Nemzeti konzultáció indul a veszélyek kérdésében
Nemzeti konzultáció kezdődik annak az öt veszélyforrásnak a kérdésében, amelyekkel Magyarországnak az idén szembe kell néznie - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlament tavaszi ülésszakát megnyitó napirend előtti felszólalásában.
Utoljára frissítve: 2017. február 20. 15:56
2017. február 20. 15:36

Az öt veszélyforrás közé sorolta a rezsicsökkentés brüsszeli betiltását, az illegális bevándorlást, a külföldi befolyásolási kísérleteket, valamint a magyar adócsökkentést és munkahelyteremtő programokat célzó brüsszeli támadásokat. Ennek az öt támadásnak az elhárítására kidolgozott lépéseket nevezi a kormány új nemzeti politikának, amely megvédi az országot, a nemzeti érdekeket, az elért eredményeket - mondta. A sikeres védekezéshez először egyetértésre van szükség, "minél szélesebb és teljesebb egyetértésre, annál jobb", ezért ezekben a kérdésekben nemzeti konzultáció indul - közölte.

A rezsicsökkentéssel kapcsolatban kijelentette: Magyarország ragaszkodik az energiaár-meghatározás jogához, ez nem "költöztethető" Brüsszelbe.

Az illegális bevándorlásra rátérve a miniszterelnök arról beszélt, hogy azt Brüsszelben még mindig sokan támogatják, de "a migrációt támogató országokat és a brüsszelieket lépésről lépésre feltartóztatjuk", Németország és Olaszország, ha lassan is, de fordul. Szerinte most az önvédelem egy újabb kérdésével, az idegenrendészeti őrizettel kell foglalkozni, amelynek lényege a kormány terve szerint, hogy a kérelmet benyújtó migránsokat ügyük jogerős elbírálásáig őrizetben kell tartani.

A migrációról külön is beszélt Orbán Viktor, aki szerint Európában egyre többen osztják a magyarok véleményét a témában. Elmondta: a legutóbbi uniós miniszterelnöki csúcson a korábbihoz képest már egyre többen támogatták az EU-n kívüli menekülttáborok létrehozását, amely magyar javaslat volt, és a brüsszeliek korábban hallani sem akartak róla. "Nekünk, magyaroknak nem igazunk van, hanem igazunk lesz", migránsügyben megfigyelhető, hogy "a korábbi fekete bárányok átminősülnek a higgadt előrelátás embereivé" - fogalmazott.

Szólt arról is, hogy a magyar határra nehezedő nyomás nem fog megszűnni a következő években, ezért a határvédelem továbbra is kiemelt fontosságú nemzetbiztonsági ügy.

Az ország előtt álló harmadik veszélyforrást - folytatta - az ország politikáját rejtetten, külföldi pénzekkel, szervezetten befolyásolni próbáló hálózatok jelentik. Ezeknek semmi közük a civilekhez, "ezek nemzetközi szervezetek magyarországi lerakatai" - fogalmazott, kijelentve: a kormány átláthatóságot akar, ezért nem fogja hagyni, hogy "a globális tőke" döntsön a magyarok helyett.

Szerinte Brüsszel idén kísérletet tesz arra is, hogy újabb gazdaságszervezési, -irányítási jogosítványokat vonjon magához, ami a magyar adószabályokat sem fogja kímélni. Ezért meg kell védeni "a sikeres magyar adórendszert" - mondta.

Végül kifejtette: a különböző munkahelyvédelmi támogatások - ilyen például a közmunka, a munkahelyvédelmi akcióterv és a munkahelyteremtő beruházások támogatása - szintén uniós támadás alatt állnak, pedig nem szabad elvenni a nemzetektől ezek biztosítását.

Orbán Viktor hosszan értékelte a gazdasági adatokat is, amelyek szerinte azt mutatják: a magyar modell működőképes, az ország a 2016-ra kitűzött gazdaságpolitikai céljait elérte.

Úgy fogalmazott: a magyar emberek megdolgoztak az eredményekért, és "pártállásra való tekintet nélkül" jó érzés látni, hogy fokozatosan beérik a munka gyümölcse.

Az adatokat felsorolva kiemelte, hogy a múlt év végén 74 százalékra csökkent a GDP-arányos államadósság, ahogyan azt is, hogy a januári államháztartási egyenleg az elmúlt 17 év legkedvezőbb első havi eredménye. Az idén egyértelműen teljesíthető a 2,4 százalékos hiánycél - jelentette ki.

