Kodályra emlékeztek az Operaházban
Kodály Zoltán Missa brevisének előadásával kezdődött a Magyar Állami Operaház március 6-i jubileumi megemlékezése, a zeneszerző, zenetudós és népzenekutató halálának 50. évfordulóján.
2017. március 6. 13:35

A Kodály Rorate című rendezvényen a Magyar Állami Operaház énekkara közreműködésével, valamint Hoppál Péter karnagy, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára vezényletével megrendezett koncertet az Operaház aulájában tartották meg.

Az 1945-ös budapesti ostromot követően, az épület pincéjéből feljövő művészekből alakult kamarakórus a szerzővel közösen adta elő itt a művet, ami így a főváros háború utáni első hangversenye is volt egyben - mondta el Ókovács Szilveszter, a dalszínház főigazgatója a délelőtti eseményen.

Kodály Zoltán halála évfordulójának estéjén az Erkel Színházban a Magyar Állami Operaház zenekara azt az 1960-as londoni hangversenyt idézi fel, amelyen a mester maga vezényelte a Londoni Szimfonikusokat. A hétfő esti műsorban elhangzik a Galántai táncok, a Két ének és a Budavári Te Deum. Közreműködik Cser Krisztián, Fodor Beatrix, Simon Krisztina, Brickner Szabolcs és a Magyar Állami Operaház énekkara Héja Domonkos vezényletével.

Ókovács Szilveszter kitért arra is, hogy az Operaház elmúlt hét évében több mint 50 esten szerepeltek Kodály művei. Új bemutatók készültek a Háry Jánosból és a Székely fonóból, amelyeket az Opera együttesei lemezen is rögzítettek, a Czinka Panna koncertszerű változata pedig az idei évadban lesz hallható.

Hoppál Péter az eseményen elmondta:  a hazai kulturális intézményekkel együttműködve a minisztérium több évre szóló Kodály-programot alkotott. A 2017-es költségvetésben a tervek szerint 1 milliárd 486 millió forint nemzeti forrással járulnak hozzá ezen örökség bemutatásához és ápolásához Magyarországon és a határon túl, valamint 350 millió forint támogatás erejéig külföldön is.

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár vezényli a Magyar Állami Operaház Énekkarát a Kodály Zoltán halálának 50. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen az Operaházban 2017. március 6-án

A Kodály-programban a tervezett hangversenyeken és fesztiválokon az alkotó kórusművei, zenekari művei szólalnak meg, a kiegészítő rendezvények között tárlatok, versenyek, ismeretterjesztő előadások, mesterkurzusok is szerepelnek - ismertette a részleteket.

Az államtitkár emlékeztetett: a kormányzat a szakemberekkel és intézményekkel együttműködve már évek óta dolgozik azon, hogy Kodály szellemi hagyatékát a jövő generációk is birtokba vehessék. Több évtizedes adósságot sikerül törleszteni, ha a világhírű, nemzetközi szinten használt Kodály-módszert sikerül újra a magyar zeneoktatás középpontjába állítani - mutatott rá, hozzátéve: Kodály Zoltán nemcsak a 20. század meghatározó zeneszerzőjeként, valamint a népzene- és a népdalgyűjtés területén végzett tudományos munkájával, hanem a magyar zenei nevelés alapjául szolgáló és a magyar általános köznevelés területén kiemelkedő eredménnyel felhasználható koncepciójával is felbecsülhetetlen értéket teremtett.

Az államtitkár hangsúlyozta: Kodály már életében például szolgált kora legjelentősebb zenészeinek, munkájában igényesség és hit vezérelte. A jelen kor intézményeinek és döntéshozóinak kezében van annak a gazdag örökségnek a sorsa, amit Kodály ránk, magyarokra hagyományozott. "Úgy kell gondoznunk ezt a hagyatékot, hogy hűek maradjunk Kodály emberi jelleméhez és eszmeiségéhez" - mutatott rá.


A rendezvényen részt vett Kodály Zoltánné Péczely Sarolta is.

Az évforduló alkalmából az Operaházban tárlat mutatja be az ott őrzött Kodály-dokumentumokat, az eddig kiadott Kodály-lemezeket és korábbi Kodály-előadások plakátjait.

Legyen a zene mindenkié!

Az egykori MTA elnökének emlékezetét számos helyen őrizzük, mégis, leginkább zenepedagógiai munkássága a legmaradandóbb. Az úgynevezett Kodály-módszert szerte a világban alkalmazzák.

1967. március 6-án hunyt el háromszoros Kossuth-díjas zeneszerzőnk, zenetudósunk, pedagógusunk és néprajzkutatónk, Kodály Zoltán.

Kodály eszméje szerint a jó zenész kellékei négy pontból állnak: kiművelt hallás, kiművelt értelem, kiművelt szív és kiművelt kéz.Ennek a négy elemnek párhuzamosan kell fejlődnie, folyamatos egyensúlyban. Az első két pontra a szolfézs és a hozzá kapcsolt, összefonódott összhangzattan és formatan tanít. Minél sokoldalúbb a gyakorlati zenei tevékenység, annál tehetségesebb lesz valaki. A kamarazene és karéneklés elsajátítása nélkül senkiből sem lesz jó zenész.

Budapest, 1952. november 22. Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző otthonában. Fotó: Gink Károly

MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Hazánkat, hitünket Szent Istvánnak köszönhetjük
    Mi, magyarok a Kárpát-medencei hazánkat, a hitünket és a kultúránkat, azaz történelmi értelemben véve mindenünket a keresztény államot megalapító királyunknak köszönhetjük - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a felföldi Zselízen, ahol megnyitotta a népművészeti fesztivált.
  • Érdemekeresztek, díjak kiváló magyar alkotóknak
    Állami díjakat és közművelődési elismeréseket adott át az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára, valamint Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár pénteken a Pesti Vigadóban Budapesten.
  • Stipendium Peregrinum ösztöndíjakat adott át az államfő
    Megálmodni, belevágni, végigcsinálni, hazahozni és kamatoztatni - foglalta össze a Stipendium Peregrinum program lényegét Novák Katalin köztársasági elnök, aki az ösztöndíjakat elnyert diákoknak adta át pénteken az okleveleket a Sándor-palotában Budapesten.
MTI Hírfelhasználó