Balassi-kard Bálint napján
A két évtizedes hagyományhoz híven idén is február 14-én, Bálint-napon adják át a budai Gellért szálló gobelintermében a Balassi Bálint-emlékkard irodalmi díjat.
2017. február 14. 19:07

A díjat 2017-ben Szikra János és a brazil Nelson Ascher veheti át.

Az 1996 decemberében Molnár Pál kezdeményezésére alapított díjat olyan magyar költők kaphatják, akik a díjat odaítélő Balassi Kuratórium szándékai szerint életművükkel a magyar líra élvonalába tartoznak, illetve idehaza is képviselik az európai szellemiséget. Az 1997-ben, az első kuratórium tagjai – Molnár Pál újságíró, Lőcsei Gabriella újságíró, Zelnik József néprajzkutató, Rubovszky András szállodaigazgató és Makovecz Imre építész – által megfogalmazott küldetésnyilatkozat szerint Balassi Bálint magyar reneszánsz költő és a török ellen rendszeresen fegyvert ragadó nemes példája a XXI. században is minta, hiszen szükség van olyan tollforgatókra, akik „emberségről példát, vitézségről formát” tudnak adni.

A díjat eddig – többek között – Tóth Bálint, Döbrentei Kornél, Nagy Gáspár, Buda Ferenc, Utassy József, Kiss Benedek, Vári Fábián László, Csoóri Sándor, Ágh István, Tamás Menyhért, Tornai József, Kalász Márton, egyedüli nőként Kiss Anna, életműdíjként Wass Albert, posztumusz Gérecz Attila, tavaly pedig Agócs Sándor vehette át.

Egy magyar költő mellett 2002 óta díjat kap egy olyan külföldi költő-műfordító is, aki jelentős érdemeket mutatott fel a magyar lírakincs – különösen Balassi Bálint verseinek – idegen nyelvre történő fordításában. Elsőként Ernesto Rodrigues portugál költő és műfordító vehette át a kardot, őt követte Tereza Worowska lengyel, Armando Nuzzo olasz, Tuomo Lahdelma finn, Lucie Szymanowska cseh, Dursun Ayan török, Jurij Guszev orosz, Daváhügijn Ganbold mongol, John Ridland amerikai, Ivan Canev bolgár, Gabriel Zanmaku Olembe kongói, Jean-Luc Moreau francia, Sander Lii­vak észt, Muzafer Dzaszohov oszét és tavaly Harada Kijomi japán műfordító.

A bonyhádi Fazekas József Balassi-érmes kardkovács által középkori mintára kovácsolt végvári szablyát, a mellé járó díszoklevelet és a Herendi Porcelánmanufaktúra kifejezetten erre a célra készített Balassi-szobrát 2017-ben Szikra János és a brazil Nelson Ascher veheti át.

A hatvankét éves Szikra János író, költő, szociográfus, a fekete doboz (1989), a Hajlíthatatlanul (1992), a Kőleves (1994), Az élet ma másmilyen (1999), az Ablakomban kutya ugat (2002) és a Bácsalmási ikonosztáz (2012) című kötetek szerzője így mutatta be magát 2012-ben megjelent Közép-európai nyár című, harminchat év (1976–2011) versterméséből összeállított gyűjteményes köteté­ben: „Észleléseim gondolatokká való csiszolása közben kopottabb lett a kedvem, gyűröttebb az arcom, de tiszta lélekkel nézek a jövendő elé, s öregedőben is hajlíthatatlan hittel állok a számomra kijelölt helyen. Pályám elején még csak sejtettem, amit ma már tudok: kötelességem szolgálni – mindent a magyar nemzetnek köszönhetek.”

DBZOL20170214028

Szikra János életművéről és vers­esztétikájáról így írt Falusi Márton az Eirodalom.ro felületén: „A Szikra-vers formailag változatos, mindegy, hogy Utassy József modern dalainak madárcsontozatát ölti fel, avagy Kassák Lajos, netán Allen Ginsberg elefántcsordája után vonul, mágikus ütemeket variál. Szikra afféle garabonciás lírikus – s mint ilyen, a maiak közül Tornai Józseffel tart leginkább rokonságot –, aki a nyers betűk anyagában is csak az illékony hangok miatt hisz. Nem vágánsköltő, de kérlelhetetlenül szókimondó, a körülírások rizsporos parókáját újra és újra porba rántja.”

Az 1958-ban São Paulóban született Nelson Ascher költő, szerkesztő, irodalom- és filmkritikus, valamint versekre specializálódott műfordító magyar szülők gyermeke. Egy év orvosi egyetem után érdeklődése a kommunikáció és a szemiotika felé fordult, első esszéjét Jorge Luis Borgesről írta. A hetvenes évek végétől kezdve rendszeresen publikál nagy olvasottságú napi- és hetilapokban, illetve irodalmi folyóiratokban.

DBZOL20170214025

Első verseskötete 1983-ban jelent meg, Puskin, T. S. Elliot, Heberto Padilla versei mellett magyar fordításai is ismertek, többek között ő fordította le Balassi Bálint Borivóknak való című költeményét is portugál nyelvre.

A díjátadó ünnepségen a magyar költő versét Madarászi László mondja el, a brazil irodalmár fordítását Priscilla Lopes d’El Rei adja elő, ezt követően Kovács Zoltán Adj már csendességet című művét a Törökbálinti Cantabile Kórus mutatja be.

magyaridok.hu
MTI Hírfelhasználó