A növekedésről szólva kifejtette: tavaly 2 százalékkal bővült a magyar nemzeti össztermék, a kormány az idén 4,1 százalékos, jövőre pedig 4,3 százalékos bővüléssel számol.

A miniszterelnök megjegyezte, hogy a magyar külkereskedelem rekordévet zárt tavaly, egy év alatt 10 milliárd eurónyi külkereskedelmi többlet keletkezett.

Kitért továbbá arra, hogy 2016 utolsó negyedévben a munkanélküliség rekord alacsony szinten, 4,4 százalékon állt, amitől "karnyújtásnyira van a teljes foglalkoztatottság". A foglalkoztatottak száma a 2010-es kormányváltás óta több mint 700 ezerrel nőtt, időarányosan tehát jól áll a tíz évre vállalt egymillió új munkahely terve - közölte, megemlítve a turizmus jó teljesítményét is.

Az idei évtől hatályos intézkedések közül megemlítette például a családi adókedvezmény mértékének növelését, az adócsökkentéseket, a minimálbér-emelést, a felsőoktatásban, a megyei kormányhivatalokban dolgozók, a katonák, a rendőrök bérének növelését. Hozzátette: a felsőfokú végzettségű bölcsődei dolgozók is csatlakoztak a pedagógus-életpályához, és rendezik a bérét a szociális ágazatban felsőfokú végzettséggel dolgozóknak. Hangsúlyozta, hogy az egészségügyben is tovább nőttek a bérek, az orvosok után az ápolók helyzete is javult.

A gazdasági mutatókat történelmi távlatba helyezve a kormányfő gazdasági áttörést helyezett kilátásba. Mint mondta, az elmúlt bő 120 évben hasonló fejlődési korszakok váltották egymást Magyarországon. 1900-2010 között évente csak 1,5 százalékkal nőtt az egy főre jutó nemzeti össztermék, ez elmaradt a fejlett országok fejlődési ütemétől, a felzárkózási kísérletek rendre sikertelennek bizonyultak - mutatott rá.

Orbán Viktor kiemelte, hogy 2010 óta a GDP és a fogyasztás üteme is meghaladja az eurózónáét, a foglalkoztatási ráta pedig magasabb az EU-átlagnál. "Magyarország rég nem látott esélyt harcolt ki magának 2010 és 2016 között, ne játsszuk el, inkább váltsuk valóra" - fogalmazta meg kérését a parlamenti pártok felé, arra kérve őket: a történelmi dimenziókat is figyelembe véve alakítsák politikájukat.

 Jobbik: nincs érdemi kormányzás

A Jobbik elnöke szerint az emberek nem a budapesti olimpiára, hanem Orbán Viktorra és az országban uralkodó "földesúri mentalitásra" mondtak nemet. A miniszterelnök parlamenti felszólalására válaszul azt felelte: "Magyarország nem az ön tulajdona".

Vona Gábor frakcióvezető-helyettes Orbán Viktort tette felelőssé az olimpiaellenes aláírásgyűjtés sikeréért - a kormányfő szerinte hiába próbálja azt a fővárosra tolni -, mert szerinte a miniszterelnök nem az aranyérmek, hanem "az aranyrudak, a lopott pénz" miatt akart olimpiát.

DSZZS20170220019


Önzőnek és kapzsinak nevezte a miniszterelnököt, aki szerinte tönkretett egy nagy társadalmi egységet, az olimpiai lázban égő ország ugyanis néhány hónap alatt jutott el odáig, hogy az emberek összeverekedtek.

Kijelentette: nincs érdemi kormányzás, az egészségügy, az oktatás rendbetétele, vagy a korrupció megszüntetése helyett a kabinet épp az ellenkezőjét teszi. Vona Gábor, aki Felcsút polgármesterét "Pénztáros Lőrincnek" nevezte, kudarcnak ítélte a kormány tevékenységét, amelyet szerinte az elvándorlás egyértelműen bizonyít.

Vona Gábor bírálta a többi között a letelepedési kötvényekkel kapcsolatos visszásságokat, és valódi elszámoltatást sürgetett, valamint a bérek felzárkóztatását az európai szinthez.

Szólt pártja európai polgári kezdeményezéséről is, amivel elérnék "azt történelmi igazságtételt, hogy egyenlő munkáért egyenlő bér járjon Európában, miután az árszínvonal már kiegyenlítődött.

MSZP: a miniszterelnök az emberek valós problémáival foglalkozzon!

A miniszterelnök az emberek valós problémáit helyezze az új nemzeti politikája középpontjába! - szólított fel az MSZP frakcióvezetője Orbán Viktor napirend előtti felszólalására reagálva.

