Egyeztetni kell az olimpiai pályázat fenntartásáról
A Fővárosi Közgyűlés határozatban kérte fel szerdán Tarlós István főpolgármestert, tárgyaljon a Magyar Olimpiai Bizottsággal (MOB) és a kormánnyal arról, hogy tekintettel „a megszűnt nemzeti egységre”, van-e értelme fenntartani a budapesti pályázatot a 2024-es olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére.
2017. február 22. 16:11

A testület erről Kocsis Máté (Fidesz-KDNP) önkormányzati és rendészeti tanácsnok, józsefvárosi polgármester előterjesztésének elfogadásával – 19 igen szavazattal, 8 nem ellenében – döntött.
A Fővárosi Közgyűlés a határozatban megállapította, hogy a pályázat mögött ez idáig fennálló nemzeti egység és konszenzus felbomlott, amelyért azokat a pártokat és politikusokat terheli felelősség, akik a korábbi években támogatták az olimpiarendezést, és „most alkalmi politikai haszonszerzés reményében korábbi véleményükkel szembefordultak, ezzel felszámolták a korábban fennállt politikai konszenzust, és elárulták a budapesti olimpia ügyét”.
Horváth Csaba (MSZP) a javaslat vitájában úgy fogalmazott, az olimpiai rendezés „elvesztette nemzeti ügy jellegét”, amiért szerinte a kormányoldal tehető felelőssé, amely nem tette lehetővé az érdemi párbeszéd kialakítását, helyette felülről szerette volna akaratát ráerőltetni azt a budapestiekre.
Csárdi Antal (LMP) az olimpiai rendezés kockázataira példaként említette, hogy az idei vizes világbajnokság költségei már most az eredeti négyszeresére nőttek. Kiemelte, a fővárosiak többsége mindaddig nem támogat egy „luxus sporteseményt”, amíg a mindennapjaikat meghatározó feltételek, például a tisztességes egészségügy és oktatás nem jönnek létre.
Kocsis Máté (Fidesz-KDNP) úgy fogalmazott, valójában Horváth Csaba „közönséges kirohanásai” lehetetlenítik el az érdemi párbeszédet. Hozzátette, korábban számtalan olyan egyeztetést tartottak a kérdésben, amely a politikai konszenzusteremtést célozta.
A kormánypárti politikus szerint a jelenleg kialakult problémáért nem a népszavazást elindító mozgalmat, hanem azokat az ellenzéki pártokat terheli a felelősség, amelyek megváltoztatták korábbi támogató véleményüket és „sunyi módon” elárulták az olimpia eszméjét.
Kocsis Máté emellett megjegyezte, eddig egyetlen nyári olimpiát sem előzött meg népszavazás.
Trippon Norbert (MSZP) a jelenlegi helyzetet úgy értékelte, hogy a kormányoldal megijedt „néhány tiszta tekintetű fiataltól”.
Karácsony Gergely (Párbeszéd) visszautasította, hogy az ellenzékre hárítsák a felelősséget. Hangsúlyozta, tiszta a lelkiismerete, mivel korábban saját pártjával szemben is elment a legvégsőkig, amikor bizalmat adott az olimpiai pályázatnak, de azt szerinte a kormány elpuskázta azzal, hogy nem adott garanciákat a korrupcióval szemben.
Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy az olimpia Csepel több évtizedes fejlesztési álmait valósította volna meg.
Tokody Marcell (Jobbik) az MSZP szerinte nem egyenes hozzáállását, valamint a kormányt is felelőssé tette a kialakult helyzetért. Kiemelte, valódi konzultációval tényleges nemzeti egységet lehetett volna teremteni, most azonban a többség joggal fél a korrupciós kockázattól.
Gy. Németh Erzsébet (Demokratikus Koalíció) kijelentette, pártja végig következetesen elutasította az olimpiai rendezést, mivel szerintük sem az ország, sem a főváros nincs megfelelő állapotban ahhoz.
Tarlós István főpolgármester zárszavában szintén úgy foglalt állást, hogy nem a Momentum Mozgalmat kell hibáztatni, hanem az álláspontjukat megváltoztató ellenzéki pártokat. A kormánypárti politikus hosszan idézte Demszky Gábor korábbi szabaddemokrata főpolgármester 2020-as olimpiai pályázás melletti nyilatkozatait, majd arra emlékeztetett, hogy 2008-2009-ben több baloldali politikus, köztük Horváth Csaba és Gy. Németh Erzsébet is annak ellenére megszavazta az olimpiai indulást, hogy akkor lényegesen nagyobb volt a város adósság. Tarlós István elgondolkodtatónak nevezte, hogy a most a népszavazás pártján álló ellenzéki képviselők a hatalmon még csak fel sem vetették az emberek véleményének megkérdezését.
Fürjes Balázs, a budapesti olimpiai pályázat vezetője a vitát megelőzően kijelentette: összefogás és egység nélkül nincs esély arra, hogy Budapest elnyerhesse a 2024-es olimpia megrendezését.
Soha ilyen közel az olimpia lehetősége nem volt, ez most elillanni látszik – mondta Fürjes Balázs hozzátéve: ha nem áll helyre az egység, akkor semmi esélyünk sincs.
Hangsúlyozta: mindazok azok akik kiálltak korábban az olimpia mellett, nem elvi támogatásról, hanem arról szavaztak a Fővárosi Közgyűlésben és a parlamentben, hogy Budapest beadja a pályázatát.
Ha azok, akik meggondolták magukat, nem állnak vissza az ügy mögé, akkor egy hónapokkal későbbi népszavazás semmit sem fog tudni segíteni – jegyezte meg.

