Most éli a reneszánszát Közép-Európa
Közép-Európa a reneszánszát éli, folyamatosan és dinamikusan fejlődik és erősödik – mondta Orbán Viktor miniszterelnök tegnap Krakkóban.
2016. december 10. 08:14

A Jagelló Egyetemen rendezett Közép-Európa – egy térség sorsa a történelem sodrában című konferencián a kormányfő felszólalásában kiemelte: a magyarok és a lengyelek megértették, hogy a kezükbe kell venniük a sorsukat, és a történelemtől esélyt kaptak, hogy egymással összefogva Európa és a világ legsikeresebb térségévé tegyék Közép-Európát. Ezen dolgozik a V4, ennél „kisebb célt nem érdemes kitűznünk” – fogalmazott.

A kormányfő hangsúlyozta a térség unión belül betöltött szerepét, a visegrádi négyek tagjainak egymás melletti kiállását, közös fellépését az európai reformok és a bevándorlás ügyében, továbbá a régió gazdasági felemelkedését. Mint mondta, Közép-Európa gazdaságilag és politikailag Európa legstabilabb térsége.

Orbán Viktor Krakkóban az 1956-ban az Egyetemisták Forradalmi Bizottsága tiltakozásait és a magyarok számára nyújtott segítségét megörökítő emléktábla leleplezési ünnepségén is részt vett. A kormányfő kiemelte: Lengyelországról és a lengyelekről sehol sincsenek olyan jó véleménnyel, mint Magyarországon, és ez fordítva is így van. A miniszterelnök emlékeztetett, hogy október 23-án Andrzej Duda lengyel államfő Budapestre látogatott, ami nagy megtiszteltetés volt a magyaroknak.

Orbán Viktor: új, felívelő közép-európai korszak következik

Új, felívelő történelmi időszak kezdődik Közép-Európában, és a fiataloknak kell megtalálniuk a választ arra a kérdésre, hogy miként kell újjáépíteni a magyar-lengyel barátságot ebben az új korszakban – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Krakkóban, egy 1956-os ünnepségen.

A kormányfő az 1956-ban az Egyetemisták Forradalmi Bizottsága tiltakozásait és a magyarok számára nyújtott segítségét megörökítő emléktábla leleplezési ünnepségén kiemelte: „tudjuk, hogyan kell barátnak lenni a szenvedéssel teli időben, de most másmilyen időkre készülünk”, a nagy közép-európai felemelkedésre, a békés, szabad, derűs és jómódú közép-európai életre.

Különleges a lengyel-magyar barátság

A miniszterelnök hangsúlyozta: a lengyel-magyar barátság különleges dolog, Lengyelországról és a lengyelekről sehol sincsenek olyan jó véleménnyel, mint Magyarországon, és ez fordítva is így van. A különleges ebben a barátságban az, hogy ezer éve létezik – tette hozzá.

Úgy vélte, a barátság nem jelenti azt, hogy ne lennénk tisztában egymás hibáival, de elnézzük azokat egymásnak, egymás erényeit pedig felülértékeljük. Egyesek szerint ez romantika, de fontos, hogy az életünk része maradjon a „lengyel-magyar romantikus barátság” – fogalmazott. Hozzáfűzte: ezért helyénvaló megemlékezni a közös eseményekről, mint ahogy most is teszik.

Orbán Viktor felidézte, hogy október 23-án Andrzej Duda lengyel államfő Budapestre látogatott, ami nagy megtiszteltetés volt a magyaroknak. A lengyel elnök is arról beszélt, hogy a lengyelek vért küldtek a magyaroknak 1956-ban – közölte.

A kormányfő szerint a vér a magyar történelemben komoly dolog, ha az ember a vérét adja, mindenét odaadja barátjáért. A magyar nyelvben ismert a vérszerződés szó is, hiszen amikor a magyarok elfoglalták 1100 éve a mai Magyarország területét, a hét törzsfőnök összegyűlt, vérüket összevegyítették egy edényben, hogy kifejezzék: a testvérünk az, akivel összekeveredik a vérünk – mondta.

