban.)

***

Az Országgyűlés az államtitkári választ 110 igen, 35 nem kíséretében elfogadta.

Mik a legfontosabb intézkedései a közigazgatási rezsicsökkentés második részének, és várhatók-e további könnyítések?

 FÖLDI LÁSZLÓ,  (KDNP): - Magyarországon a kormány számos intézkedésével bizonyítja, hogy a rezsicsökkentést minden fronton komolyan veszi. 2015-ben 489 ezren mondtak véleményt konzultáció keretében a közigazgatási bürokráciacsökkentésről és rezsicsökkentésről. Ennek eredményeként a parlament 2015 decemberében megszavazta az egyes hatósági eljárások illetékének és igazgatási szolgáltatási díjának megszüntetéséről szóló törvényt, ami 12 milliárdos megtakarítást jelentett az állampolgárok és a vállalkozások számára.

- Az intézkedés nyomán 2016. január 1-től csökkentek az eljárási illetékek költségei. Egyes alkotmányjogok érvényesítése, kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság érdekében ingyenes lett számos eljárás, így megszűnt a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításának, a cégkivonat kiállításának, az állandó személyazonosító igazolvány és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiállításának, a mozgáskorlátozottak parkolási igazolványa kiállításának és a gépjárművezetői engedély kiállításának illetéke.

- A további közigazgatási rezsicsökkentés érdekében a tavaly nyári újabb konzultáció keretében negyedmillióan nyilvánítottak véleményt, a kormány pedig mérlegelte, hogy mely területen történjen újabb rezsicsökkentés. Törvényjavaslatát az Országgyűlés 2017. február 21-én elfogadta. Mindezek alapján kérdezem államtitkár urat:

- Mik a legfontosabb intézkedései a közigazgatási rezsicsökkentés második részének?

- Várható-e esetleges további könnyítés, illeték- és díjcsökkentés a közigazgatási rezsicsökkentés keretében?

***

Dr. KOVÁCS ZOLTÁN, (Miniszterelnökség államtitkára): - Képviselő Úr! Magyarországon erősödik a gazdaság, és ennek következtében az ország is erősebbé válik. Az ország vezetése lemondhat olyan nagy társadalmi csoportokat érintő kedvezményekről, amelyek bevételként jelentkeznek az állam oldalán. Így például igazgatási szolgáltatási díjakról vagy adott esetben illetékekről. De ezt nem öncélúan teszi a kormány, hanem megkérdezi nemzeti konzultációnak is hívható internetes és személyes konzultáció révén a választópolgárokat, akik megjelennek ügyfélként az államigazgatásban. 2015 augusztusában mintegy 400 ezren mondtak véleményt, hogy melyek azok az illetékek, illetve a képviselő úr által is említett igazgatási szolgáltatási díjak, amelyekről az állam lemondhat. Itt különböző társadalmi csoportokat céloztunk meg. A fiatalok körének egy csoportját, a többgyermekes családok csoportját, a vállalkozói kört, és ennek folytatása megtörtént 2016-ban is. Szintén több százezren mondtak véleményt, hogy melyek azok az illetékek, illetve szolgáltatási díjak, amelyekben jó lenne, ha csökkentené az állam a befizetési kötelezettséget, vagy egyáltalán meg is szüntetné.

- A parlament február végén döntött és ma már ki is hirdették a törvényt. Március 16-ával lép hatályba, tehát onnantól alkalmazzák mind a kormányablakban, mind a különböző hatósági eljárásoknál azokat a díjcsökkentéseket, amelyeket a képviselő úr is említett. Hogy mondjak én is néhányat: magánszemélyek terheinek csökkentésére irányuló jelentősebb javaslat például, hogy a 65 év feletti állampolgárok ingyen válthatnak ki útlevelet, vagy az anyakönyvi kivonat is díjmentes lesz az elkövetkezendő időszaktól. Korábban a családi otthonteremtési kedvezmény igazolásához is illetéket kellett fizetni. Ezek most mind-mind megszűnnek.

