Porondon a KDNP vezérszónokai
Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához! Nem kell szégyellni magunkat! Fontos a személyszállítás folyamatossága! A gazdák hatékony állami támogatásra van szükség! - Döntés kedden!
2017. március 6. 09:40

MOTTÓ: A vezérszónok a szónokok szónoka! Minden pártban az adott témához legjobban értő, vagy legjobban értőnek vélt képviselők jeleskedtek, remélve, hogy termő talajra hullnak „országmentő” szózataik. Ciceró elmélete szerint a szónok első dolga, hogy a helyzet olyan meghatározásával álljon elő, amely az ő szempontjából a legelőnyösebb. Nem volt oly szónok ’ki nem követte volna e szabályt! Amit lelket üdítő dalként üdvözöltek az egyik oldalon, károgásnak minősítettek a másikon.A jó hír elillant, a rossz nem távozott. Minél inkább ütötték a vasat, annál inkább szikrázott. Csettintettek, s tapsoltak az egyik, fütyültek, harsogtak  a másik oldalon. Szónoklatuk befejeztével elégedetten legyintettek: „most hogy a sasok hallgatnak, a papagájok fecseghetnek!”

Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához!

 A nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek, amelyen a keresztények Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről emlékeznek meg. Varga László - 2010 és 2014 között a KDNP országgyűlési képviselője – már 2011. május 9-én önálló indítványában kezdeményezte a munkaszüneti nappá nyilvánítását, a következő indokolással: „Nagypéntek ünnepe az Európa önazonosságát jelentő keresztény kultúra alapvető, egyik kiemelkedő napja, amit minden magát keresztény egyháznak valló közösség a legnagyobb ünnepei között tart számon. Ezen a napon emlékezik a világ kereszténysége Jézus Krisztus megváltó halálára. Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiájától kezdve az útszéli keresztig minden erre a napra emlékeztet. Éppen ezért szükség lenne ezt a napot munkaszünetté nyilvánítani, ezzel is lehetőséget adni a hívő emberek számára az elmélyülésre, az áhítatra.”  - Akkor elhalt ez az indítvány. A szebb és igazságosabb napok reményében most újra ott pihen a Tisztelt Ház asztalán. Pár soros csupán a Semjén Zsolt, Szászfalvi László, Balog Zoltán, Varga Mihály, Németh Szilárd István, Mátrai Márta és Szatmáry Kristóf  által benyújtott előterjesztés mégis 40 hivatalos szólalás kísérte, két teljes órán át.

A törvényjavaslat a munkaszüneti nappá nyilvánítással nagypéntek méltó megünneplését segíti elő, - hangsúlyozta a KDNP vezérszónoka.

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ: - Képviselőtársaim! A benyújtott törvényjavaslat lényege, hogy a nagypéntek Magyarországon is munkaszüneti nap legyen, és segítse, hogy e napot méltó módon ünnepelhessék meg a keresztyén egyházak és a keresztyén emberek. A nagypéntek az egyik legnagyobb és legfontosabb nap és ünnep a keresztyénség számára, amely alkalommal a keresztyén emberek Jézus Krisztus szenvedéséről, passiójáról és kereszthaláláról emlékeznek meg.

- A KDNP országgyűlési képviselőcsoportja üdvözli e nap munkaszüneti nappá történő nyilvánítását. Elsősorban azért, mert ez a javaslat a vallásszabadság kiteljesítését és megvalósítását szolgálja, jelenti. Hűen szolgálja e célt az Alaptörvény 6. cikkének (1) bekezdése is: „Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását, és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa.”

- Képviselőtársaim! A KDNP nagyon fontosnak tartja e javaslatot.  A szabad vallásgyakorlás az emberi jogok szerves részét képezi. Ezért azt gondolom, hogy nekünk, országgyűlési képviselőknek mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a vallás szabad gyakorlása a legteljesebb módon megvalósulhasson Magyarországon! Az előterjesztés ezt az alkotmányos célt kívánja megvalósítani.

- Az elmúlt esztendőkben számos olyan intézkedés történt a kormányzat, a parlament, az Országgyűlés részéről, amely a magyar családokat szolgálta. Komoly előrelépések történtek. Azt gondolom, hogy nyugodtan, őszintén mondhatjuk azt, hogy Magyarország családbarát országgá vált. A mostani beterjesztett törvényjavaslat is ebbe az irányba mutat. Szeretné kiteljesíteni, fölerősíteni, hogy Magyarország valóban családbarát országgá váljék, és ez a javaslat is, illetve minden törvény, minden jogszabály szolgálja a magyar családok egészségét, szolgálja a magyar családi értékeket, szolgálja a magyar családok megerősödését, kibontakozását és kiteljesedését.

