Kelemen Hunor: 60 millió ember sorsa fontosabb, vagy az uborka formája?
Meglesz az egymillió aláírás, ami ahhoz kell, hogy uniós törvény szülessen a nemzeti kisebbségek védelméről, csak sikerüljön elkezdeni a gyűjtést.
2017. február 5. 12:08

Ezt mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Az erdélyi politikus azután nyilatkozott, hogy az uniós bíróság szerint az Európai Bizottság nem utasíthatta volna el a témában két éve indított polgári kezdeményezést. Ha Brüsszel a disznóvágás és az uborkák alakjának szabályozásával is foglalkozik, akkor az őshonos nemzetiségekhez tartozó 60 millió ember helyzetét sem hagyhatja figyelmen kívül – tette hozzá.

Rendkívül jó hír, hogy az uniós bíróság megsemmisítette az Európai Bizottságnak a kisebbségvédelem ügyében benyújtott polgári kezdeményezést elutasító határozatát – mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A politikus hangsúlyozta, először fordult elő, hogy az Európai Unió Bírósága újratárgyalásra visszaküld a Bizottságnak egy elutasított polgári kezdeményezést.

Az erdélyi pártelnök hozzátette, bízik benne, hogy ezután Brüsszel regisztrálni fogja a kezdeményezést, és jöhet a következő lépcső, az aláírásgyűjtés.

Több éve zajlik a vita

Az ügy előzménye, hogy 2013 júliusában egy polgári bizottság Minority SafePack – one million signatures for diversity in Europe című európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslatot nyújtott be az Európai Bizottsághoz. A kezdeményezés arra irányul, hogy felkérje az Európai Uniót a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmének javítására, valamint az Európai Unió kulturális és nyelvi sokszínűségének megerősítésére.  A polgári bizottság tagja, mások mellett Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke is.

Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) dél-tiroli kongresszusán elindított kezdeményezést az Európai Bizottság a következő évben, 2014-ben utasította el. A brüsszeli testület akkori indoka szerint ugyanis a beterjesztés az őshonos nemzeti kisebbségek védelmét, identitásuk megőrzését szolgáló jogszabálycsomag megalkotásáról szól, ami nem uniós hatáskör. Az elutasítás után, ugyanabban az évben a kezdeményezők a luxembourgi székhelyű uniós bíróságon megtámadták a brüsszeli döntést.

Gyenge indok

Kelemen Hunor szerint az Európai Bíróság pénteki állásfoglalása lényegében azt mondja ki, hogy az Európai Bizottság nem indokolta meg kellően, miért utasította el a kezdeményezés regisztrációját, ami az aláírásgyűjtés előfeltétele lett volna.

A hasonló, uniós hatáskörbe tartozó kérdésekről szóló polgári kezdeményezésekre 2013 óta van lehetőség. Ennek lényege, hogy az EU legalább hét országának legkevesebb egymillió polgára aláírásával adott ügyben törvénykezésre kérheti az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet.

60 millió ember fontosabb, mint az uborkák alakja

Kelemen Hunor szerint, ha a luxembourgi bírókat nem győzte meg a bizottság, az azt jelenti, hogy a FUEN-nek, illetve az RMDSZ-nek van igaza a polgári kezdeményezés ügyében, amiről kezdettől azt állították, hogy az EU hatáskörébe tartozik. AZ EU nem mondhatja, hogy 60 millió ember sorsa, mindennapja őt nem érdekli, azt hogy fontosabb, hogyan kell disznót vágni, meg az uborka kinézete,  minthogy mi van ennyi emberrel, akik ugyanúgy dolgoznak és adóznak, és ezáltal fenntartják az uniót, mint más polgárok.

Meglesz az egymillió aláírás

Kelemen Hunor szerint a legfontosabb fejlemény tehát, hogy ha egy éven belül meglesz a szükséges számú aláírást, akkor a két testületnek foglalkoznia kell a témával, és az uniós országok számára kötelező törvényt kell alkotnia.  Hozzátette, az aláírások meglesznek, sikerül majd összegyűjteni őket, csak tudják elkezdeni.

Nehéz, de nem irreális

Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász az M1 vasárnap reggeli műsorában hangsúlyozta: az óriási jelentőségű törvényszéki döntés után az Európai Bizottság újra fogja vizsgálni a polgári kezdeményezést, illetve a beadvány korábban kifogásolt elemeit, hogy azok mégis uniós hatáskörbe tartoznak-e. Ha Brüsszel ezek után befogadja a kezdeményezést, akkor elkezdődhet az egymillió aláírás összegyűjtése hét országból.

Az alkotmányjogász szerint nehéz feladatról van szó, de tekintve, hogy ebben az ügyben milyen széles az összefogás – FUEN, a schleswig-holsteini és a dél-tiroli kormányzat, civil szervezetek – a cél nem irreális.

Siker esetén a folyamat következő fázisa,  hogy az Európai Bizottság jogalkotási tervezetet készít, amit aztán az Európai Tanács elfogadhat, és az Európai parlament is vizsgálhat, illetve jóváhagyhat. A lényeg, hogy ezáltal változhatnak az őshonos nemzeti kisebbségek jogai – hangsúlyozta az alkotmányjogász.

Ifjabb Lomnici Zoltán szerint az egyik lehetséges forgatókönyv, hogy a változtatásokat az uniós alapszerződésbe építik be, szerinte ez lenne a legjobb, mert ekkor egyértelmű lenne a helyzet, az új szabályokat mindenkinek be kellene tartania, nem lenne vita.

M1
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Semjén Zsolt: Trianon
    Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke beszédet mondott Csurgón a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából, Szászfalvi László kereszténydemokrata országgyűlés képviselő meghívására a helyi országzászlónál.
  • Tisztifőorvos: kedvező tendencia látható az idősotthonokban
    Kedvező tendencia látható az idősek otthonaiban, nem nőtt a fertőzéssel érintett intézmények száma - mondta az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs szerdai online sajtótájékoztatóján.
  • A jövőt illetően hinni kell az egy isteni örök igazságban
    A száz éve a Nagy-Trianon-palotában halálra ítélt Magyarország és magyar nemzet nemcsak él, hanem olyan teljesítményt tett le a világ asztalára egy évszázad alatt, amely Kövér László szerint jogos büszkeséggel tölthet el bennünket.
MTI Hírfelhasználó