Orbán: A többközpontú világrend lehetőségeket tartogat
Az MNB idén negyedik alkalommal rendezi meg a Lámfalussy Lectures konferenciát Budapesten, több száz gazdasági és pénzügyi szakember részvételével.Orbán Viktor miniszterelnök a Lámfalussy-konferencia megnyitóján tartott beszédet.
2017. január 23. 11:42

Kína felemelkedése egy pszichológiai problémára hívja fel a figyelmét. Ami van, az lehetséges – így szól egy mondás. Ezt az európaiak nem értik, legalábbis ha Kínáról van szó – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Lámfalussy-konferencia megnyitóján. Ahelyett, hogy tanulnánk abból, ami Kínában történik, azt akarjuk magunknak megmagyarázni, hogy nem is úgy van – tette hozzá.

Legfontosabb a karakter

Lámfalussy Sándor életéből érdemes átültetni tételeket. Például azt, az érvelésalapú demokráciához kell nyitott szellem és egyenes jellem. Ez megvolt a professzornál, aki azt is gyakran hangoztatta: legfontosabb a karakter.

A miniszterelnök elmondta azt is, hogy a professzor arra a kérdésre, keresztény-e, azt válaszolta: igyekszik, de nem mindig sikerül. Beszélt arról is, hogy Lámfalussy nem tartotta magát az euró atyjának. Úgy vélte, az euróhoz elsősorban nem közgazdasági, hanem egy szilárd politikai akaratra volt szükség, ezért az alapító országok jelentőségét emelte ki.

A monetáris unió fenntartásához belátás kell

A kérdés, lesz-e az európai döntéshozókban belátás ahhoz, hogy fennmaradjon a monetáris unió. Ez az európai jövő legnagyobb kérdése – szögezte le. A sikeres gazdaságpolitika alapja a politika, annak is a stabilitása – idézte a professzort. Megemlítette azt is, hogy mióta nincs ellenzékben a Magyar Nemzeti Bank, jobban megy az ország szekere.

Többközpontúvá vált a világ

Egy paradigmaváltás történt a világban. Egypólusú világból több központú világ lett. Ennek szükségszerű következménye, hogy nincs róla közmegegyezés.  A régi rend híveinek ezért vitát kell folytatni az új rend híveivel – hangoztatta. Azt próbálják velünk elhitetni, hogy nem lehet olyan változtatásokat előidézni, amilyet az amerikai elnök. Ez balgaság, ami van, az lehetséges – ismételte meg.

Egy kulcsmondatot kaptunk a múlt héten. Ez úgy hangzott: minden nemzetnek joga van ahhoz, hogy saját magát tegye az első helyre. A multilateralizmusnak vége van – tette egyértelművé. Engedélyt kaptunk a legfelsőbb helyről, hogy nekünk is szabad magunkat az első helyre tenni. Nagy dolog ez – jegyezte meg.

Ez azt is jelenti, hogy nincs olyan mindenkire ráhúzható gazdaságpolitika, amely minden, különböző fejlettségű nemzetet sikeressé tehetne – magyarázta.

A miniszterelnök szerint az új pólusok létrejöttének örülni kell. A több központú világrend lehetőségeket tartogat – hangsúlyozta. A miniszterelnök az új, felemelkedő központok között említette Oroszországot és Indiát.

Európa fokozatosan veszti el vezető szerepét

Európára alig ismerünk rá, négy nagy válsággal küzd: növekedési válsággal, demográfiai, biztonsági és külpolitikai válsággal. Európa fuldoklik az adósságban, minden áldott nap ezer euró hiányt termelnek az államok, a gazdasági növekedés csigalassúságú, 2008 óta eltűnt 6 millió munkahely. Európa már közel sem olyan biztonságos. Ahol sok bevándorló telepedett meg Európában, ott azonnal megnőtt a bűnözés – érvelt.

Európa egyre gyengébb, globális szereplőből regionális szereplő lett, és lassan ezért a státuszért is meg kell küzdeni – összegzett a kormányfő.

Európa nagy célokat tűzött ki maga elé, és egyiket sem tudta megvalósítani. Azt akartuk, hogy az euró legyen a dollár tartalékvalutája, legyen a kontinensen biztonság és egy eurázsiai gazdasági térség – emlékeztetett.