- A vállalkozások ebben az esztendőben, március 16-tól mintegy 2 milliárd forinthoz közelítő díjcsökkentésre számíthatnak. Ha ehhez hozzátesszük a korábbi mintegy 2-2,5 milliárdnyi megtakarítást cégügyekben és a vállalkozásokat érintő ügyekben, mellétesszük még a lakosság mintegy 10 milliárd forintos megtakarítását, akkor azt mondhatjuk, hogy évente 10-15 milliárd forint közötti rezsicsökkentésről, megtakarításról beszélhetünk. Ennek következtében úgy gondoljuk, hogy a bürokrácia nemcsak akként csökken, hogy változtatjuk, egyszerűbbé tesszük a jogszabályokat, hanem azon a módon is, hogy a különböző díjak csökkentésre vagy megszüntetésre kerülnek, így nem kell postára menni, hanem az eljárási kérelem benyújtását követően intéződnek az ügyek. Ez különösen fontos az otthonról intézhető elektronikusan intézhető ügyek tekintetében. Erre figyelemmel meg tudom erősíteni képviselő urat, hogy folytatni kívánja az állam ezt a programot: most éppen az autóstársadalmat érintő kérdésekben. Tehát a feltett kérdésére igennel tudok válaszolni. (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

FÖLDI LÁSZLÓ: - Különösképpen fontosnak tartom a közigazgatási rezsicsökkentés azon részét, amely jól illeszkedik a családtámogatási rendszerbe, például azt, hogy 18 év alatt a közigazgatási eljárásért ez év március 1-jétől nem kell fizetni. Ebből is egyértelműen látszik a kormány azon szándéka, hogy valóban a magyar emberek érdekében, a magyar családok érdekében tett és reményeink szerint a jövőben is tesz lépéseket. Államtitkárúr válaszát köszönöm és természetesen elfogadom! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Mészáros Lőrinc Orbán Viktor alvilági kapcsolata, avagy Orbán Viktor pénze a pénztárosnál van, akit Lőrincnek hívnak?

GYÖNGYÖSI MÁRTON, (Jobbik): - Államtitkár Úr! Az elmúlt hónapok során egyre több információ került napvilágra Ghaith Pharaon regényes életével és halálával kapcsolatban, ám minél többet tudhattunk meg, annál több a kérdőjel is ebben a kontinenseken és kormányközeli személyeken átívelő történetben. Azt már tudjuk, hogy a szaúdi milliárdos Ghaith Pharaont az FBI és az Interpol pénzmosásért, terrorizmus fmanszírozásáért, valamint az illegális migráció elősegítéséért körözte. Még mindig homály fedi azonban Ghaith Pharaon Magyarországra történő beutazásának körülményeit, dacára annak, hogy vízumkérelmén rögzítették, hogy a hírhedt bűnöző látogatásának célja egy, a miniszterelnök úrral való személyes találkozó volt.

- Hasonlóan rejtélyes Ghaith Pharaon Magyarországon kifejtett üzleti tevékenysége, amelyről csak annyi tudható, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztériummal hozott létre élelmiszerexport-importra szakosodott közös céget, majd Orbán Viktor vejétől, Tiborcz Istvántól megvásárolta a volt Postabank-székházat, később pedig műemléképületeket vett meg szerte az országban, kihasználva a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jóvoltából éppen nemrég életbe lépett busás adókedvezményeket. Pharaon ezt követően még egy Orbán Viktor házának közvetlen szomszédságában lévő ingatlant is beszerzett a budai Cinege utcában. A nemzetközi terrorizmushoz ezer szállal kötődő Ghaith Pharaon és Orbán Viktor rejtélyes kapcsolatának nem igazán megnyugtató lezárása Pharaon állítólagos hirtelen halála Bejrútban, pár héttel a botrány kirobbanása után.