- Ugyanilyen értelemben a magyar munkavállalók érdekeit is szolgálja ez a javaslat. Azt gondolom, hogy ezt is kell látnunk itt az Országgyűlésben, amikor meg fogjuk hozni majd a döntést a beterjesztett javaslatról. Azt gondolom, hogy a magyar munkavállalók érdekét is szolgálja, ha egy nappal növelni tudjuk a munkaszüneti napok számát.

- Támogatjuk ezt az előterjesztést azért is, mert a nagypéntek munkaszüneti nappá történő nyilvánítása természetesen érinti a nem vallásos embereket, a nem vallásos családokat is, ugyanakkor ezzel párhuzamosan erősítheti a magyar belföldi turizmust különösképpen, erősítheti a magyar gazdasági növekedést. Bár természetesen a gazdasági érdekek tekintetében és ennek a döntésnek a következményeképpen számos érvet kell mérlegelni, például a munkaadók véleményét is, de én azt gondolom, hogy ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása mindenképpen többet hozhat a magyar munkavállalók, a magyar családok, illetve a magyar gazdaság számára. Tehát értéktöbbletet jelenthet, minőségi többletet jelenthet a magyar családok és a magyar gazdaság, a belföldi turizmus számára is, amelyeket, azt gondolom, hogy figyelembe kell venni a döntés meghozatalakor.

- Képviselőtársaim! A nemzetközi kitekintés szempontjából is fontos, hogy ezt a törvényjavaslatot elfogadjuk. Gazdaságilag erősebb, esetleg gazdaságilag gyengébb számos országban jóval több munkaszüneti napot vezettek be, mint Magyarországon. Nálunk ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásával 11 munkaszüneti nap lesz. Azt gondolom, hogy ez a szám semmiképpen nem jelenti, nem jelentheti azt, hogy gazdasági szempontból valamilyen negatív változás vagy válságos krízishelyzet alakulhatna ki a magyar növekedő gazdaság életében.

- Képviselőtársaim! Mindezen érveket figyelembe véve a KDNP részéről természetszerűleg maximálisan támogatjuk ennek a javaslatnak az elfogadását, és tisztelettel kérjük minden frakció támogatását! Érezvén, és abban bízva, hogy ez az előterjesztés semmiképpen nem pártpolitikai ügy, azt gondolom, hogy efölé tudjuk emelni,  ezért is kérem, hogy minden frakció, minden képviselőtársunk támogassa ezt az előterjesztést! 

Nem kell szégyellni magunkat!

Fölöttébb hangos kommentárok, támadások kísérték és kísérik a  határőrizeti területen lefolytatott eljárás szigorításával kapcsolatos törvényjavaslatot. Célul tűzi ki a határt illegálisan átlépő bevándorlók őrizetbe vételét és a határra történő visszakísérését, valamint a schengeni országhatárok maradéktalan megvédését.. Speciális szabályai rendelkeznek a menedékjog iránti kérelem benyújtásának lehetőségéről, a befogadási körülményekről, annak érdekében, hogy az országba illegálisan érkező külföldi ne tudjon az ország területére belépni. Az ország területén elfogott, illegálisan tartózkodókat a határkerítés kapuján keresztül a rendőrség kikíséri, így a külföldiek a tranzitzónában ellenőrzött körülmények között nyújthatják be kérelmüket. A tranzitzónából a menedékkérő szabadon visszamehet abba az országba, ahonnan Magyarország területére lépett az eljárás bármely szakában. Az illegális bevándorlót a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején nem csak a határtól számított 8 km-es sávon belül, hanem az ország egész területéről vissza lehetne kísérni a tranzitzónába: ez a megoldás biztosíthatja, hogy minden kérelmet a határon lefolytatott eljárás keretében bíráljanak el. A befogadó állomáson tartózkodó menedékkérő a területet csak a hatóság engedélyével hagyhatja el, amennyiben ezt nem tartja be, úgy szabálysértést követ el és elzárással sújtható. A tervezet biztosítja a menedékkérők elszállásolását, egészségügyi és egyéb szükséges ellátását az  menekültügyi-eljárás teljes ideje alatt. Az őrizetbe vételre vonatkozó szabályok meghatározása, a jogi határzár megerősítése Magyarország szuverenitásának védelmét szolgálja . Ilyen értelemben a törvényjavaslat szorosan illeszkedik a kormány által meghirdetett Új Nemzeti Politikához. Álláspontja szerint a bevándorlási válságot mindenekelőtt úgy lehet kezelni, ha Magyarország és az Európai Unió megvédi határait.