Arra utalva, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után a lengyelek egyebek mellett véradománnyal segítettek, Orbán Viktor kijelentette: a lengyeleknek köszönhetően a magyarok és a lengyelek vére összekeveredett, 1956 után a lengyeleket a magyarok nemcsak barátnak tekintik, hanem olyan testvérnek, akikkel vérszerződést kötöttek. A most leleplezett emléktábla erre emlékeztet – mutatott rá.

A barátságot a fiatalok vihetik tovább

A miniszterelnök arra is kitért, hogy várják Magyarországra a lengyel fiatalokat, ösztöndíjakat alapítanak a lengyel kormánnyal, kulturális alapítványokat hoznak létre, hogy továbbvihessék a fiatalok a lengyel-magyar barátságot.

Jacek Majchrowski, Krakkó polgármestere emlékeztetett: amikor az 1956-os forradalom elindult, a magyarok a támogatásukat akarták kifejezni a nem sokkal korábbi poznani események miatt, de a magyarok továbbjutottak követeléseikkel, mint a lengyelek. Utána viszont nagy véráldozattal és hosszú ideig tartó elnyomással kellett fizetniük – tette hozzá.

Mint mondta, a lengyelek segítsége Krakkóban nagyon jelentős volt, sok segélyszállítmány innen indult el Magyarországra. A most leleplezett emléktábla révén pedig minden krakkói és turista jobban megismerheti a közös történelmi szálakat, amelyek összekötik a magyar és a lengyel népet – vélekedett.

Az eseményt követően a miniszterelnök találkozott Jaroslaw Kaczynskivel, a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnökével, akinek társaságában koszorút helyezett el a 2010-ben Szmolenszknél elhunyt Lech Kaczynski egykori lengyel köztársasági elnök és felesége, Maria síremléke előtt a Wawel-székesegyházban.

Közép-Európa a reneszánszát éli

A Waclaw Felczak lengyel történészprofesszor születésének századik évfordulója alkalmából rendezett konferencia emlékülésén Orbán Viktor felszólalásában kiemelte: a magyarok és a lengyelek megértették, hogy a kezükbe kell venniük a sorsukat, és a történelemtől esélyt kaptak, hogy egymással összefogva Európa és a világ legsikeresebb térségévé tegyék Közép-Európát.

Ezen dolgozik a V4, ennél „kisebb célt nem érdemes kitűznünk” – vélekedett.

A miniszterelnök emlékeztetett: annak idején Waclaw Felczak „medret szabott a mi politikai elképzeléseinknek”, az ő tanácsára alakult meg a Fidesz, így „alapító szellemi atyánk lett”.

A kétnapos látogatáson Krakkóban tartózkodó Orbán Viktor miniszterelnök Jaroslaw Kaczynski volt lengyel miniszterelnök, a konzervatív Jog és Igazságosság pártja (PiS) elnöke társaságában megtekinti a Wawel királyi vár székesegyházát

MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Uralkodók földi maradványait azonosították a kutatók
    Több magyar uralkodó, köztük Szent László király földi maradványait azonosították a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a Székesfehérvári Középkori Romkertben talált csontleletek között - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága kedden az MTI-t.
  • Az akarat újra építi a falakat
    A Kovácsi Bazilika országos és nemzetközi jelentőségű. A konkrét tervezést meg kell előzze egy – minél teljesebb körű – régészeti kutatás és feltárás, hiszen a Bazilika és az azt körbeölelő cinterem (temető) vasúti töltés alatti része még teljesen ismeretlen. Nem kizárt, hogy a magyar történelem jelentős leletei, tárgyai kerülnek még elő – véli Rainer Péter.
  • Leállt a szállítás a Barátság kőolajvezeték déli ágán
    A Transznyeft megerősítette a RIA Novosztyi hírügynökségnek a hírt, hogy a Barátság kőolajvezeték déli, Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát ellátó ágán nem küldenek napok óta olajat.
MTI Hírfelhasználó