- Jó lenne tudni: amennyiben nem személyesen Orbán Viktor vagy esetleg a területen már tapasztalattal rendelkező Külgazdasági és Külügyminisztérium keresi a kapcsolatot alvilági személyekkel, úgy ki lehet a hiányzó láncszem a miniszterelnök úr és Ghaith Pharaon között. Egyes információk szerint tavaly nyáron a horvátországi Zára kikötőjében Mészáros Lőrincnek, a nemzet gázszerelőjének és Ghaith Pharaonnak luxusjachtjai éppen egymás mellett parkoltak, és a két üzletember többször is tárgyalt egymással.

- Államtitkár Úr! Noha értékeljük miniszterelnök úr személyes példamutatását, amiért a környezetében dolgozó gázszerelő a munka végeztével már nemcsak jattra, hanem egyenesen jachtra tarthat számot, Mészáros Lőrinc szerepe és hirtelen vagyonosodása ugyanis igen sok találgatásra ad okot, ezért is kérdezem:

- Vajon Mészáros Lőrinc volna az összekötő személy Orbán Viktor és a nemzetközi terrorizmust támogató Ghaith Pharaon között?

- Ő volna a stróman, aki Magyarország miniszterelnökének alvilági bekötöttségét biztosítja busás haszonért cserébe? (Taps a Jobbik soraiból.)

***

TUZSON BENCE,  (Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára): - Ami a szóban forgó úriembert illeti, egyértelmű, hogy ennek a néhai úriembernek ‑ ugye már elhunyt ‑ a magyarországi tevékenysége semmilyen nemzetbiztonsági kockázatot nem rejtett magában. Azonban szeretném felvetni azt a kérdést az önök szempontjából elsődlegesen: ha önök aggódnak az ország biztonságáért…

(A Jobbik képviselői, Kulcsár Gergely és Egyed Zsolt papírmaséból készült, ember nagyságú figurát hoznak be a terembe, amit letesznek a miniszterelnök helye elé. A figura Mészáros Lőrincet mintázza, kezében „STRÓMAN” felirattal. - Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.

 ELNÖK: - Bocsásson meg, államtitkár úr! Kénytelen vagyok most egy pillanatra felfüggeszteni az ülést. (Dr. Varga László: Elég is volt ennyi!).  Kérem a Terembiztos Szolgálatot, szíveskedjenek eltávolítani a teremből ezt a… (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból: Lőrincet!) Nem kívánom minősíteni. Szíveskedjenek eltávolítani! (A Terembiztos Szolgálat munkatársa kiviszi a teremből a papírból készült figurát.  Zaj az ellenzéki padsorokban.  Közbeszólás a Jobbik soraiból: Kivitték a Lőrincet!)

- Megkérem a Jobbik-frakciót, szíveskedjenek most már a hangoskodást abbahagyni! (Gőgös Zoltán: Kivitték Lőrincet, ebből baj lesz! ‑ Dr. Apáti István: Gáz van!)

- Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt folytatjuk munkánkat megállapítom: Gyöngyösi Márton képviselő úr és társai megszegték az Országgyűlésről szóló törvény 38/A. §-ában foglaltakat. (Derültség a Jobbik soraiban. ‑ Közbeszólások a Jobbik padsoraiból: Ő? A strómanjai voltak! ‑ Nem ő volt! Melyik filmet nézted? Gyöngyösi Márton integet.

- Képviselő úr!  Erről a házelnök urat tájékoztatni fogom a szükséges intézkedések megtétele érdekében. Csendet kérek! Államtitkár úr, öné a szó. Parancsoljon!)

TUZSON BENCE: - E kisebb intermezzo után azért hadd folytassam, mert ha nemzetbiztonsági kockázatokról és a nemzetbiztonsági kockázatok elemzéséről beszélünk, akkor jobb az, kedves Jobbikos képviselőtársaim, hogyha e tekintetben magukba szállnak és elgondolkodnak azon, hogy az önök tevékenysége vajon nem hordoz-e magában nemzetbiztonsági kockázatot. Hiszen pont ön az, képviselőtársam, akiről a Jobbik belső ügyeit jól ismerők úgy nyilatkoznak, hogy az arab kapcsolatait, az arab vonalat önnek köszönhetik, mert orosz kapcsolata már korábban is volt. Mi ez, ha nem nemzetbiztonsági kockázat, ha nem feltétlenül a magyar érdekeket képviseli a későbbiek során is. (Mirkóczki Ádám: Kérdezd már meg az AH-t, hogy átment-e!),