A cseppet sem csendes parlamenti vitában a kereszténydemokraták vezérszónoka nem titkolta: az új szabályozást mind Brüsszel, mind a bevándorláspárti szervezetek változatlanul támadni fogják majd, de amint eddig is, ugyanúgy az elkövetkezendőkben is megvédjük magunkat!

FIRTL MÁTYÁS: - Tisztelt Ház! A migrációs nyomás és válság közepette Magyarország a kezdetektől fogva az Európai Unió egyik legbiztonságosabb országa, éppen ezért nem kell hogy szégyelljük magunkat! Ez tény! Ez a kormányzat határozott és működőképes megoldásainak köszönhető, amelyekkel az illegális bevándorlással szemben a magyar családok, emberek, közösségek védelme érdekében hatékonyan és eredményesen lépett fel. Magyarország a migrációs válság kezdete óta tettekkel bizonyította, hogy az illegális bevándorlásnak tilosat kell és lehet parancsolni. Európa több országa a kezdetekkor a magyar megoldásokat támadta. Sajnos ártatlan emberéletekkel fizetettek az illegális bevándorlást és a korlátlan migrációt megengedő felelőtlen politikájáért. Miközben több bevándorláspárti európai országnak az illegális bevándorlással összefüggő terrortámadásokkal, fenyegetettséggel, zavargásokkal, az erőszakkal és a bűnözések jelenlétével kellett szembesülniük, Magyarország bebizonyította, hogy a rend és a közbiztonság területén elért eredmények védelme a megfelelő eszközökkel biztosítható.

- Tisztelt Ház! Az európai migrációs válság nem ért véget, a magyar határra nehezedő nyomás az elkövetkező években sem fog megszűnni, ezért az ország védelme, határaink védelme, közbiztonságunk és mindennapjaink védelme továbbra is kiemelt nemzetbiztonsági feladat. Az illegális bevándorlás, a folytatódó migrációs nyomás minden jel szerint nem csökkenni, hanem nőni fog, és egyszerre fenyegeti a mindennapok biztonságát, kultúránkat, és az eddig elért gazdasági eredményeinket is.

- Minden esetben, hangsúlyozzuk: a menekültekkel szemben tudjuk és teljesítjük kötelességünket, de saját közösségeink, családjaink védelme, a magyar emberek felhatalmazása arra kötelez, hogy világosan különbséget tudjunk tenni a törvénytisztelő módon hazánkba érkező idegenek és a törvényeinket nem tisztelő, adott esetben mindennapjaink nyugalmát és biztonságát veszélyeztető migránsok között. Ez utóbbiak többszörös áldozatai az embercsempészetnek, a meghívást és a beengedést felelőtlenül ígérgető politikusoknak, saját hiszékenységüknek, akiket megértünk, de akik követeléseinek nem engedhetünk, mert nem szeretnénk Magyarországon fenyegetettségben élni! A migránsokat ellenőrizetlenül befogadó országok mindennapos fenyegetettségét akarjuk és fogjuk Magyarországtól távol tartani, a terrortámadásokat, a zavargásokat, az erőszakot, a bűnözést, az etnikai és kulturális összetűzéseket. Ezért a jelenlegi törvényjavaslat a határt illegálisan átlépő bevándorlók őrizetbe vételét és határra való visszakísérését, gyakorlatilag az ország határainak és a schengeni határok tényleges megvédését tűzi ki célul, hogy senki se léphessen be jogosulatlanul Magyarország és az Európai Unió területére.

- Meggyőződésünk, hogy határaink védelmének, a belső biztonságunk védelmének eddigi bevált módszerét továbbra is alkalmaznunk kell és alkalmazni fogjuk! A tömeges bevándorlás hatékony kezelése érdekében a magyar határon, a tranzitzónában lefolytatott eljárások szabályainak szigorítására teszünk a törvénycsomag módosításával javaslatot. Ez a fizikai határvédelem folyamatos erősítése mellett a jogi határzár megerősítését jelenti, amit a jelenlegi törvénymódosítás a még biztonságosabbá teszi. Célja a határőrizeti területen lefolytatott eljárás szigorítása, hogy Magyarországon ne tartózkodjanak ellenőrizetlenül bizonytalan státuszú emberek, akiknek az országon belüli mozgása és szándéka nem ismert, célja, hogy törvénytelen úton az országba érkezők ne járkálhassanak szabadon a településeinken.