Tóth Bertalan azt mondta, a miniszterelnök jöjjön ki az elefántcsonttoronyból, az embereknek nem méregdrága atomerőműre, nem stadionokra, nem olimpiára, hanem biztos megélhetésre van szükségük. Hozzátette: a kormányfő statisztikai számoknak nézi az embereket.

Szerinte a kormányfő összeesküvés-elméleteket gyárt, háttérhatalmakról beszél.

"Ugyan már, én is szeretem a scifit", de a valóság egészen más - közölte.

A szocialista politikus azt mondta, miközben a miniszterelnök "fiktív háborúkat" indít felszámolja a sajtó-, a szólásszabadságot, a civil társadalmat, "Putyinabb akar lenni Putyinnál".

Hozzátette: az MSZP régóta szorgalmazza, hogy a biztos megélhetés érdekében legyen nettó 100 ezer forint a minimálbér, de úgy, hogy a vállalkozások terhei ne nőjenek.

DSZZS20170220024


Térjenek vissza a korábbi nyugdíjszámításhoz, amely alapján idén 3,2 százalékkal emelkedhettek volna a nyugdíjak! - javasolta Tóth Bertalan, aki az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése mellett szorgalmazta azt is, hogy az átlagfogyasztás mértékig 20 százalékkal mérséklődjön a gáz, 10-10 százalékkal a villany és a távhő ára.

Tóth Bertalan szerint most úgy emelkedett a minimálbér, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozások versenyhátrányba kerültek, és kínkeservesen tudják kigazdálkodni a minimálbért terhelő járulékokat. Szólt arról is, hogy többen tartoznak gázszámlával most, mint tavaly.

A politikus a menekültüggyel kapcsolatban alkotmányos, a magyar emberek biztonságáról és a humánumról szóló javaslatot szorgalmazott, illetve közös európai megoldást.

 LMP: a kormányból hiányzik az akarat, hogy az emberek problémáival foglalkozzon
    
Az LMP szerint a kormányban nincs meg az akarat, hogy az emberek problémáival foglalkozzon.

Szél Bernadett, az LMP frakcióvezetője hétfőn az Országgyűlésben a miniszterelnök napirend előtti felszólalására reagálva rámutatott: az elmúlt hetekben a magyar emberek világosan kifejezték, hogy milyen konzultációt akarnak, és ezt úgy hívják: olimpiai népszavazás.

Utalva a makrogazdasági felsorolásokra azt mondta: gyerekkorában hallott a mostanihoz hasonló beszámolókat, és nem kívánja vissza ezt az időszakot.

Ha valós gazdasági növekedés van, akkor abból miért nem jut mindenkinek? - tette fel a kérdést.

Kitért arra is, hogy az egykulcsos adórendszer nem működik, azzal mindenki rosszul jár, aki átlagbér alatt keres, márpedig a magyar dolgozók háromnegyede ilyen.

Arról, hogy árnyaltan kell közelíteni a szabadkereskedelem kérdéséhez, úgy vélekedett: ez a Fidesz árulása, a nemzeti szuverenitás feladása.    

Semmilyen számítás nincs arról, milyen következményekkel jár a CETA-ba való belépés - tette hozzá.

Azzal egyetértett, hogy az otthonteremtés nemzeti ügy, de akkor hol van a szociálisbérlakás-szektor? - kérdezte.

Az ellenzéki politikus azt mondta: nem öt veszélyről, hanem öt lehetőségről és feladatról akar hallani. Szél Bernadett ilyen feladatként jelölte meg, hogy aki nyolc órát dolgozik, az tisztességesen meg tudjon élni.

Az oktatásról szólva úgy látta, ami most folyik, az a jövő tönkretétele. Szerinte minden száz forintból húszat az oktatásra kellene fordítani. Kitért az egészségügy helyzetére is, és azt mondta: naponta három orvos és két ápoló távozik az országból, és ez a trend nem fog változni.

DSZZS20170220025


Megjegyezte: tiszta kormányzást kellene kialakítani. Szavai szerint rosszul érzi magát, mert milliárdos és helikopterező miniszterek között ücsörög, eközben pedig az ország fele éhezik.

Az LMP-s politikus sürgette a magyar vidék helyzetbe hozását is.

KDNP: fontos társadalmi hatásai vannak a gazdasági növekedésnek

A gazdasági növekedés társadalmi hatásait méltatta Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a miniszterelnök napirend előtti felszólalására reagálva.