Fürjes Balázs azt mondta, hogy a szocialisták félelemből álltak az olimpiai pályázat mellé, és félelemből hátráltak ki mögüle, mert az gondolják, hogy a közvélemény szembe megy az üggyel.

Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke arról beszélt, hogy az olimpiai pályázat kapcsán most az a kérdés, hogy az egység felbomlása után „fel tudunk-e állni a sérülés után”.

Együtt küzdöttünk, felkészültünk, minden adott volt a sikerre, de a végső megmérettetés előtt megsérültünk – mondta Borkai Zsolt, majd azt hangsúlyozva: el kell dönteni, hogy fel tudunk-e állni és túl tudunk-e lépni a sérüléseinken.

Ha igen, van még miről beszélni – jelentette ki megjegyezve, hogy a kérdésben csapatra van szükség, közösen kell megtalálni a választ a mostani sérülés után.

Elfogadták az idei költségvetést

Elfogadta a fővárosi önkormányzat idei összevont költségvetését a Fővárosi Közgyűlés szerdán.

A rendelet az önkormányzat költségvetési bevételét 256 milliárd 290 millió 892 ezer forintban, kiadásait 381 milliárd 457 millió 690 ezer forintban állapítja meg.

Az így keletkező 125 milliárd 166 millió 798 ezer forintos hiányt az előző év költségvetési maradványának - 17 milliárd 786 millió 763 ezer forintos - igénybevételével, a hitelszerződések alapján lehívni tervezett 56 milliárd 495 millió 782 ezer forintból, valamint a lekötött bankbetétek megszüntetéséből - 50 milliárd 884 millió 253 ezer forint - finanszírozzák.

A testület 19 igennel, 10 nem szavazat ellenében, 2 tartózkodás mellett fogadta el a költségvetést.

Tokody Marcell (Jobbik) szerint a költségvetési tervezetben az látszik, hogy 2017 sem a működési többletek szabad felhasználásáról, hanem a hiányok pótlásáról, a "túlélésről" szól. Azt mondta, hogy a fővárosi költségvetésből is látható, hogy a rezsicsökkentés mekkora "szemfényvesztés".

Csárdi Antal (LMP) azt mondta: a 2017-es az eladósodás költségvetése. Szerinte egyértelművé vált, hogy növekszik a főváros adósságállománya, és ennek felelőse a kormánypártok politikai közössége.

Gy. Németh Erzsébet (DK) azt hangsúlyozta, hogy az idei költségvetés "semmiről nem szól", pozitívumokat nem nyújt a budapestieknek.

Horváth Csaba (MSZP) szerint a költségvetési tervezete beismerő vallomás arról, hogy az előterjesztők képtelen uralni a főváros vezetését és 2019-2020-ra megszűnik a főváros önállósága. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: "Ha már be mertek küldeni egy ilyen költségvetési tervezetet, akkor legalább szégyelljék magukat". Hozzátette, hogy szerinte Tarlós István főpolgármesternek hatékonyabban kellene lobbiznia a fővárosiak érdekében.

Karácsony Gergely (PM) azt mondta: ez a költségvetés "őszintén beszél" arról, hogy Budapest a kormány nélkül már lépni sem tud, és szerinte ha folytatódik a tervezetben is felfedezhető tendencia, akkor hosszú távon komoly eladósodottság veszélyezteti a fővárost.

Kovács Péter (Fidesz-KDNP), a költségvetési bizottság elnöke azt mondta, hogy a fővárosi önkormányzat költségvetése a lehetőségekhez igazítja az igényeket. Közölte: a fővárosi önkormányzat saját bevétele az idei évben emelkedik, és a költségvetési tervezetben jelentős fejlesztések szerepelnek.

Bagdy Gábor pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes arról beszélt, hogy a főváros helyzete a strukturális átalakításoknak köszönhetően több szempontból alapvetően jobb, mint tavaly. Mindezzel együtt továbbra is "igen feszített" a főváros költségvetési helyzete - mondta.

A Tarlós István, Bagdy Gábor és Kovács Péter által jegyzett, a közgyűlés által elfogadott előterjesztésben felhívták a figyelmet arra, hogy a 2017. évi költségvetést több tényező is jelentősen befolyásolta a korábbi évekhez képest.