- Azért ne felejtsük el pont az ön tevékenysége kapcsán azt sem, hogy 2014-ben pont ön volt az, aki elment a donyecki szakadárokhoz, és ott a választásokon részt vett, és pont ennek a következménye az, hogy Ukrajnából önt kitiltották. Mi ez, ha nem nemzetbiztonsági kockázat? Erre is oda kell, kellene  figyelni a Jobbik soraiban! (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Ez is benne volt a Tényekben?)

- És pont ön volt az, képviselőtársam, aki egy kétes hírű internetes portál egyik szerkesztőjével tárgyalt, egy olyan személlyel ráadásul, aki neonáci, hungarista szervezetekhez is köthető! (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Juj! ‑ Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Szégyen!) Ezt egyébként felvételek is bizonyítják. Mi ez, ha ez nem nemzetbiztonsági kockázat? (Mirkóczki Ádám: Váltsátok le a…)

- Olyan pártról beszélünk tehát, amelynek szervezetében, szervezete mögött most is van olyan személy, akit kémkedéssel vádolnak. Mi ez, hölgyeim és uraim, ha nem nemzetbiztonsági kockázat? Ez tehát egy zavaros hátterű párt, és ne haragudjon, képviselőtársam, hogy ezt mondom, de ön e tekintetben egy zavaros hátterű képviselője is ennek a pártnak (Szilágyi György: Zavarosat mondasz te! Így van! ‑ Az elnök csenget.) Hiszen azért még arra is emlékezünk, hogy pont ön volt az, aki kezdeményezte az Országgyűlésben és a kormányban lévő azon személyeknek a listázását, akik zsidó származásúak. Mi ez, hölgyeim és uraim, ha nem nemzetbiztonsági kockázat? (Közbeszólások: szégyen! Taps a kormánypártok soraiban.)

***

GYÖNGYÖSI MÁRTON: - Sajnos nincs olyan válasz, amit el lehetne fogadni, ugyanis államtitkár úr mindenről beszélt, minden esetben félrebeszélt, a kérdésekre egyáltalán nem válaszolt. Talán államtitkár úr is egy kicsit elmélyedhetne az Országgyűlésnek a különböző bizottságait előkészítő, többek között nemzetbiztonságot is vizsgáló átvilágítás folyamatában. Én ugyanis a Külügyi bizottság alelnökeként részletes átvilágításon estem át, és semmiféle nemzetbiztonsági kockázatot nem mutattak ki. (Közbeszólások a Jobbik soraiból, többek között: Hoppá!) Ha van reklamálnivalója, akkor forduljon az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz, és kérdezze meg, hogy jelentek-e bármiféle nemzetbiztonsági kockázatot. Ellenben az, hogy Magyarország miniszterelnöke Ghaith Pharaonnal titokban találkozik, ideutazik Magyarországra, és a kormány tagjaival, a saját családtagjaival üzletel, ez igenis nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarországra nézve. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Úgy van!)

- Az pedig, hogy Mészáros Lőrinc 2500-szorosára növelte a vagyonát, az, hogy ez az ember még mind a mai napig egy mezei gázszerelő lenne, hogyha nem a miniszterelnök falujából származna, ez több, mint árulkodó! (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Úgy van!) Nem tudom elfogadni a választ! (Taps a Jobbik soraiból.)

***

Az Országgyűlés az államtitkári választ 106 igen szavazattal, 36 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.

Miért ellensége az Orbán-kormány a napenergiának is?

 SALLAI R. BENEDEK, (LMP): - Fideszes Képviselők! Csak mindenki őrizze meg a nyugalmát, ne aggódjanak, az interpellációt elmondom! Kérdeztem államtitkár urat:

- A szélenergiát betiltották Magyarországon, az energiastratégiát tollba mondják önöknek Moszkvában?