A kisebbik kormánypárt politikusa kiemelte, hogy a foglalkoztatás növekedése jelentősen csökkenti a szegénység kockázatát, a közfoglalkoztatottak egy része visszakerült a normál munkaerőpiacra, "családok élete került egyenesbe".

A kiskereskedelmi forgalom növekedését a béremelések hatásával magyarázta, emellett kiemelte, hogy különösen a kiskeresetűek érzik az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését. Kiemelte azt is, hogy a családi adókedvezmények növelése és a 36 ezer igénylésnél tartó családi otthonteremtési kedvezmény tovább javítja a gyermekes családok helyzetét, a devizahiteles válság után ők tiszta lappal tudnak indulni.

A kereszténydemokrata politikus az olimpiáról szólva megjegyezte: noha az fővárosi hatáskör, nemzeti érdek. Ennél jobb eszköz nem adódik az országimázs bemutatására - fejtette ki, jelezve, biztos abban, hogy jó szándékú emberek akarták megvitatni a pályázatot, de voltak olyanok, akik direkt politikai szándékkal tették.

Harrach Péter felszólalásában kiállt Magyarország függetlenségének megóvása mellett. Mint mondta, a tényleges menekülteknek hazájukban kell segítséget nyújtani, a magyar politikusok pedig a saját nemzetük iránt is felelősséggel tartoznak.

Fidesz: vitathatatlan, hogy Magyarország erősödik

A Fidesz frakcióvezetője szerint vitathatatlan, hogy Magyarország, a magyar gazdaság erősödik.

Kósa Lajos azt mondta, nehéz dolga van az ellenzéknek, mert a számok napnál világosabban alátámasztják, hogy nő a foglalkoztatás, csökken az adósságállomány és nő a GDP. 2017 elején hétszázezer új munkahely volt az országban és ezek nagyobb része piaci munkahely - tette hozzá.

Elmondta, a szocialisták kormányzása után 136 milliárd forint volt a magyar lakosság rezsikintlévősége, most 28 milliárd forint.

A kormánypárti politikus azt mondta, szelektív az ellenzéki képviselők emlékezete, mert miközben a korrupció rettenetes voltáról beszéltek, meg sem említették a valaha volt legnagyobb korrupciós botrányt, a 4-es metró ügyét. Hozzátette: nem szeretné Kovács Bélát, a Jobbik európai parlamenti képviselőjét megfosztani az érem lehetőségétől, de az ő teljesítménye összegszerűségében mégiscsak jóval szerényebb, mint az, amit a balliberális erők összehoztak a metróberuházásnál.

Kósa Lajos kitért arra is, hogy a kormány az elmúlt években 70 százalékkal csökkentette az áfakintlevőséget.

Több mint 600 milliárd forint folyt be a többi között az online pénztárgépek, az elektronikus útnyilvántartási rendszer révén - mondta.

Beszámolt arról is, hogy 1990 és 2004 között 244 ezer magyar dolgozott külföldön, 2004 és 2016 között 360 ezren, közülük 110 ezer ember napi ingázó. Szerinte a szám növekedése az uniós tagság velejárója.

A legnagyobb számban a németek dolgoznak külföldön, márpedig nehéz lenne elhinni, hogy az az 1,2 millió német, aki máshol dolgozik, a rettenetes nyomor, a kilátástalanság, a gazdasági reménytelenség, az éhezés és a biztonság hanyatlása miatt ment el - hangoztatta.

Kósa Lajos szerint a többkulcsos adórendszer "brutális adóemelést" jelentene a magyaroknak.

Az egykulcsos adórendszer bevezetésének első évében 400 milliárd forinttal több maradt a családoknál - közölte.

Orbán: a kormány felelős, az ellenzék felelőtlen
    
Éles kritikával illette az ellenzéket viszonválaszában Orbán Viktor, aki szerint a dolgozó és felelős kormány mellett egy felelőtlen ellenzék áll.

A Jobbik elnökének úgy felelt, érti, hogy kiabál, mert bajban van: "Így szoktak járni azok, akik eladják a pártjuk lelkét". Hozzátette: ne rá legyen dühös, ha csinált egy antiszemita pártból egy filoszemita pártot, egy EU-ellenesből egy EU-barátot, egy bevándorlásellenesből egy bevándorláspártit.

Önök is tartsák be a törvényeket! Az érpataki modellt ne alkalmazzák országosan, mert "amit önök csinálnak Érpatakon, azt a lakásmaffia is megirigyelheti" - tette hozzá.

