Lezárul a vadászati reform
A gyakorlati tapasztalatok alapján több ponton módosult az 1996-os vadászati törvény, amely szerdától lép hatályba. A változtatások között ki kell emelni, hogy újra­rajzolták a vadászterületek határait, továbbá döntöttek a vadászati jogok hasznosításáról. Az új haszonbérleti szerződéseket tíz helyett húsz évre kötötték meg.
2017. február 28. 10:50

Véglegesen hatályos lesz holnaptól a módosított vadászati törvény, amelynek elemei négy lépcsőben léptek érvénybe, a részletszabályokat tartalmazó végrehajtási rendelet március végére készülhet el. Az Országos Magyar Vadász­kamara jogi bizottságának elnöke a jogszabály megváltozását azzal indokolta: az eredeti törvényt 1996-ban alkották meg, és két évtized alatt felszínre jött, hogy a jogalkotó szándéka nem mindenben teljesült. Emellett időközben felmerült problémákat is orvosolni kellett.

Székely István a változtatásokkal kapcsolatban elmondta, hogy a földtulajdonosokat továbbra is megilleti a vadászati jog hasznosítása, de azt csak a törvényben rögzített módon adhatják haszonbérbe, jellemzően vadásztársaságoknak. – Minden megyében van egy, a kormányhivatalok égisze alatt működő vadászati hatóság, amelyek 2016. március 31-ével a szakmai szempontok alapján ajánlást tettek a vadászterületek határvonalára, ezeknek egyértelműnek, azonosíthatónak és tartósnak kellett lenniük – mutatott rá Székely István.

Ezzel kapcsolatban a földtulajdonosok egyéni módosító indítvánnyal élhettek 2016. május 15-ig. Ezek alapján a hatóság újra felülbírálta a korábban meghozott ajánlását, és utána véglegesen megállapította a vadászterület határát. Kivéve akkor, ha egymással ellentétes javaslatok jöttek, mert ebben az esetben a hatóság köteles volt egyeztetést összehívni. Itt vagy sikerült egyezségre jutni, vagy a hatóság állapította meg a vadászterület határát 2016. július 15-ig.

A módosított törvény nyomán új területeket jelöltek ki

A jogerős határvonalak kijelölése után a földtulajdonosok gyűlést hívtak össze, ott közös képviselőt választottak, és döntöttek arról, hogy kinek adják haszonbérbe a vadászati jogot. Ezt már csak egyesületek (vadásztársaságok) és gazdasági társaságok kaphatták meg, jogi személyiség nélküli földtulajdonosi vadászati közösségek már nem. Új elem, hogy a haszonbérleti szerződést nem tíz, hanem húsz évre kötik, a vadgazdálkodás így tervezhetőbb. S változás az is, hogy szakmai minimumot határoztak meg a hivatásos vadászok, vadőrök számára, akik nem lehetnek a vadásztársaságok felelős vezetői sem. – A módosított törvényben rögzítették azt is, hogy a földhasználó és a vadászatra jogosult mit köteles tenni az esetleges vadkár megakadályozása érdekében – mutatott rá Székely István.

Az elmúlt években nemcsak a vadászati törvény, hanem az ágazathoz kapcsolódó más jogszabályok is megújultak. Mint arra Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) elnöke a nemrégiben megrendezett Fegyver, Horgászat, Vadászat (FeHoVa) kiállítás megnyitóján rámutatott: észszerűbbé tették a fegyvertörvényt, s módosítottak a kamarára vonatkozó előírásokon, ezzel stabil alapra helyezve az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) finanszírozását.

A Kereszténydemokrata Néppárt vezetője a vadászkamarát érintő változások közül kiemelte a bürokráciacsökkentést. Ennek értelmében idén már a magyar vadászoké mellett a külföldiek vadászjegyét is az OMVK állítja ki. Ami pedig a fegyvertörvényt illeti, ott szintén észszerűsítették a szabályokat. Semjén Zsolt a korábbi évek egyik nagy eredményének tartja a házi lőszerszerelés és újra­töltés legalizálását, illetve azt, hogy a fiatal sportolók számára lehetőséget adtak nagy kaliberű fegyverek használatára – ezzel nemcsak a vadászok jártak jól, hanem a magyar sport eredményei is javulhatnak.

magyaridok.hu
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Tisztifőorvos: Nagyon szeretnénk elkerülni a szigorításokat
    A koronavírus-járvány elleni védekezés érdekében bevezetett szabályok azért szükségesek, hogy ne kelljen további korlátozásokat bevezetni - mondta szombaton a közmédiának az országos tisztifőorvos, aki az operatív törzs ülése után arra is felhívta a figyelmet, hogy a közösségi terjedés jellemzi a járványt.
  • Versenyképes ágazattá kívánják fejleszteni az erdőgazdálkodást
    Az Agrárminisztérium a gyenge termőképességű területeken versenyképes ágazattá kívánja fejleszteni az erdőgazdálkodást - jelentette ki az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára szombaton Ópusztaszeren.
  • Ismét a miénk a magyarság egységének tudata és öröme
    A politikai akaratnak, az emberek és közösségeik tetteinek együttesen köszönhető, hogy "ismét a miénk a magyarság egységének tudata és öröme" - mondta a pénzügyminiszter szombaton Esztergomban, ahol Szent István-díjjal tüntették ki Méry Gábor felvidéki könyvkiadót.
MTI Hírfelhasználó