Erős évre számít a hazai cégvilág
Egyelőre sok a nyitott kérdés, de már látszik a növekvő beruházási hajlandóság.
2017. január 28. 15:51

Több ezer milliárd forint uniós támogatás érkezik idén a magyar gazdaságba, elsősorban a kis- és középvállalati szektorba, de ettől függetlenül is élénkül a beruházási kedv, várhatóan erős évre számíthat a vállalati szféra – mondta a Magyar Időknek Krisán László, a Kavosz Zrt. vezérigazgatója. Emlékeztetett: az uniós pénzfelhasználás, a szűk építő­ipari kapacitás, a minimálbérek emelése, a tőkehiány, a bürokrácia, valamint az új közbeszerzési törvény még sok nyitott kérdést hagy a vállalatok számára, de a cégek mindemellett is bizakodóak.

Ebben az évben nagy mennyiségű európai uniós pénz áramlik a magyar gazdaságba, ráadásul a források legnagyobb része– a korábbi 15-16 százalék helyett 45-50 százalék – a kis- és középvállalkozói szektort erősítheti – mondta a Magyar Időknek Krisán László, a Széchenyi-kártyát forgalmazó Kavosz Zrt. vezérigazgatója.

Emlékeztetett: 2016-ban még kettősség jellemezte a vállalati szférát, vagyis nagyszámú uniós pályázat került a piacra, azonban a beruházások többsége még nem kezdődött el. Az uniós pénzek hiánya némiképp visszavetette a GDP növekedését, azonban az beigazolódott, hogy a 2 százalék körüli – uniós pénzek nélkül számolt – növekedéssel a magyar gazdaság önmagában is képes megállni a lábán. Idén legalább 2700 milliárd forint uniós pénzt kell kifizetni a vállalkozásoknak, azonban a szakember szerint a 3000 milliárd forintos forráslehívás is elképzelhető.

Krisán László közölte: az év azonban több nagy kérdést is felvet. Még nem látni például, hogy a nagy számú, idén induló beruházást ki végzi el, hiszen jelenleg még alacsony az építőipar kapacitása, pedig a magánszektor gyár- és üzemépítkezései mellett felpörögnek majd az állami megrendelések is, többek között az útépítések, emellett a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) miatt a lakosság építési kedve is tovább erősödik. A rendelkezésre álló munkaerő is szűkül, ezért habár erős év várható, sok kérdés még megválaszolatlan.

A Kavosz vezérigazgatója szerint ugyanakkor az uniós pályázatokkal nem csak az erős cégeket kellene támogatni, mivel a hozzávetőleg 670 ezer hazai, ténylegesen működő mikro-, kis- és középvállalat több mint 90 százaléka néhány fős, kevés alkalmazottat foglalkoztató családi cég, amelyektől nem lehet elvárni, hogy új üzemet építsenek, hiszen 80-90 százalékuk a szolgáltatói szektorban működik. Ugyanakkor alacsony a középvállalatok aránya. Krisán László kifejtette: a távlati cél 15-20 ezer működő középvállalkozás lenne, miközben jelenleg a számuk kétezer körülire becsülhető, igaz, ez a válság óta emelkedést mutat. Szintén kimaradnak a támogatotti körből a nagyvállalatok, bár az állam ígérete szerint nemzeti forrásból támogatja a kormány ezeket a cégeket is.

Ugyanakkor az előző uniós ciklushoz képest mindenképpen pozitív fordulat, hogy nem osztunk pénzt minden beruházásra, sokszor értelmetlen fejlesztésekre. Korábban mindenre volt pénz, csak emiatt mindenre kevés jutott.

A vezérigazgató szerint kérdéseket vet fel, hogy az uniós pályázatok többségéből kimarad a közép-magyarországi régió, ami azért jelenthet problémát, mert a főváros környéki települések többsége szintén fejlesztésre szorulna.

Nyitott kérdés még az új közbeszerzési rendszer is. Krisán László felidézte, a közbeszerzési törvény számos ponton változott az elmúlt időszakban, a rendszert még nem ismerjük, annak gyakorlati működése szintén ebben az évben válik világossá. Az imént felsorolt felvetések mellett a bürokráciacsökkentés is rendkívül fontos, ugyanis a kimondottan magas adminisztrációs terhek megfojtják a beruházásokat.

Több, elsősorban mikro- és kisvállalkozásnak nehéz lesz kitermelni a minimálbér 15, valamint a szakmunkás-bérminimum 25 százalékos megemelését, mivel azt nem fedezi teljes mértékben az 5 százalékos járulékcsökkentés, azonban Krisán László szerint nélkülözhetetlen volt, hogy a kormány lépjen a fizetések ügyében, mivel a munkabéreket figyelembe véve a környező országokhoz képest is lecsúsztunk. Ugyanakkor a jövőben a béremeléseknek köszönhetően a lakossági fogyasztás várható élénküléséből profitálhat a kisvállalkozói szektor, tehát a béremelések okozta nehezebb időszak áthidalható, a nagy kérdés az, hogy mikorra.

– A vállalati szférát ugyanakkor tőkével kellene ellátni, különböző tőkeprogramokon keresztül – véli Krisán László. A klasszikus kockázatitőke­juttatás drága, és a vállalkozó elveszítheti az irányítást a saját cége felett, de ha egy kedvező, államilag támogatott tőkeprogramot hirdetnek meg, az valóban nagy segítséget jelentene a kisvállalkozások számára. Ha a kkv-szektor nem lenne tőkeszegény, a kereskedelmi bankok is könnyebben hiteleznék a beruházásokat, a cégek pályázhatnának, fejleszthetnének. A gazdaságfejlesztés eszköztára azonban az összetettebb eszközök felé mozdul el, a következő időszakban fel kell készülni a kizárólag visszatérítendő, kedvező kamatozású támogatások időszakára, ugyanis az Európai Unió várhatóan 2020 után már lecseréli az „ingyenpénzt” az ilyen konstrukciókra.

A vállalatok beruházási kedve meglátszik a Széchényi-kártya programban nyújtott hitelek állományán is – ismertette a vezérigazgató. Tavaly 2015-höz képest 15 százalékkal több hitelügylet jött létre, csaknem 30 százalékkal magasabb szerződött hitelösszegben. A piacon elérhető, rendkívül alacsony kamatozású folyószámla- és forgóeszközhitelt biztosító Széchenyi-kártya program keretében már majdnem 245 ezer vállalkozás jutott hitelhez. Folyamatosan bővülnek a hitel­lehetőségek és a hozzáférési feltételek a program keretében, tavaly például az igényelhető forgóeszközhitel maximális összegét 50 millió forintra emelték.
Krisán László hozzátette: az előbb említett érvek miatt még sok nyitott kérdésre kell választ kapnia a vállalati szférának, az azonban biztos, hogy nagyon erős évre számíthat a hazai cégvilág.

magyaridok.hu
MTI Hírfelhasználó