Hozzátette: ma azért jut fejlesztésekre, mert nem engedik, hogy "az önökhöz hasonló alakok ellopják" a forrásokat, Magyarország  ma azért erősödik, "mert önöket, korrupt jobbikos politikusokat sikerül ellenzékben tartani".

Vona Gábornak, aki azzal is bírálta, hogy Tarlós István főpolgármester mögé bújik, úgy válaszolt: "nem szoktam én, illetve nem én szoktam más férfiak szoknyája mögé bújni".

A miniszterelnök az egész ellenzéket bírálva kijelentette: tagjai egymással futnak versenyt.

"Futnak az életükért, be akarnak jutni a következő parlamentbe", amihez a kormány csak kísérleti tárgyként szolgál, de "ha demagógiában akarnak versenyezni, mi annak nem állunk az útjába".

A politikus az ország sikereit az emberek munkájának tulajdonította, ezért szerinte a kormányt támadni próbáló ellenzékiek a magyar embereket sértik meg. Szél Bernadett LMP-frakcióvezetőtől hangsúlyosan kérte, hogy ne sértegesse a pedagógusokat.

A minimálbérről szóló döntést is közös sikernek nevezte, amelyet a gazdaság szereplői kötöttek, vagyis aki szerint az rossz a gazdaságnak, "az nem tudja, mit beszél". Hozzátette: nem ismer olyan kormányt, amely olyan mértékben emelte volna a béreket, mint a Fidesz-KDNP közös kabinet.

A szocialisták frakcióvezetőjének "csökkenő, de még meglévő tisztelettel" azt mondta: szóljon arról is, hogy pártja vette el a 13. havi nyugdíjat, emelte jelentősen az energiaárakat, de nem mond igazat az sem, aki azt állítja, hogy a nyugdíjemelés nem éri el az inflációt.

Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy a közös európai energiapolitika keretében is az Országgyűlés és a magyar kormány kezében maradjon az energiaár meghatározása - hangsúlyozta, amihez támogatást remélt.

Az LMP-nek annyit felelt: a nepáli vendégmunkásokat még nem érzi azonnali fenyegetésnek, ha lesz aktuálisabb felvetésük, azzal szívesen foglalkozik majd.

Hangsúlyosan szólt azokról az eredményekről, amelyeket 2010 és 2015 között ért el az ország, a többi közt arról: jelentősen csökkent azon családok száma, amelyeknek nem probléma a hiteltörlesztés, egy hirtelen kiadás vagy egy nyaralás finanszírozása.

Orbán Viktor felszólalása után Vona Gábor szót kért, ám Kövér László házelnök úgy reagált: nem érzi, hogy olyan méltánytalan személyes támadás érte volna a jobbikos politikust, ami meghaladta volna az ellenzék stílusát. Mivel nem látta indokoltnak a szókérést, a Házat kérdezte meg arról, amely nem szavazott többséget a kérésnek.

Miniszterelnök az olimpiáról: pártügyet csináltak egy nemzeti ügyből

Orbán Viktor a parlament folyosóján nyilatkozott újságíróknak a budapesti olimpiai pályázattal kapcsolatos fejleményekről:

„Nemzeti ügyből pártügy lett, és minden pártügy sorsa kétséges. Most – mivel új helyzet van – ezt értékelni kell, és a kérdés az, hogy tudunk-e egy pártügyből újra nemzeti ügyet csinálni. Ez a kérdés, ami előttünk áll.”

A miniszterelnök közölte, hogy szerdán a kormány és a Fővárosi Közgyűlés is meg fogja vitatni a kialakult helyzetet. Szeretnék nemzeti ügyet csinálni az olimpiából, de ha ez nem sikerül, akkor be kell látnunk, hogy pártügyként nem lehet diadalra vinni – mondta.

Arra a kérdésre, hogy megállapodott-e Tarlós István főpolgármesterrel arról, hogy 2019 után is folytathatja munkáját, ha visszavonja az olimpiai pályázatot, azt felelte: a Fideszben nem szoktak pozíciót osztani, csak munkát.  A kormányfő közölte: tartja magát ahhoz, hogy a parlamenti választások megtörténtéig semmilyen pozícióról nem tárgyal.

Faggatták a hétfőn bejelentett nemzeti konzultációról is. Orbán Viktor kifejtette, hogy a nemzeti konzultációval megerősített ügyek mindig sikeresek voltak.

A kormány sem esélytelen, de egészen más a súlya, ha az egész ország képviseletében tud fellépni – mondta.

MTI
MTI Hírfelhasználó