- Tisztelt Ház! Komoly biztonsági kockázatot jelentenek a nyitott táborok, ahonnan a migránsok eddig szabadon bárhová távozhattak. Az új szabályok értelmében a migránsoknak a tranzitzónában kellene megvárniuk kérelmük jogerős elbírálását, és az egész ország területéről vissza kell kísérni őket a tranzitzónába. Eddig négy hétig lehetett a tranzitzónában tartani a bevándorlókat, és utána be kellett őket engedni az országba, a törvényjavaslat alapján a menekültkénti elismerés hiányában a kérelmezőnek jogerős és végrehajtott döntést követően az érkezés irányába el kellene hagynia a tranzitzónát, további ellátásban ‑ sürgősségi, egészségügyi ellátás kivételével ‑ nem részesül.

- A törvényjavaslat meghatározza, hogy a tranzitzónában nemcsak elfogadhatatlanságot vizsgál a bevándorlási hivatal, hanem érdemi eljárásra is sor kerül. Ezzel az eljárás hatékonyabbá válik, a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben minden kérelmet a határon lefolytatott eljárás keretében kell elbírálni. Új szabálysértési tényállás került megfogalmazásra, megalkotásra, amely szerint az a  menedékkérő, aki a kijelölt helyen való tartózkodásra vonatkozó szabályokat megsérti, szabálysértést követ el, és elzárással sújtható.

A törvénycsomag módosításával kapcsolatban fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a sérülékeny, különleges elbánásmódban részesülő személyek nemzetközi és hazai előírások szerinti elszállásolását, ellátását, egészségügyi és egyéb szükséges ellátását a törvényjavaslat biztosítja a menekültügyi eljárás tel­jes ideje alatt, ideértve a jogorvoslati, bírósági felülvizsgálati eljárás időtartamát is.

- Tisztelt Ház! Az eddigi tapasztalatok alapján számítunk rá, hogy az új szabályozást mind Brüsszel, mind a bevándorláspárti szervezetek változatlanul támadni fogják majd, de amint eddig is, ugyanúgy az elkövetkezendőkben is megvédjük magunkat, tekintettel arra, hogy lelkiismeretünk ezt diktálja, és felhatalmazást is erre kaptunk, miután a magyar állampolgárok többsége is a bevándorlási szabályok szigorítása mellett foglalt állást. Fontos, hogy ezzel együtt Európát is védjük, Európa biztonságát is erősítsük, hiszen a jogszabály módosítását részben éppen az teszi szükségessé, hogy a migránsok, kiismerve a korábbi jogszabályokat, azokkal visszaélnek, mint ahogyan az uniós jogszabályokkal szemben is visszaélnek.

- Tisztelt Ház! Magyarország 2010 óta tartó eredményeiben, sikereiben, megerősödésében minden magyar ember munkája és törekvése benne van. Mindezek tisztelete, megbecsülése, értékeink, jövőnk védelme kötelez arra, hogy minden lehetséges eszközzel tegyünk meg mindent, amit kötelességtudatunk, lelkiismeretünk diktál Magyarország biztonsága érdekében! Ezért a KDNP frakciója a törvénycsomag módosítását támogatja, a frakció nevében pedig ugyanerre kérem a tisztelt Országgyűlést és képviselőtársaimat is!

Fontos a személyszállítás folyamatossága! 

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításártásának célja, hogy a 2003. november 4-i európai parlamenti és tanácsi irányelv 17. cikkében szereplő eltérési szabályok a közlekedésben és azon belül a közúti autóbuszos személyszállításban meglévő, az általánostól eltérő munkavégzési körülményeknek megfelelően, mind a közlekedés speciális helyzetére, mind a munkavállalók elvárható pihentségére tekintettel kerüljenek kialakításra, ezáltal biztosítva azt, hogy az irányelv által kitűzött cél ne sérüljön, de a közlekedésben fennálló speciális igények is megfelelően érvényesülhessenek.

