Tíz éve volt a kordonbontás
Éppen tíz éve, 2007. február 2-án történt, hogy a Fidesz országgyűlési és európai parlamenti képviselői elbontották a budapesti Kossuth Lajos teret hónapok óta elkerítő kordont. Az akció mintegy húsz perc alatt lezajlott, az MTI akkori tudósítása szerint a téren szolgálatot teljesítő rendőrök meglepett tekintete előtt. A kordonnak a magyar államiság egyik jelképes helyszínén való rövid időn belüli újjáépülését civil megmozdulások és politikai csatározások követték.
2017. február 3. 10:34

Gergényi műveleti területté nyilvánította a teret

Polgári engedetlenségi akció keretében távolították el bő negyedóra leforgása alatt az akkor ellenzéki Fidesz országgyűlési és EP-képviselői a Kossuth Lajos térről azokat a kordonokat és kerítést, amelyet még 2006. október 23-ára virradóra (az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából szervezett ünnepség előtt) állítottak fel, miután Gergényi Péter, budapesti akkori rendőrfőkapitánya elrendelte a Kossuth tér műveleti területté nyilvánítását.

A Gergényi által jegyzett dokumentum szerint a „szükséges ideig, a biztonsági kockázat fennállásának időtartamáig” marad műveleti terület a Kossuth Lajos tér.

Az „szükséges idő” végül 2007. március 18-án telt le.

Egy rövid beszéd után hamar végeztek

A Fidesz akciója 2007. február 2-ának délelőttjén kezdődött, miután a párt képviselői a Parlament Felsőházi termében összegyűltek, majd levonultak a téren lévő Kossuth-szoborhoz, ahol Szájer József EP-képviselő bejelentette a polgári engedetlenségi akciót.

A Fidesz országgyűlési képviselői a Kossuth-szobortól indulnak a polgári engedetlenségi akciójukra, hogy lebontsák a Kossuth Lajos teret elkerítő rendőrségi kordont. Középen: Orbán Viktor pártelnök átugorja a virágágyást a Kossuth téren

Mint elmondta, a Kossuth teret több mint száz napja azért tartja lezárva a rendőrség, „mert a kormány nem tudja elviselni, ha a polgárok szabad gyülekezési jogaikat gyakorolják”.

Szájer azt is bejelentette: a résztvevők nem kívánnak mentelmi joguk mögé bújni, vállalják a következményeket.

A rövid beszéd után a képviselők, köztük Orbán Viktor pártelnökkel – megfelelő szerszámokkal felszerelkezve – gyorsan végeztek a rácsok elbontásával.

Újra kerítés mögött a Kossuth tér

Az akciót követően néhány órán belül – több száz tüntető jelenlétében – újrahúzta a rendőrség a kordonsort. A Parlament épületét kora délután már szoros rendőri sorfal vette körül, a kordonok mögött pedig golyóálló mellényt és rohamsisakot viselő rendőrök sorakoztak.

Minden a régi – vagy mégsem

Február 2-áról 3-ára virradóra a rendőrök kiszorították a tüntetőket a Kossuth térről, és egészen a Nyugati térig tolták őket.

A kordok ekkorra már – valószínűleg a tüntetők távollétének „köszönhetően” – eredeti helyükön, vagyis közvetlenül a 2-es villamos sínei mentén álltak.

A civil megmozdulásokon – amelyek Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének kiszivárgás óta változó intenzitással folytak –, valamint a helyenként szélsőségekbe hajló rendbontásokon Gyurcsány Ferenc és kormányának távozását követelték.

Jobbik: bátor fellépés

A Jobbik Magyarországért Mozgalom üdvözölte a Fidesz képviselőinek kordonbontását.

„Egy lopakodó diktatúra ellen eréllyel és bátran kell fellépni” – állt levelükben, melyben a Kossuth térre hívták a Gyurcsány-rezsim távozását követelőket.

Elsőre nem sikerült a feljelentés

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) hétfőn, azaz február 5-én feljelentette azokat a képviselőket, akik részt vettek a kordon elbontásában.

Jármy Tibor, a BRFK szóvivője pénteken este az MTI-nek elmondta, hogy a bontásában részt vevőkkel szemben rendzavarás szabálysértése miatt tesz feljelentést a rendőrség, szavai szerint ez a szabálysértés akár 150 ezer forintos pénzbírsággal is sújtható.