- Ön szerint nem komplett idiótaság, hogy megadóztatják a napelemet?

- Ez a nulla forintos elosztási teljesítménydíj önök szerint mégis miért jó ötlet?

***

Dr. ARADSZKI ANDRÁS,  (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára): - Válaszolva a képviselő úr rövid, de gyors kérdésére, nevezetesen arra, hogy mi a helyzet ezzel az elosztói teljesítménydíjjal, ami a villamosenergia-rendszer működtetéséért fizetett rendszerhasználati díj egyik eleme?. Ezt a rendszerhasználati díjat a vonatkozó uniós keretszabályoknak megfelelően a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal állapítja meg rendeletben.A hivatal ‑ ahogy ön is említette ‑ jelenleg nulla forintban határozta meg az elosztói teljesítménydíj mértékét. Bízom benne, hogy ez a tény alaposabban megmutatja azt, hogy ez egy olyan díj, amely a mértékénél, a nullánál fogva alkalmatlan arra, hogy bárkit is ellehetetlenítsen! De azért hozzá kell tennem egy fontos elemet: az elosztói teljesítménydíj ‑ ami jelenleg nulla forint ‑ fizetésére az az áramot termelő kötelezett, ahol egy átlagos háztartási energiafogyasztáshoz képest legfeljebb 4 kilowattos teljesítményű új kiserőmű üzemel. Abban az esetben, ha ez a kiserőmű 4 kilowattnál kisebb teljesítményű éves szinten, akkor azt lehet mondani, hogy nem fenyegeti semmilyen díj az áramtermelőt, így valóban 4 kilowatt alatt nem keletkezik fizetési kötelezettség. Hozzá kell tenni: az átlagos teljesítménye az országban ezeknek a házi kiserőműveknek 2,5 kilowatt, amiből az is nyilvánvalóan látszik, hogy az emberek jelentős többségét nem érinti ez a nulla forintos díj. De abban az esetben, ha netántán a hivatal a nulla forintot megemelné, akkor is jóval kevesebb az a fogyasztó, illetve az az áramtermelő, akinek ezt a rendszerhasználatidíj-elemet meg kell fizetnie.

- Képviselő Úr! E mögött a díjmegállapítás mögött a megújuló energiaforrások ellehetetlenítése helyett egy költséghelyes elszámolás biztosításának a szükségessége áll. Mert abban az esetben, ha 4 kilowatt felett nem állapítana meg semmilyen díjat, mint ahogy most nem is teszi a hatóság, de a jövőben sem állapítana meg, és jobban elterjednek ezek az energiatermelési megoldások, a többlet-energiabetáplálás miatti rendszerhasználati költségek megemelkednének, és akkor mindenki részére tulajdonképpen szétterítené ezeket a költségeket. Tehát az is fizetné a rendszerhasználati díjnak ezt a részét, aki egyébként ilyen kapacitású házi kiserőművel nem rendelkezik. Ez olyan, mintha valaki háztájiban többletet termel, piaci méretben is értelmezhető többletet termel, annak az értékesítéséből, a bevételből, illetve a haszonból adót kell fizetni. Esetünkben ez a feltételezett díj ‑ azért mondom, hogy feltételezett, mert jelenleg nulla forintos ‑ a jövőben azt fogja szolgálni, hogy a rendszer használata kiegyensúlyozottabb lesz, és pont a kisebb fogyasztók védelmét fogja szolgálni! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

SALLAI R. BENEDEK: - Államtitkár Úr! Valótlanságon alapul az az állítása, hogy 4 kilowatt alatt vannak a családi házak. Önnek is tudnia kell, hiszen önök kezelik a pályázatokat, hogy többségük felmegy 6 kilowattig. Tehát valótlan az az állítás, hogy 4 kilowatt alatt lenne a többség!

- Államtitkár Úr! Önök valójában a családi házakra felhelyezendő napelemet akarják megadóztatni. Konkrétan, arról van szó, hogy aki idáig nem fordult el teljesen a megújuló energiáktól, az elforduljon, és Moszkván kívül ne lehessen sehonnan energiát venni Magyarországon!

