A kereszténység a legüldözöttebb vallás
Balog Zoltán szerint a hit szabadságáért ma is és Európában is meg kell harcolni - az emberi erőforrások minisztere az erdélyi Torda unitárius templomában beszélt erről pénteken azon az ünnepi istentiszteleten, amelyet a vallásszabadság 449 évvel ezelőtti kihirdetése alkalmából tartottak.
2017. január 13. 14:51

A miniszter kijelentette: ma a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon. A hitükért évente megölt tízezrek több mint fele keresztény. Megjegyezte, még a németországi menekültszállásokon is üldözik a befogadott más hitűek a menedéket kereső keresztényeket. Így utóbbiak még egy keresztény országban is azoktól szenvednek, akik elől el kellett menekülniük.

A Tordán tartott 1568-as erdélyi országgyűlés a világon elsőként iktatta törvénybe a vallás-, és lelkiismereti szabadságot. Balog Zoltán elmondta, a világban élő magyarságnak együtt kell ünnepelnie azt, "amit Erdély adott a magyarságnak, Torda adott a magyar kereszténységnek, és amit a magyarság adott a világnak". Hozzátette: a Tordán kihirdetett vallásbéke arra int, hogy újra és újra meg kell küzdeni a hit szabadságáért, és a hit igazságáért.

A tordai országgyűlés döntése nemcsak egy pragmatikus politikai döntés volt arról, "hogy jó lenne nem veszekedni egymással, mert különben jönnek mások és legyőznek bennünket, hanem azt a belső meggyőződést tükrözte, hogy a hitéről mindenkinek saját magának személyesen szabad lehet és kell döntenie".

Balog Zoltán arra emlékeztetett, hogy 2018-ban nemcsak a tordai országgyűlésnek lesz kerek évfordulója, hanem az erdélyi és magyarországi románok 1918-as gyulafehérvári nagygyűlésének is, amelyen Erdély és Románia egyesülését nyilvánították ki egyoldalúan. A miniszter idézte a nyilatkozatnak az együtt élő népekre vonatkozó vállalásait: "teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő népeknek. Minden nép számára a saját nyelvén biztosított oktatás, közigazgatás és ítélkezés az illető néphez tartozó személyek által. Egyenlő jogok és teljes autonóm vallásszabadság az állam minden felekezete számára".

Kijelentette: "a vallásbékét kihirdető tordai országgyűlésnek volt egy szelleme, a gyulafehérvári nyilatkozatnak van egy betűje, meg kell nézni, hogy mi is valósult meg ezekből".

"Megkérdezzük, mi is van a gyulafehérvári nyilatkozat betűjével itt is és ma is, amikor a marosvásárhelyi római katolikus gimnáziumra gondolunk, a Székely Mikó Kollégiumra gondolunk, amikor éppen arra gondolunk: hogy lehet, hogy egy ország nem örül annak, amit Csíksomlyón tesznek, akik ezen a földön élnek. Nem gazdagság ez inkább? Miért kell ezt valamiféle rivális gondolatnak tekinteni" - kérdezte a miniszter. Hozzátette: meggyőződése, hogy Romániát gazdagítja mindaz ami a "magyar iskolákban történik, ami magyar nyelven történik".

Az ünnepségen felszólaló Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök arról beszélt, hogy a tordai országgyűlésre való emlékezés "a bölcső fölé hajlást" jelenti egyháza számára, mely kitágítja a látóhatárt, és örömmel, lelkesedéssel tölti el a híveket. "Nemcsak karácsonyban mosolygott ránk a kisded, ezt a mosolyt meg kell látni a mai vezetők tekintetében is" - fogalmazott a püspök.

A prédikációt tartó Csécs Márton torockói lelkész arra emlékeztetett, hogy az erdélyi alapítású unitárius egyházat hosszú ideig eretneknek tekintették, pedig csak annyira volt eretnek, amennyire Jézus is az volt a maga korában.

A templomi ünnepséget a Flauto Dolce régizenét játszó együttes előadása tette ünnepélyessé. Az évfordulós rendezvény több száz résztvevője az istentisztelet végén a városi múzeumba vonult, hogy megnézze Körösfői-Kriesch Aladár Tordai országgyűlés című festményét.



A tordai ünnepség előestéjén az erdélyi magyar püspökök és Balog Zoltán miniszter Torockón, a Duna Médiaszolgáltató által működtetett Duna-házban is találkoztak. Az eseményen premier előtt levetítették A hit Isten ajándéka című dokumentumfilmet, amely a tordai országgyűlés eseményeit és hatásait eleveníti föl.  A Duna World pénteken 17 órakor mutatja be Maksay Ágnes filmjét, amelynek torockói vetítése a Duna-ház idei gazdag programjának nyitánya volt.

MTI
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Az Antifa bolsevik szervezet, fasiszta taktikával
    William Barr amerikai igazságügyi miniszter vasárnapi Fox News-interjújában kelt kit az Antifa ellen, kijelentve, hogy a mainstream - fősodor - média által támogatott mozgalom lényegében a bolsevizmussal azonosítható, munkamódszerük pedig fasiszta.
  • Gyurcsányi furfang, Fekete-Győr vergődés
    Gyurcsány egy egyszerű trükkel leszerelte a momentumos követeléseket. Fekete-Győrék nevetségesen kapálóznak a gátlástalan DK-elnök hálójában.
  • Pannonhalma ihleti a Notre-Dame újjáépítését
    Hatalmas megtiszteltetés érte a pannonhalmi bencés közösséget: Michel Aupetit párizsi érsek vezetésével augusztus 7-én azért érkezett egy ötfős küldöttség a főapátságba, hogy megtekintse a nyolc éve felújított bazilikát, és a tavaly áprilisi tűzvészben súlyosan megrongálódott Notre-Dame belső újjáépítéséhez inspirációkat nyerjen.
MTI Hírfelhasználó