25 éves a német-magyar alapszerződés
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, valamint Sigmar Gabriel német külügyminiszter közös közleményt adott ki a német-magyar baráti szerződés megkötésének 25. évfordulójára. A nyilatkozatban megerősítik, hogy ma is kiemelt fontosságot tulajdonítanak az emberi jogok és az alapszabadságok tiszteletén, a demokrácián és a jogállamiságon alapuló európai egység megteremtésének.
Utoljára frissítve: 2017. február 6. 23:01
2017. február 6. 22:04

A Külgazdasági és Külügyminisztérium által az MTI-hez eljuttatott, hétfőn keltezett nyilatkozatban a miniszterek felidézték: 25 évvel ezelőtt ezen a napon írták alá a Németországi Szövetségi Köztársaság és az akkori Magyar Köztársaság kormányának képviselői a „baráti együttműködésről és az európai partnerségről szóló szerződést”. Ez a dokumentum a történelemben példa nélküli módon, békés úton lezajlott forradalom természetes eredményeképpen jött létre, és e folyamatot olyan bátor lépések vezették be, mint a magyar-osztrák határ megnyitása az NDK polgárai előtt 1989-ben – emlékeztettek. Hozzátették: ez a mozzanat „kiütötte az első követ a berlini falból és egyengette a Németország és Európa egységéhez vezető utat”.

Szijjártó Péter és Sigmar Gabriel azt írta: a szerződés a mai napig országaink kétoldalú kapcsolatainak alapját képezi.

Magyarország és Németország az elmúlt időszakban az Európai Unióban és a NATO-ban is szoros partnerséget alakított ki egymással, a szerződésben kitűzött céljaik és kötelezettségeik pedig a mai napig érvénnyel bírnak – mutattak rá.

A két külügyminiszter hangsúlyozta: csakúgy, mint 25 évvel ezelőtt, ma is kiemelt fontosságot tulajdonítanak az emberi jogok és az alapszabadságok tiszteletén, a demokrácián és a jogállamiságon alapuló európai egység megteremtésének. A közös érdekek mentén továbbra is „minden erőnkkel síkra szállunk az Európai Unió összetartásáért, de különösen egy belső határok nélküli európai közösségért” – fogalmaztak.

Kiemelték: együttes céljuk „Európa jólétének, biztonságának és kohéziójának biztosítása, a kisebbségek védelme”, valamint a hozzájárulás a gazdasági növekedéshez és a versenyképességhez. A belső piacot is magában foglaló egyesült Európa képezi jövőnk alapját – vélték.

A magyar és a német tárcavezető kitért rá: felelősséget viselünk az európai integráció folyamatáért, amelyet jelenleg több veszély fenyeget. Fontos célkitűzés az alapvető értékek védelme. „Szoros, többsíkú és – szükség esetén – kritikus párbeszédet folytatunk egymással” – írták.

Kifejtették: ebben részt vesznek a parlamentek, a kormányok, valamint a szövetségi tartományok és a régiók egyaránt. A hivatalos érintkezéseken túl is széles körű hálózata működik a társadalmi és az emberek közötti kapcsolataiknak, amelyek „élettel és sokszínűséggel töltik meg a kétoldalú párbeszédet” – közölték.

Megjegyezték: kiemelkedő példája mindennek a Budapesti Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem, az egyetlen ilyen német nyelvterületen kívüli felsőoktatási intézmény Európában.

Szijjártó Péter és Sigmar Gabriel azt írta: nemzeteink között további fontos összekötő kapocs a magyarországi német kisebbség és annak azon tagjai, akiket a második világháború után kitelepítettek Magyarországról és megfosztottak állampolgárságuktól. A megbékélés szellemében Magyarországon emléknappal tisztelegnek a németajkú kitelepítettek előtt – közölték. Hozzátették: az 1991 óta évente rendszeresen megrendezett Magyar-Német Fórum ülései pedig a párbeszédnek egy egészen különleges formáját jelenítik meg a politika, a gazdaság, a kultúra és a média vonatkozásában.

A két külügyminiszter azzal zárta a közleményt, hogy a magyar-német kapcsolatok mély és sokoldalú alapokon nyugszanak, és ezen alapokból kiindulva szeretnének mind kétoldalú, mind pedig európai és nemzetközi téren együttműködni, hogy az Európai Uniót, mint értékközösséget és a béke zálogát a következő nemzedékeknek is fenntartsák és elmélyítsék.

Antall József miniszterelnök és Helmut Kohl német kancellár 1992. február 6-án Budapesten írta alá a magyar-német alapszerződést.

