Csernobili szarkofág - négy Eiffel-torony
A napokban helyezték el az új védőburkot az 1986-ban balesetet szenvedett csernobili atomerőmű sérült reaktorán. A gigantikus, félhenger alakú acélszarkofág 1,5 milliárd euróba került, 36 ezer tonnát nyom, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas.
2016. december 3. 15:04

Az acélszerkezetet úgy kell elképzelni, mint egy zárt félhengert, amit ráhelyeztek a meglévő betonszarkofágra. Méretei sokatmondóak: csak viszonyításképpen, legalább négy és félszer nehezebb, mint az Eiffel-torony, a palást területe pedig durván 80 ezer négyzetméter, ami a Margit-sziget egy tizedének felel meg – beszélt a részletekről a Kossuth Rádióban Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója. Az a vasbetonlemez, amelyen a hangár összeszerelését végezték a szarkofág mellett, akkora volt, mint a Hévízi-tó.

Az eredeti szarkofág hibás volt 

Több okból is szükség volt az új burkolatra: a régi nem csak hogy elöregedett az elmúlt 25 év alatt, de eleve nem volt megfelelő, a hibás öntés miatt ugyanis a betonszerkezet több helyen lyukacsos, hibás volt. Másfelől szükség volt egy olyan szerkezetre, amely alatt a leszerelési munkálatok megfelelő körülmények között, a külső környezet teljes elszigetelésével történhetnek. Fontos ugyanis, hogy radioaktív anyagok, por vagy közvetlen sugárzás ne juthasson a külvilágba – mondta a főigazgató.

A csernobili atomerőmű új, az eddiginél biztonságosabb védőburka 2016. november 29-én

Az új acélhangár alatt elbontásra váró területen vegyesen található beton, vasbeton, fémszerkezet, illetve olvadt fűtőanyag, üzemanyag is. Ezek elhordása Fichtinger Gyula elmondása szerint alaposan megtervezve, apró lépésekben, darabokban történik majd. Válogatás és csomagolás után az elbontott részeket hulladéktárolóba helyezik, ha ez indokolt lesz.

Folyamatosan dolgoznak a szarkofág alatt

Amennyire lehet – és ahogyan az a világban másutt is történik –, automatizálják majd a bontási munkálatokat, emberek csak úgy és csak annyi ideig közelíthetik meg ezeket a helyeket, amíg nem károsítja az egészségüket. Egyébként igen szigorú szabályok betartása mellett, jelenleg is dolgoznak bent emberek, akik ellenőrzéseket végeznek – hívta fel a figyelmet a főigazgató.

1986-ban, néhány nappal  a katasztrófa után készült légifelvétel a csernobili atomerőműről. Az 1986. április 26-i, a világ eddigi legsúlyosabb katasztrófája a reaktor 4-es blokkjának felrobbanása  volt, melynek következtében  32 ember a helyszínen szörnyethalt, a radioaktiv sugárzás pedig életveszélyesen megnőtt a térségben. MTI FOTÓ

1986-ban, néhány nappal a katasztrófa után készült légifelvétel a csernobili atomerőműről

Hogy 100 év múlva – ameddig az új szarkofág „szolgálati ideje” tart – milyen állapotban lesz a régi reaktorépület és az öreg szarkofág, azt a szakértő szerint nehéz megbecsülni. Úgy véli, a munkálatok, ahogy eddig is, „rendezett keretek között, rendezetlen módon” zajlanak még akkor is, de az nagyon valószínű, hogy az egykori erőmű környezetében sokkal kedvezőbbek lesznek a feltételek. Jelenleg ugyanis a 30 kilométeres sugarú körben lezárt területen csak az aszfaltutak vannak megtisztítva, az erdő, a természet továbbra is szennyezett.

Több száz Hirosima és Nagaszaki

Mint tudvalevő, a világ eddigi legsúlyosabb atomerőművi katasztrófája 1986. április 26-ra virradó éjszaka következett be a Szovjetunióban, a Kijevtől kevesebb mint 100 kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában.

Robbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe egyes adatok szerint radioaktív anyagok tonnái kerültek, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét. A mintegy két hétig égő tűz miatt további veszélyes anyagok szabadultak fel.

A baleset következtében egyes becslések alapján több százszor annyi radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe, mint a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után.

hirado.hu - Kossuth Rádió
  • Százezrek személyes adatai a baloldal adatbázisában
    A baloldali előválasztás célja a mozgósítás mellett az adatgyűjtés volt, az egész folyamat egy nagy adatgyűjtési kampánynak minősül, amivel több százezer ellenzéki szavazó személyes adatait gyűjtötte össze a hat baloldali párt – nyilatkozta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője.
  • Orbánozós órákat is fel lehet venni az ELTE politológián
    Tanulnak a diákok a „plebiszciter vezérdemokráciáról” és annak alkalmazhatóságáról az Orbán-kormányra, szóba kerülnek a szakpolitikák, a „klientizmus”, illetve hogy „áldemokráciáról” van-e szó. Végül a szeminárium a plebiszciter vezérdemokrácia elmélete más országokra való alkalmazhatóságának vizsgálatáról szól.
  • Orbán: minden magyarra számítunk
    Minden magyarra számítunk, akinek számít Magyarország jövője - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Budapesten, az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján tartott ünnepi beszédében; a kormányfő a 2006. október 23-i eseményekről is megemlékezett, hangsúlyozva, hogy tizenöt évvel ezelőtt az egyik oldalon a könnygázgránát, a másik oldalon "a becsapott és megalázott nemzet" állt.
MTI Hírfelhasználó