- Államtitkár Úr! Amit meg kell, kellene  érteni: MSZMP, Fidesz = atomenergia! Ez a XX. század, amivel le kell számolni, mert a megújuló energiaforrásnak és a XXI. századi pártoknak van itt az idejük! Erre kérem, hogy mozduljon el a kormányzat! (Zaj az ellenzék és a kormánypártok soraiban. Az elnök csenget, újra csenget. )

***

Az Országgyűlés az államtitkári választ 104 igen szavazattal, 30 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

2017 az egészségügyi béremelés folytatásának az éve!

Dr. KOVÁCS JÓZSEF, (Fidesz):-  Tisztelt Országgyűlés! A szocialisták kormányzásával ellentétben ma a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók is a létbizonytalanság helyett kiszámíthatóságot tapasztalhatnak, megalázás helyett pedig megbecsülést. Sajnos azonban ez nem mindig így volt. A baloldali kormányzás alatt a sorozatos pénzkivonás nemcsak veszélybe sodorta a kórházak működését, de kilátástalanná tette az egészségügyben dolgozók helyzetét is. Az egészségügyi dolgozók közül sokan kerültek utcára az intézményi bezárások, összevonások miatt, főleg 2006-ot követően, akiknek pedig megmaradt a munkája, azoktól „jutalomképpen” elvettek egyhavi bért, és béremelésről nem is álmodhattak.

- Sajnos, még ma is azt látjuk, hogy a baloldal egyetlen, egészségügyi dolgozókat támogató intézkedést sem szavazott meg, csak felhasználják őket, miközben kormányzásuk alatt mindig elengedték a kezüket. Ezzel ellentétben a Fidesz-KDNP cselekszik, 2010 óta folyamatosan pótolja vissza a pénzt az egészségügybe. (Dr. Legény Zsolt: Nem igaz! ‑ Közbekiáltás a Fidesz padsoraiból: Dehogynem!)

- Az egészségügyi dolgozók létbizonytalanság helyett kiszámíthatóságot, megalázás helyett megbecsülést kapnak!  (Korózs Lajos: Ez sem igaz!) A béremelés már 2012-13-ban megkezdődött, amikor az úgynevezett chipsadóból az egészségügyi kasszába befolyt többletbevétel teljes egészében az ápolók és orvosok fizetésének emelésére fordítódott, majd 2014 nyarán következett a mozgóbér-elemek korrigálása. 2016. június 8-án  pedig az ágazati reprezentatív szakszervezetek és stratégiai partnerek, valamint a kormány közötti tárgyalás eredményeként létrejött egy megállapodás, amely többéves béremelést határozott el az egészségügyi ágazatban. A tavaly elindult négyéves béremelésnek köszönhetően múlt év szeptemberében 26 százalékkal nőtt az ápolók bérének aránya, a szakorvosok, gyógyszerészek alapbére 107 ezer forinttal emelkedett, a szakdolgozók alapbére pedig összességében 26,5 százalékkal nőtt. Mindezeken felül az alapbérrel együtt a mozgóbér-elemek is emelkedtek.

- Államtitkár Úr! Kérdezem önt:

- Az egészségügyben dolgozók mire számíthatnak 2017-ben?

- Tovább folytatódnak-e a béremelések?

- Tovább növekszik-e a dolgozók megbecsülése?

***

Dr. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Az idei, 2017. évi költségvetésben általános egészségügyi célokra 170 milliárd forintnál is nagyobb összeg szerepel, több, mint a tavalyi költségvetésben volt. Ez azt jelenti, hogy az egészségügy forrásai a GDP fél százalékával emelkednek idén a tavalyihoz képest. Mindezt az teszi lehetővé, hogy a magyar gazdaság működése most már tud annyi többletet termelni, amelynek révén az egészségügyre is sokkal nagyobb összeget lehet fordítani, mint az előző években. De hozzátenném, hogy minden korábbi évben is az infláció mértékénél magasabb összegű, nagyobb arányú volt az a pénz, amivel az Egészségbiztosítási Alap főösszege emelkedett, vagy pedig az egészségügyre fordított kiadások emelkedtek. Ehhez a 170 milliárd forinthoz még hozzá kell adni azt a 40 milliárd forintot, ami egyszeri fejlesztésként a budapesti szuperkórházak és a társkórházaik időarányos fejlesztésére szerepelnek a költségvetésben.