El kell engedni a föderalizmus illuzióját 

Brüsszel az utópiák rabja lett, amit úgy hívnak, nemzetek feletti Európa. Nincs olyan, hogy európai nép. Csak a nemzetiségek együttműködésére lehet felépíteni az intézményrendszert – magyarázta.

Európa sosem akkor volt erős, amikor egy erőközpontból irányították, hanem akkor, amikor több is jelen volt egyszerre. Brüsszel most egy központból akar irányítani, ami meg is adja a választ arra, hogyan jutottunk ide – szögezte le.

Európának el kell eresztenie a föderalizmus illúzióját, Európát több pólusúvá kell tenni. Kössünk új típusú egyezségeket, elsősorban az Egyesült Államokkal a hamvában holt szabadkereskedelmi egyezmény helyett. Kössünk megállapodást Kínával, vegyük elő újra Oroszország kérdését. Gondoljuk újra a nemzetgazdaságok finanszírozását. Ha nincs mit befektetnünk, nem tudjuk magasabb fordulatszámra állítani a gazdaságot. Helyezzünk európai mértékben nagyobb súlyt az innovációra – kezdeményezte.

A mi házunk is ég

Az a közösség, mely nem tudja magát újratermelni, nem is érdemli meg, hogy létezzen – mondta Orbán Viktor. Hozzátette: ezzel nekünk is szembe kell nézni. Ha egy nemzet kívülről keres megoldást, részlegesen vagy teljesen fel kell adni a nemzeti identitását. Magyarországnak vannak családpolitikai lépései, de „a mi házunk is ég” – fogalmazott.

Közös, európai hadsereg kell

Amerika nélkül, az angolszászok nélkül meg tudjuk-e védeni a kontinenst? – a kormányfő szerint ez a jövő nagy kérdése. Ennek megoldása pofonegyszerűnek látszik, egy német-francia közös hadsereg, de ha jól belegondolunk, ilyen még sosem volt. Hogy az érintettek képesek lesznek-e ilyen hadsereget létrehozni, a jövőben eldől – emelte ki.

Ez a magyar siker receptje

Idézte azt az angol mondást, miszerint semmi sem olyan sikeres, mint a siker. Szerinte Magyarországot ez jól jellemzi, hiszen fekete bárányból sikertörténetté vált. A tényeket akkor is be kell ismerni, ha azok kedvezőek – hangoztatta.

Hogyan lehet egy országban 180 fokos fordulatot végrehajtani? – tette fel a kérdést, majd meg is válaszolta: politikai stabilitásra van szükség, szigorú, fiskális politikára, amit csak akkor fogadnak el az emberek, ha igazságosnak érzik. Magyarországon a fiskális rendbetétel azzal kezdődött, hogy megfelezték a politikai elitet – emlékeztetett.

A harmadik dolog, ami a magyar sikert magyarázhatja a munkaalapú társadalom bevezetése a segélyalapú helyett.  A lényeg, mindenki úgy érezze, az adóforintjai jó helyre mennek.

Sok harcot vívunk még azért, hogy az iskolarendszert a gazdasági realitásokhoz közelítsük. A magyar receptnek része a keleti nyitás is. Ennek lényege, hogy a keleti államoknak tiszteletet is adunk és nem oktatjuk ki ezeket az államokat – zárta szavait.

hirado.hu
  • Az erdő üzem, tanterem – és örökkévalóság
    Ugron Ákos Gábor: Az erdő fenntartása, kezelése, művelése nem érthető meg rövid távú gondolkodással, ahhoz száz években, vagy éppen az örökké fennmaradó végtelenben kell gondolkodni, mert az erdőre mint örökké változó, de örökre fennmaradó életközösségként kell tekintenünk.
  • A kettős mércés EP-szélsőség
    Győri Enikő nem emlékszik parlamenti vitára és felháborodásra azzal kapcsolatban, amikor a szocialista-liberális Gyurcsány-kormány idején, 2006 októberében, a rendőrség szétverte a 1956-os forradalomra emlékező békés tüntetőket. „A rendőrterror erői ma a legeurópaibb pártnak hazudják magukat, és az EP meg őket támogatja" - emelte ki a Fidesz képviselője
  • Református óvodát adtak át Sárospatakon
    Református óvodát adtak át Sárospatakon szerdán, a létesítmény a kormány anyagi támogatásával a Magyarországi Református Egyház Országos Óvoda Programja keretében épült fel.
MTI Hírfelhasználó