A feljelentéssel kapcsolatban a Fővárosi Bíróság még aznap közölte: az „jelenlegi formájában elbírálásra alkalmatlan”, mert nincs pontosan megjelölve a feljelentettek köre és a tényállás.

Szájer segített

Szájer József európai parlamenti képviselő levelet írt Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitánynak, amelyben megnevezte a kordonbontásban részt vett képviselőket. Mint közölte, „a levél azért íródott, hogy második nekifutásra teljesíteni tudják (…) a polgárok szabadságjogait korlátozó kordon lebontásával kapcsolatos feljelentést”.

A szövegben Barsiné Pataky Etelka, Becsey Zsolt, Gyürk András, Őry Csaba és Szájer József neve szerepel.

Sólyom László köztársasági elnök jogellenesnek minősítette a fideszes akciót, egyúttal alkotmányosan kifogásolhatónak nevezte a kordont is. Úgy fogalmazott: „a jogállamot nem lehet nem jogállami eszközökkel szolgálni”, ám nem hallgatható el az sem, hogy a „Kossuth téren a gyülekezési jogot ősz óta alkotmányosan aggályos módon korlátozza a rendőrség, és nem reagált érdemben a kifogásokra sem”.

Az események átrendezték az állami ünnepet

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Magyar Televízió Ma Este című műsorában február 14-én azt mondta, elképzelhetőnek tartja, hogy március 15-én ne mondjon beszédet sem a miniszterelnök, sem vezető politikus, és a kormány visszafogottan ünnepelje az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulóját.

Indoklása szerint „vannak radikális szélsőséges csoportok, amelyek keresik a zavargás lehetőségét, illetőleg van politikai törekvés arra, hogy nyomást gyakoroljanak a kormányra parlamenten kívüli eszközökkel, és a kettő együtt kockázatot jelent”.

V. 1.: A kordon március 31-ig marad

Az Országos Rendőr-főkapitányság február közepén tudatta Szabadfi Árpád főkapitány-helyettessel, hogy a Kossuth téri kordont március 31-én 24 óráig tartják fenn.

Danks Emese kormányszóvívő a bejelentésre reagálva közölte: a kormány jó elképzelésnek tartja, hogy „az Országgyűlés és a főváros közösen próbál olyan megoldást találni, amely biztosítja a Kossuth tér rendezését, miközben szem előtt tartja az épület biztonságát is”.

Szájer József, a Fidesz EP-képviselője hétfői sajtótájékoztatóján úgy vélte: ez annak udvarias beismerése, hogy a rendőrség nem tartotta be a gyülekezési törvényre vonatkozó szabályokat.

V. 2.: A kordon március 18-ig marad

Bene László országos rendőrfőkapitány március 16-án, pénteken sajtótájékoztatón közölte: kockázatelemzést végeznek és „szándékaik szerint” a hétfői napon a Kossuth téri kordont lebontják.

A rendőrség és a nemzetbiztonsági kabinet amellett érvelt, hogy a Kossuth teret érintő biztonsági intézkedéseknek legalább március 15-éig fenn kell maradniuk, mert hiteles információik vannak arról, hogy szélsőséges csoportok összehangolt tervekkel “erőszakos cselekedeteket készítenek elő”; akcióik fő célja „a Kossuth tér megszerzése”.

Budapest, 2007. március 19. A rendőrség hétfő hajnali négy órára lebontotta a Kossuth téren a múlt év október 23-án felállított kordonokat

Kordon volt, kordon nincs

A rendőrség március 18-án, hétfőn hajnali négy órára lebontotta a Kossuth téren az előző év október 23-án felállított kordonokat.

Ismét szabaddá vált az Országház előtti parkoló és a Rákóczi-, illetve és a Kossuth-szobor előtti füves terület – jelentette az MTI helyszínen tartózkodó tudósítója.

Az Országház főbejáratától néhány méterre egy másik kordont állítottak fel.

Megváltozott a Kossuth tér 

2011-ben az Országgyűlés döntést hozott az Országház előtti Kossuth Lajos tér átalakításáról.

A 2012 és 2014 között lezajlott térrekonstrukció a közel hét és fél hektárnyi terület megújítását, új funkciókkal történő ellátását eredményezte.

A tér teljes felülete megújult, természetes eredetű kővel fedték le és egységes stílusú utcabútorokkal szerelték fel. Lényegében megszűnt a gépjárműforgalom, a gyalogosok és kerékpárosok a korábbihoz képest kétszer akkora területet használhatnak.

hirado.hu - MTI
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
MTI Hírfelhasználó