Vajna: hiányoznak a történelmi filmek
Muszáj volt megszüntetni a korábbi filmtámogatási gyakorlatot, miután mindenki azt gondolta, a filmesek lopnak – miközben nem lopnak, ám a bizalom elveszett, és szükség volt egy új, átlátható finanszírozási rendszerre. A szakma már élvezi a változtatások gyümölcseit, és érti az új rendszert – mondta Andy Vajna filmügyi kormánybiztos. Arról is beszélt a Kossuth Rádióban, hogy szerinte a magyarok járnak moziba, még magyar filmekre is, bár nem olyan gyakran, mint azt a Filmalapnál szeretnék. Az idei nyárra azonban azt jósolja, több olyan hazai alkotás is mozikba kerül, amely majd nagy közönséget vonz.
2017. március 5. 09:53

Úgy látja, rendbe tették a magyarországi filmfinanszírozást, amely nagyon átlátható lett, pontosan tudják, a pénz mikor, hova, kinek megy, mindent elszámolnak, és erősen ellenőrzik, hogy a támogatás mind a vászonra jusson, ne más helyekre – mondta a Vasárnapi újságban Andy Vajna, a nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

 

Muszáj volt leállítani

A 2011-ben kinevezett kormánybiztos a Kossuth Rádió műsorában hangsúlyozta, a filmek fejlesztését, előkészítését, gyártását és terjesztését támogató Magyar Nemzeti Filmalapnál olyan csapatot állítottak össze, amelynek tagjai erőteljesen dolgoznak, érdekli őket a film, és a szakmát fejlesztő dolgokat próbálnak letenni az asztalra.

Andy Vajna, a magyar filmipar megújításáért felelős kormánybiztos a Magyar Nemzeti Filmalap székházában 2017. február 7-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Andy Vajna szerint a romokból építették fel a mai filmtámogatási rendszert. A megelőző években szakma lejáratta magát, mindenki azt hitte, mondta, hogy a filmesek lopnak, csalnak, pedig nem. A rossz szájíz miatt azonban a bizalom elveszett, ezért nem kapták meg azt a támogatást, amit megérdemelnének, vagy ami kellene, hogy legyen. Olyan sok probléma volt a filmek körül, hogy muszáj volt ezt leállítani – fogalmazott.

Ma már értik

Ráfért tehát egy új irány a szakmára, amely most már élvezi ennek a gyümölcseit. Van egy rendszer, ami működik, és amit most már mindenki megért – mondta.

A kormánybiztos hangsúlyozta, az utóbbi másfél évben a világon majdnem minden nagy díjat megnyertek a magyar filmek – berlini, Karlovy Vary-i filmfesztiválok, Golden Globe, Oscar, Independent Spirit Awards, Directors Guild of America. Kivételt a Velencei filmfesztivál jelent, amelyen az utóbbi években nem indultak magyarok – mondta.

Csak jó vagy rossz film létezik

Andy Vajna megjegyezte, szerinte egy film vagy jó vagy rossz, a szerzőinek nevezett filmeket pedig az alkotó tulajdonképpen magának csinálja, a közönségre soha nem gondol. Ezek a mozik muszáj, hogy öncélúak legyenek, a kérdés az, hogy a filmes eltalálja-e úgy a témát, hogy a mozija mást is érdekeljen.

Például az Oscar-díjas Saul fiát nem művészfilmnek tartja, hanem jó filmnek, amely úgy lett összeállítva, hogy aztán megtalálta a közönséget – 280 ezren nézték meg Magyarországon, és világszerte minden díjat megnyert – fogalmazott a kormánybiztos.

Hiányoznak a történelmi filmek

Andy Vajna arról is beszélt, hogy hiányoznak neki az új magyar történelmi filmek, de csak a beérkező anyagokból tud válogatni, ő nem tud megíratni egy jó forgatókönyvet, ha a téma nem tetszik az alkotónak. Hozzátette azonban, hogy a Saul fia, a Szabadság, szerelem vagy a bemutatója előtt álló Kincsem című filmeket történelmi témájú alkotásoknak tartja.  Elmondta még, hogy próbálkoznak Hunyadi-, betyár- és más történelmi témájú filmekkel is, de az eddig készült forgatókönyvek nem voltak méltóak a megfilmesítésre. Nem akarnak elpazarolni egy Hunyadit, aki fantasztikus történelmi figura, és akiről méltó filmet kell csinálni – mondta.

A kormánybiztos szerint tehát ki kell tehát várni, amíg valamelyik rendező, producer vagy író érdekesnek találja a történelmi témákat, és olyan forgatókönyvvel jön elő, amely megragadja az adott kor karaktereit, és érdekesen el tudja mesélni a történetüket.

Rájöttek, mi kell

Mint kérdésre válaszolva megjegyezte, a magyarok járnak moziba, és még magyar filmre is, bár nem olyan gyakran, mint azt a Filmalapnál szeretnék. Az idei nyáron azonban a Kincsem, a Budapest Noir és a Pappa Pia című filmek szerinte nagy közönségeket fognak vonzani. „Ez is eltartott három-négy évig, míg eljutottunk odáig, hogy tudjuk, mi az, amire szükség van” – fogalmazott.

Mindenki itt akar filmet gyártani

Andy Vajna azt is hangsúlyozta, hogy a tiszta, jól működő filmtámogatási rendszer megalkotása mellett, a másik feladata a külföldi forgatások Magyarországra csábítása volt, ami szintén beindult, a világ legnagyobb sztárjai járnak ide dolgozni. Ennek oka – mondta a kormánybiztos –, hogy a külföldiek felfedezték Magyarországot, vagyis sikerült eladni nekik az itteni lehetőségeket, hogy jók a stábok, fantasztikusak a hátterek, valamint azt is, hogy van egy filmesek számára nagyon előnyös adórendszer.

Jelenleg Magyarország az első hely, ahová mindenki jönni szeretne filmet gyártani. A filmipar a magyar GDP 0,15 százalékát teszi ki, amelynél Európában csak Angliában mértek magasabb arányt – tette hozzá.

Először a technikai, aztán a kreatív képzés

A sok külföldi megrendelés miatt szakemberképző iskolát is kell indítani, mert már előfordult, hogy azért kellett filmeket elutasítani, mert nem tudták őket hazai stábbal ellátni.

Ha meglesz a hiányzó technikai személyzet pótlásához szükséges iskola, és ki lehet majd szolgálni a külföldieket, akkor indulhat a hazai forgatókönyvíró képzés is. Ezzel a kreatív résszel jövőre kezdenek el dolgozni – tette hozzá Andy Vajna kormánybiztos a Kossuth Rádióban.

hirado.hu - Kossuth Rádió, 180 perc
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A kormány a helyén van
    Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
MTI Hírfelhasználó