A többség az államtól reméli a nyugdíjas biztonságot
A magyar lakosság 60 százaléka nem tartja fenntarthatónak az állami nyugdíjrendszert, ennek ellenére a társadalom 66 százaléka az államtól reméli a nyugdíjas évek anyagi biztonságát - derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) megbízásából a Századvég Alapítvány által készített reprezentatív kutatásból.
2016. december 17. 09:31

A kutatás szerint a magyar lakosság alig több mint fele takarít meg kisebb-nagyobb rendszerességgel – 22 százalék rendszeresen, további 30 százalék esetenként -, a ténylegesen megtakarítók elsősorban a 30-49 év közötti korosztályok gazdaságilag aktív tagjai közül kerülnek ki.

A megtakarítások célját vizsgálva tekintve kiderül, hogy a többség inkább a mindennapokat érintő, kevésbé távoli célok érdekében tesz félre, és rendkívül alacsony, alig hat százalék azoknak az aránya, akik rendelkeznek nyugdíjcélú megtakarítással.

A megtakarításra képes korosztályok közül elsősorban a harmincas, városi, felsőfokú végzettséggel rendelkezőkben a legnagyobb a hajlandóság arra, hogy nyugdíj-előtakarékosságban gondolkozzanak.

A nyugdíjbiztosítás iránt érdeklődők 52 százaléka 5-20 ezer forint közötti összeget lenne hajlandó havonta nyugdíjcélra félretenni és átlagosan 150 ezer forintos havi járadék mellett tudná fenntartani jelenlegi életszínvonalát a nyugdíjazása után is.

A nyugdíjbiztosítások komoly növekedést értek el az elmúlt két évben, mióta állami támogatást élveznek az ilyen célú megtakarítások. A Mabisz becslései szerint az idei év végére a nyugdíjbiztosítások száma megközelítheti a 200 ezret.

A szövetség szerint az, hogy jogszabály rögzíti, a nyugdíjcélú megtakarítások csak a nyugdíjba menetelkor hozzáférhetők, elősegíti a lakosság hosszabb távra történő öngondoskodását.

Tovább emelkedett a nyugdíjak reálértéke

A magyar férfiak átlagosan 17, a nők 23,6 évet tölthetnek nyugdíjban a várható élettartamok alapján. A jelenlegi öregségi nyugdíjasok többsége a kétezres években vonult vissza. Ellátásuk reálértéke egy év alatt 1,4 százalékkal emelkedett, ami azt jelenti, hogy havonta átlagosan több mint 121 ezer forintot kaptak.

Magyarországon a 60 évesek várható élettartama a férfiak esetében 17,3 év, a nőknél 21,7 év volt 2015-ben – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a szocialista Lukács Zoltán írásbeli kérdésére. Rétvári Bence azt írta: a várható élettartamok alapján kalkulálva a férfiak 17, a nők pedig 23,6 évet tölthetnek átlagosan nyugdíjasként.

Az már a Központi Statisztikai Hivatal elemzéséből látszik, hogy 2016 januárjában valamivel több, mint kétmillió embernek – 1,26 millió nőnek és 745 ezer férfinak – folyósítottak öregségi nyugdíjat. Az öregségi nyugdíjasok 93 százaléka betöltötte a számára irányadó nyugdíjkorhatárt, de számuk 24 ezerrel csökkent 2015-höz képest. Ennek részben az az oka, hogy közben 14 százalékkal nőtt azoknak a nőknek az aránya, akik 40 év jogosultsági idő után döntöttek a nyugállományba vonulás mellett. A nyugdíjasok 14 százaléka megváltozott munkaképessége miatt kapott ellátást. Az öregségi nyugdíjasok csaknem harmada 40 évnél több, további 28 százaléka legalább 35 évnyi szolgálati idő alapján kapja a járandóságát. A nemek közötti különbségek a szolgálati időben is jelentősek: a férfiak fele 40 évnél többet, további negyedük legalább 35 évet dolgozott, mielőtt nyugdíjba ment. A nőknél viszont a 25 évnél kevesebb szolgálati idővel rendelkezők száma és aránya is jelentős.

alap

A KSH adatai szerint a nyugdíjak reálértéke egy év alatt 1,4 százalékkal emelkedett. Az öregségi nyugdíj átlagos havi összege 121 041 forint volt, 2602 forinttal több, mint 2015-ben. A nemek közötti különbségek itt is megmutatkoznak: a férfiak 131 459 forintot, a nők ennél 16 573 forinttal kisebb összeget kaptak. A megyék, de különösen a járások között ugyanakkor jelentősek a különbségek a nyugdíjak összegében: a legmagasabb és a legalacsonyabb összeg között 45 ezer forint volt az eltérés. A legkedvezőbb helyzetben a fővárosi nyugdíjasok voltak, Budapesten belül a XI. és a XII. kerület emelkedett ki közel 164 ezer forint átlagos öregségi nyugdíjjal.

MTI - magyaridok.hu
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Ha lejönnek a havasokból
    Bizalmi kérdés, szavahihetőnek tartjuk-e a történészt, amikor azt állítja: igyekszik sokoldalúan bemutatni a különféle élethelyzeteket. Ablonczy Balázst különösen foglalkoztatja, mi mindent fed el Trianon. Traumákról, tévhitekről, illúziókról is olvashatunk a napokban megjelent Ismeretlen Trianon című könyvében.
  • A Magyarország elleni propagandaháború újabb fejezete
    A nyugati média szemében egyfajta kulturális eretnekségnek minősül, hogy a magyar kormány nem hajlandó alávetni magát az Európai Uniót vezető személyiségek tekintélyének, sem a hollywoodi ultraprogresszív konszenzusnak.
  • Az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus történészi szemmel
    Mérföldkő - kiszabadították a katolikus világtalálkozó emlékezetét a tévhitek és a marxista történelemértelmezés fogságából.
MTI Hírfelhasználó