- Képviselő Úr! Arra az aránypárra is felhívnám a figyelmét, hogy az a pénz, amit az OLAF-jelentés alapján az EU-s pénzből az akkori szocialista-szabad demokrata városvezetés elcsalt vagy ellopott, az egy teljes szuperkórház felépítésére is elegendő lett volna. De az a pénz szőrén-szálán eltűnt. Emlékezhetünk még a 2010 előtti időszakra, amikor vizitdíjjal próbálták meg a betegeket a gyógyulástól távol tartani, a bevételeket pedig növelni. Szerencsére ez kudarcba fulladt, hiszen a Fidesz-KDNP aláírásgyűjtése és népszavazása elsöpörte az akkori kezdeményezést, mind pedig a kezdeményezőket. Ezzel szemben 2010 után például a chipsadóból olyan bevétel született, amely az egészségügyi béremelésnek tartós fedezetét biztosíthatta, másrészt népegészségügyi szempontból is megelőzte azt, hogy valakik olyan élelmiszereket nagyobb mennyiségben egyenek, vásároljanak, amelyek az egészségükre károsak.

- Korábban voltak elbocsátások, leépítések, fizetéscsökkenés, - persze, széfekre volt mindeközben pénz! Mi már 2012-13-ban az első 27 százalékos béremelést megléptük az egészségügyben. Tavaly szeptember 1-jén kezdődött az orvosok és ápolók két-, illetve négyéves béremelési folyamata. Tavaly szeptemberben emelkedett 107 ezer forinttal, idén november 1-jén pedig 100 ezer forinttal fog emelkedni az orvosok és kórházi szakgyógyszerészek fizetése. Az ápolók béremelése 26,5 százalékkal kezdődött, idén pedig  már megvan a fedezet a további 12 százalékos emelésre.

 - Végre megtörtént az érezhető fordulat az orvosok, az  ápolók és a szakdolgozók külföldre vándorlása esetében. 2013-14-ben 530-ról 518-ra, majd 492-re, a tavalyi évben pedig nagyon nagy mértékben 492-ről 398-ra csökkent azoknak az orvosoknak a száma, akik első alkalommal kértek hatósági bizonyítványt az ÁEK-től ahhoz, hogy külföldön dolgozhassanak.

- Az ápolók körében az engedélyt kérők száma a 2015-ös 567-ről, ami körülbelül egyezik az előző évek számával, érezhető mértékben csökkent 486-ra. Bízunk benne, hogy minél többen maradnak az egészségügyi pályán a béremelések következtében. (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

Dr. KOVÁCS JÓZSEF: - Államtitkár Úr! Az ön által elmondottak megnyugtatóak az ellenzéki bekiabálások ellenére is. Arra, ami nominálisan emelkedik, nem lehet azt mondani, hogy csökken. A béremelések egyértelműen béremelést jelentenek, ezzel a dolgozók elégedettek. Biztatóak az adatok a külföldi munkavállalás és az elvándorlás esetében is, -  ha nem is állt meg, de jelentősen csökkent, ha úgy tetszik, visszafordult a folyamat.  Nagyon lényeges, mert a komoly infrastrukturális fejlesztéseket követően rendkívül fontos az egészségügyben dolgozók megtartása is. Úgy gondolom, hogy itt nagyon sok teendőnk van még. Tudjuk, nem teljes körű a bérfejlesztés az egészségügyben. Arra kell törekedni, hogy vigyük tovább ezt a folyamatot. Számomra a válasz nagyon megnyugtató és tisztelettel elfogadom! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Bartha Szabó József
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A kormány a helyén van
    Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
MTI Hírfelhasználó