Európa kultúrájának alapja a kereszténység
Európa úgy keres kiutat a válságból, hogy közben nem akar tudomást venni kultúrájának keresztény alapjairól, amelyekben egész értékrendje gyökerezik, ezért Becket Tamás útmutatására ma is nagy szükség van - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára csütörtökön Esztergomban, a Becket Szent Tamás-emléknapon tartott előadásában.
2017. január 5. 18:33

Mikola István úgy fogalmazott: "Becket Szent Tamás nem született szentnek, de azzá vált. Egy viharos korban a keresztény hitben, annak szilárd értékrendjében talált útmutatásra, és emellett kitartott egészen a vértanúságig." Halála után alig három évvel már szentté avatták, Esztergomban pedig Bánfi Lukács érsek a világon az elsők között épített templomot a tiszteletére - tette hozzá.

Az államtitkár azt mondta, a 20. század második felében az egyház szabadsága Magyarországon is súlyos csorbát szenvedett. Az 1970-es években Lékai László bíboros teremtett hagyományt, amikor a szent emléknapjához kapcsolódva, ereklyéje jelenlétében imádságot hirdetett a tiszteletére épült kápolnában.

Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a gazdaság és az erkölcs kapcsolatáról tartott előadásában arról beszélt, hogy miközben Európa a gazdasági válság után a migrációs válsággal kénytelen megküzdeni, közeleg a negyedik ipari forradalom. "E kihívások sűrűjéből csak az erkölcs, a tisztesség és a felelősség kovásza teremtheti meg a kivezető utat" - mondta.

D__AS20170105004
Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója beszédet mond a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület és a Rudnay Sándor Alapítvány Becket Szent Tamás-napi emlékülésén a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának Lovagtermében 2017. január 5-én

Karol Biernacki, Lengyelország tiszteletbeli konzulja egy 1079-ben történt eseményt elevenített fel, amikor Merész Boleszláv király mise közben ölte meg Sztaniszláv krakkói püspököt, aki Becket Tamáshoz hasonlóan szembefordult a királlyal.

A rendezvény előtt, amelyet a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület, valamint a Rudnay Sándor Alapítvány szervezett, ökumenikus szertartás volt Esztergomban, a Szent Tamás-hegyi kápolnában.

Az ünnepségen részt vett Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége, valamint Schmitt Pál volt köztársasági elnök, Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke és Martonyi János volt külügyminiszter.    

Esztergom és Canterbury a 12. század óta áll kulturális és vallástörténeti kapcsolatban. Mindkét település érseki központ. Egykori főpapjaik, Becket Tamás és Bánfi Lukács esztergomi érsek párizsi tanulmányaik idejéből származó személyes barátsága alapozta meg a két város jó viszonyát.

Az 1170-ben mártírhalált halt Becket Tamás érsek éppúgy kiállt az egyház autonómiája mellett, mint a magyar egyház akkori feje. Becket Tamás halála után Jób érsek prépostságot alapított Esztergomban a vértanú tiszteletére.

Lékai László bíboros - aki 1976-tól haláláig, 1986-ig volt a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke - Becket Tamás 1538-ban Esztergomba került ereklyéinek egy részét Canterbury érsekségének adományozta, mivel Angliában VIII. Henrik rendeletére a szent összes emléktárgyát megsemmisítették.

D__AS20170105015

Herczegh Anita, Áder János köztársasági elnök felesége és Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök gyertyát tesz az oltárra az esztergomi Szent Tamás-hegyi Fájdalmas Szűz-kápolnánál tartott Becket Szent Tamás-napi megemlékezésen

MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Énekelt vallomás a nemzeti összetartozás évszázados megtartóerejéről
    A nemzeti összetartozás napjához, eszméjéhez, a trianoni békediktátum százesztendős keserűségéhez méltó dalt alkotott, a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező felkérésére a Csík zenekar. A Hazám, hazám, édes hazám kezdetű népdalt dolgozták át oly módon, hogy az elszakított országrészek mindegyikét egy-egy énekes képviseli. Természetesen az anyaországban született művészek szintén hallhatók a kompozícióban, miként Tátrai Tibor szívszorító gitárszólója is hitet tesz az összetartozásról.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
MTI Hírfelhasználó