Debrecenben megnyitották a reformáció jubileumi emlékévét
A Magyar Református Egyház reformációi jubileumi emlékévét ünnepi istentisztelettel nyitották meg a cívisváros Református Nagytemplomában kedden délután. A város polgármestere szerint az európai reformáció központjai mindig a kultúra fővárosai voltak.
2017. január 31. 23:11

A szertartást megelőző sajtótájékoztatón Bogárdi Szabó István dunamelléki református püspök, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke hangsúlyozta: 500 éve teljesedett ki az a sok reformtörekvés, amely a közösségi egyházat meg akarta újítani.

Hozzátette: a reformáció 500., és a Kárpát-medence reformátussága és saját hitvalló közössége megalakulásának 450. évfordulója alkalmából számos rendezvényt tartanak az idén itthon és a határon túl, amelyekről a reformacio.500 honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.

A püspök kiemelte a programok közül a református és az evangélikus egyház tervezett budapesti együttes ülését, amelyre első alkalommal kerül majd sor. Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára felidézte, hogy a kormány emlékbizottságot hozott létre, hogy felhívja a figyelmet a reformáció értékeire.

Méltatta a református egyháznak a közfeladatok átvállalásában betöltött fontos szerepét, amit különösen a közoktatásban betölt. Soltész Miklós hozzátette: a kormány iskola-felújítási programja keretében nagyszámú egyházi oktatási intézmény felújítása kezdődött, illetve kezdődik meg az idén, több helyen pedig új egyházi iskolákat építenek.

Debrecen mindent köszönhet a reformációnak

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere arról beszélt, hogy a város mindent a reformátusoknak köszönhet, “a reformáció, a reformátusok tették naggyá Debrecent”. A polgármester szerint az európai reformáció központjai, az európai reformáció városai mindig a kultúra fővárosai voltak.

“Erre a történelmi tradícióra, Debrecennek a Református Kollégiumon keresztül a magyar nyelvre, népművelésre és  a magyar irodalom itt tanult számos kiválóságára építve szeretnénk, ha városunk, a reformáció városa 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa lenne” – tette hozzá.

Fekete Károly tiszántúli református püspök arról beszélt, hogy az évfordulón párbeszédre hívják a testvéregyházakat, hogy történeteiket megosztva kerüljenek igazán sorsközösségbe egymással és a Krisztus-történettel.

A jubileumi programok közül kiemelte “A Szentírás vándorútját a Tiszántúlon”, amelynek keretében az egyházkerület több mint négyszáz gyülekezetében olvasnak fel egy-egy részt az alkalomra készült díszkötésű bibliából, így év végére a biblia teljes szövege “hangos könyvvé válik”.

A sajtótájékoztatót követő ünnepi istentiszteleten Bogárdi Szabó István igehirdetésében egyebek mellett arról beszélt, hogy a reformáció nem elvont eszme, hanem maga az élő Jézus Krisztus. “Nélküle nincs keresztyénség, nincs egyház, de vele van!” – mondta a zsinat lelkészi elnöke.

A Nagytemplom előtt felállított rendezvénysátorban, illetve az Európai Protestáns Egyházak Közösségének kezdeményezésére útnak indított vándorkamion interaktív kiállításán a reformáció történetével ismerkedhetnek az érdeklődők.

Luther Márton Ágoston-rendi német szerzetes, teológus 1517. október 31-én függesztette ki az egyházi megújulást követelő reformtéziseit a wittenbergi vártemplom kapujára, ettől a naptól számítjuk a reformáció kezdetét. A reformáció évében csaknem négyszáz programot tartanak szerte a Kárpát-medencében.

Debrecenbe érkezett a reformációs vándorkamion

Fekete Károly tiszántúli református püspök a kamion érkezésekor, a debreceni Református Nagytemplom előtt az MTI-nek elmondta: az Európai Protestáns Egyházak Közösségének (GEKE) kezdeményezésére, a jubileumi emlékév alkalmából útjára indított vándorkamion egy interaktív kiállítótérben mutatja be a reformáció történetében meghatározó szerepet betöltő európai városokat.

A kamion tavaly november 3-án Genfből, Kálvin János svájci reformátor városából indult el és 19 ország 68 városát összekötve érkezik meg május 20-án a németországi Wittenbergbe, az ottani világkiállítás megnyitójára – tette hozzá. A püspök elmondta: magyarországi első állomására Nagyszebenből érkezett a kamion, Debrecenből szerdán indul tovább Sárvárra, illetve Sopronba, majd elhagyja az országot.

Az Európai Protestáns Egyházak Közösségének (GEKE) kezdeményezésére, a reformáció 500 éves jubileuma alkalmából érkezett kamion a debreceni Kossuth téren

A vándorkamion három magyarországi állomása közül Debrecen az egyedüli református város. ”Büszke vagyok arra, hogy Debrecenbe eljöttek, a magyar Genfnek helye van ebben a sorozatban” – mondta Fekete Károly. A Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hozzátette: a kamion interaktív kiállítása lehetőséget biztosít arra, hogy a felkeresett városok polgárai üzeneteket fogalmazzanak meg.

Baptisták és evangélikusok is küldenek üzeneteket

Debrecen húsz református gyülekezete, valamint a többi helyi protestáns gyülekezet, az evangélikusok és a baptisták valamennyien megfogalmazzák és elküldik üzeneteiket a kamionnal – jelezte a református püspök.

Luther Márton Ágoston-rendi német szerzetes, teológus 1517. október 31-én függesztette ki az egyházi megújulást követelő reformtéziseit a wittenbergi vártemplom kapujára, ettől a naptól számítjuk a reformáció kezdetét. A reformáció emlékévében csaknem négyszáz programot tartanak szerte a Kárpát-medencében.

hirado.hu - MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
MTI Hírfelhasználó