Közös gyökerek nélkül nem lehetne ilyen sikeres a német-magyar együttműködés

A közös történelmi és kulturális gyökerek is kellenek ahhoz, hogy ilyen sikeres legyen a német-magyar együttműködés - mondta az emberi erőforrások minisztere a német-magyar baráti szerződés aláírásának huszonötödik évfordulóján rendezett hétfői budapesti rendezvényen, utalva arra, hogy Németország az ország legfontosabb gazdasági partnere és a legnagyobb külföldi befektető.

Balog Zoltán közölte, ez egy "prosperáló kapcsolat két egymást megértő nép között". Hangsúlyozta, korunk egyik nagy kérdése az, hogy milyen szerepet vállal Európa és az Európai Unió a világméretű problémák megoldásában, és rendkívül fontos, hogy "Európa közös és saját válaszokat találjon".

A miniszter arra is kitért a Polgári Magyarországért Alapítvány, az Antall József Tudásközpont és a Konrad-Adenauer-Stiftung közös rendezvényén, hogy a Magyarország déli határán épített kerítés nem elsősorban az országot, hanem a schengeni övezetet, benne Németországot is védi.

A múltból kell megérteni a jövőt - jelentette ki Balog Zoltán, kiemelve, hogy a két nép sorsa sok tekintetben fonódott össze. Beszédében a miniszter erős német-magyar barátságot kívánt.

Frank Spengler, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi képviseletvezetője arról beszélt, hogy a történelmi kapcsolatok újraéledhettek a hidegháború megszűnésével, "az európai érték- és érdekközösség talaján állva". Manfred Emmes, a budapesti német nagykövetség követe pedig azt hangsúlyozta, hogy miként most, úgy negyedszázada is az egységes Európa állt a középpontban, hozzátéve, "Magyarország nélkül Európa torzó maradt volna".

Györkös Péter berlini magyar nagykövet megemlítette: az 1990-es évek elején "Magyarországon a német egység támogatottsága sokkal nagyobb volt, mint magában Németországban", hiszen itt teljes konszenzus volt arról, hogy Európa csak akkor lehet egységes, ha Magyarország szuverénné válik, a két német állam pedig egyesül.

A rendezvény részeként tartott pódiumbeszélgetésen Arnold Vaatz, a német szövetségi parlament CDU/CSU-frakciójának helyettes vezetője annak a véleményének adott hangot, hogy tudomásul kell venni a realitásokat. Köztük azt is, hogy az unió éles helyzetben van, komoly választói csoportok fordulnak el az elittől és keresnek másokat képviselőjüknek. A kérdés az, hogy sikerül-e ezeket a tömegeket ismét megszólítani, illetve hogy ennek a folyamatnak milyen következményei lesznek - tette hozzá.

Tobias Zech, a Bundestag gazdasági együttműködésért és fejlesztésért felelős bizottságának tagja - utalva arra, hogy az unió és előzményei a kontinens leghosszabb háborúmentes időszakát garantálták - kijelentette, "közös válasz kell, hogy mit jelent Európa, és ezt kell élettel megtölteni". Ehhez működővé kell tenni azt a mindennapi együttműködést az elmúlt egy-másfél év után, amikor ez nem sikerült - mondta.

Gulyás Gergely (Fidesz), az Országgyűlés alelnöke, a parlament magyar-német baráti tagozatának alelnöke sikertörténetnek nevezte a megállapodás megkötése óta eltelt huszonöt évet, ha nem jöttek is olyan gyorsan az eredmények, mint azt akkor sokan várták. Fontosnak nevezte, hogy az EU polgárai kettős - nemzeti és uniós - identitással élhessenek. Ha Európát egyben szeretnénk tartani, akkor toleranciát kell tanúsítanunk - fogalmazott, megjegyezve, hogy ez nemegyszer hiányzik a német sajtóban.

Hiller István (MSZP), a parlament alelnöke, az országgyűlés magyar-német baráti tagozatának tagja kitűnő politikai és diplomáciai teljesítménynek nevezte a baráti szerződést, amely nem csupán egy államközi megállapodás volt, hanem "egyfajta krédó arról hogy Magyarországnak mi a jövőképe az Európai unióban". Megjegyezte: napjainkban problémásabb az Európa-kép, mint negyedszázada, hiszen a remény képe mellett megjelentek a realitások. Kiemelte, "sikeresebb tagállamokkal lehet erősebb az Európai Unió, nem gyengébbekkel", megjegyezve, hogy az EU sosem fog úgy működni, mint az Egyesült Államok, amely nem is lehet példa Európa számára.

MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
MTI Hírfelhasználó