Az általános vita során Hollik István a KDNP vezérszónoka nem titkolta: - Fontos, hogy a magyar kormány minden esetben a magyar emberek, illetve Magyarország érdekét képviselje! Ha ehhez az kell, hogy konfrontálódjon az Európai Unióval, akkor a magyar kormány ezt teszi, ha viszont lát lehetőséget arra, hogy megállapodjon az Európai Unióval, akkor azt teszi.

- Ha jól látom, ebben a kérdésben, tehát a menetrend szerinti helyi, valamint az 50 kilométert meg nem haladó vonalhosszon végzett menetrend szerinti helyközi autóbuszjáratokon dolgozó autóbusz-vezetők napi pihenőidejére vonatkozó rendelkezések kapcsán a hazai és uniós jog összhangjának a megteremtése tekintetében a magyar kormány és az Európai Unió, aki kifogásolta a korábbi magyar szabályozást, leültek tárgyalni. Ha jól értem, olyan kompromisszumra jutottak, amit az Európai Unió el tud fogadni, a magyar kormány támogatni tud, és a magyar érdekképviseletek is elfogadnak.

- A lényeg, hogybiztosítja a személyszállítás folyamatosságát, de azt is tegyük hozzá: ennek a módosításnak köszönhetően az érintett autóbusz-társaságoknak, mivel megváltozik a munkaszervezés rendje, több száz új buszvezetőt kell felvennie, tehát több száz új munkahely is teremtődik. Végeredményeképpen az autóbusz-vezetők számára a munkaszervezés jobbá válik. Több pihenőidővel fognak rendelkezni.

- Ha most az Országgyűlés elfogadja, az új  szabályozás 2018. január 1-jén lép hatályba. Ez megfelelő felkészülési időt biztosít az érintett autóbusz-társaságok számára a felkészülésre, hiszen autóbusz-vezetőket kell felvenni, képezni. Mindezek figyelembevételével mi ezt a törvényjavaslatot jónak tartjuk, és a KDNP-frakció támogatni fogja! (Szövege: PDF)

A gazdák hatékony állami támogatásra van szükség!

Fölöttébb időszerű a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosítása. A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer pillére az agárkár-enyhítési pillér, amely teljes mértékben a nemzeti költségvetésből finanszírozott, a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott állami támogatásokról szóló, 2014–2020 időszakra vonatkozó európai uniós iránymutatás alapján született a program. Másik pillére a biztosítási díjtámogatás, amely 2016. évtől kezdve az európai parlamenti és tanácsi rendelet a Vidékfejlesztési Program keretében működik. A rendszer törvényi szintű jogalapját a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény képezi, amelynek a jelen előterjesztés szerinti többrétegű módosítására kerül sor.

Parlamenti vitájában Földi László a kereszténydemokraták vezérszónoka hangsúlyozta:- A globális felmelegedés és a klímaváltozás végképp bizonytalanná tette az időjárásunkat, és a legváratlanabb pillanatban zúdít a nyakunkba tavaszi fagyot, nyári őszt, őszi hőséget, téli felhőszakadást. Már mindenki számára világos, hogy a gazdáknak hatékony állami támogatásra van szükségük, hiszen jóformán a felkészülhetetlenre kell felkészülniük. Ezért kiemelten fontos az a törvényjavaslat, amely itt a Ház előtt van, és amely az agrárkárenyhítési rendszer fejlesztését célozza meg.

- Kimondva egyszerű a feladat: több károsultnak több célra többször több pénzt kell adnunk! Szeretném tehát nyomatékosítani: az új idők gyors változásai megkövetelik a 2012-ben felépített kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer újbóli megreformálását, és ez a törvényjavaslat ezt célozta meg.

- Az ország élelmiszer-ellátása, az agrárkereskedelem teljesítményének fenntartása s a mezőgazdaságból élők megélhetésének biztosítása érdekében, ha az Országgyűlés ezt a törvényjavaslatot elfogadja, ez a rendszer kezelni tudja ezt, és a kedvezőtlen időjárási jelenségek, az aszály, a belvíz, a jégeső, a vihar, a felhőszakadás, valamint a téli, a tavaszi és az őszi fagy, továbbá a természeti csapásnak minősülő mezőgazdasági árvíz által okozott kárhelyzetekben tud segíteni a gazdáknak. Éppen ebből kiindulva a KDNP frakciója támogatja a törvényjavaslatot, és arra kéri a Tisztelt Ház képviselőit, hogy ők is támogassák a benyújtott törvényjavaslatot!  (Szövege: PDF)

Bartha Szabó József
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
MTI Hírfelhasználó