A működésnél a közösségi közlekedésben következett be alapvető változás: a helyközi közösségi közlekedés állami finanszírozását rendező megállapodás alapján ettől az évtől mindez 12,5 milliárd forint kiadás- és bevételcsökkenést jelent. Így a közlekedés finanszírozása 2017-től a helyi közösségi közlekedésre korlátozódik, amelyhez idén a tavalyihoz képest 3 milliárddal kevesebb, 15 milliárd forintos támogatást biztosít a központi költségvetés. Ezt ellensúlyozza, hogy 2017-től a forrásmegosztási törvény 1,5 százalékkal magasabban, 54 százalékban rögzíti a megosztandó bevételekből a fővárost megillető bevételi hányadot.

Meghatározó változás továbbá a köznevelési ágazat jelentős részének állami kézbe vétele. Ennek következménye, hogy önkormányzati feladatként már csak az óvodafenntartás, -működtetés és a gyermekétkeztetés szerepel. A köznevelési működtetés állami kézbe kerülésével egyidejűleg az állam a fővárosi önkormányzatnak nem juttat kétmilliárd forintos általános működtetési támogatást - írták.

A 2017. évi költségvetést tovább terhelte a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése. Ez különösen a szociálpolitikai ágazatban jelentett több száz millió forintos többletköltséget. Erre a teljes intézményhálózatot tekintve több mint egymilliárd forintot kellett biztosítani. A munkaadókat terhelő járulék csökkentése 27-ről 22 százalékra félmilliárd forinttal csökkenthette volna ezt a többletkiadást, de az összeget a közalkalmazotti körben felmerülő bérfeszültségek enyhítéséért az intézményeknél hagyta az önkormányzat.

A működési oldalon szokásosan megképződő források nagy része elfogyott, a tervezés 2017-ben sem a működési többletek szabad felhasználásáról, hanem a működési és felhalmozási hiányok kezeléséről szól, egyedül a tervbe vehető iparűzési adóbevétel nőtt számottevően - áll az előterjesztésben.

Kitértek arra is, hogy az önkormányzatok, így a fővárosi önkormányzat gazdálkodási szabadsága is az elmúlt években jelentősen csökkent. "Finanszírozásunk és fejlesztéseink megvalósítása csak akkor lehet sikeres, ha az állammal keressük és megtaláljuk a közös érdekeket, így az együttműködés további elmélyítése fontos érdekünk" - olvasható az előterjesztésben, amelyben kitérnek arra is, hogy ebben az európai uniós ciklusban a főváros mintegy 310 milliárd forintos fejlesztési forrással számolhat.

Tolsztoj tér lesz a XII. kerületben

Lev Tolsztoj orosz író nevét veszi fel a XII. kerületben a Németvölgyi út és a Bürök utca kereszteződésénél újonnan kialakítandó tér - a kerületi kezdeményezésről szerdán döntött a Fővárosi Közgyűlés.

A téren állítják fel Grigorij Potockij moszkvai szobrászművész Lev Tolsztojt ábrázoló mellszobrát, amelyet az alkotó a Jóság Alapítvány közreműködésével ajándékozott a XII. kerületi önkormányzatnak - olvasható az egyhangúlag elfogadott előterjesztésben.

Mint írták, a Lev Nyikolajevics Tolsztojnak (1828-1910), a Háború és béke, az Anna Karenina, a Feltámadás és számtalan remekmű, regény, elbeszélés, novella, dráma, mese, elmélkedés, valamint jó néhány tankönyv írójának emléket állító műalkotást és az új teret márciusban avatnák fel.

A testület döntött arról is, hogy a II. kerületi Pasaréti úti teniszcentrum mellett található névtelen közterületet Körmöczy Zsuzsa lépcsőnek nevezik el minden idők legsikeresebb magyar teniszezőjéről, a II. kerület díszpolgáráról.

Körmöczy Zsuzsa Roland Garros-győztes, világranglista-második, sokszoros magyar bajnok teniszező volt, 1985 és 2004 között a Vasas tenisz-szakosztályát vezette. A Pasaréti úti teniszcentrum 2010 óta viseli nevét, ott látható a kiváló sportoló portréját ábrázoló domborműves köztéri emlékmű is.

   

MTI
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Az apokalipszis négy lovasa
    A nyílt társadalom ideológiái: a kommunizmus, a liberalizmus, a globalizmus és a rasszizmus.
  • Itthon 36-an fertőződtek meg egy családi rendezvényen
    Harminchatan fertőződtek meg koronavírussal egy Győr-Moson-Sopron megyei családi rendezvényen - közölte az M1 Híradója. Az esettel összefüggésben több mint 120-an kerültek hatósági házi karanténba.
  • Utcai zavargásokat hozhat az ősz Magyarországon
    A koronavírus-járvány alapjaiban írta át a politikai közbeszédet, így a pandémiát megelőző időszakhoz képest jelentősen háttérbe szorult az ellenzéki pártok között végbemenő dominanciaharc, sőt sokáig a pártok belső konfliktusairól sem lehetett hallani – fejtette ki Deák Dániel a Magyar Nemzetnek készített elemzésében.
MTI Hírfelhasználó