Nincs mit ünnepelnünk december elsején
A magyar embereknek nincs mit ünnepelniük december 1-jén - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azzal kapcsolatban, hogy megtiltotta a magyar diplomatáknak a részvételt a december 1-jei román megemlékezéseken. A bukaresti külügy értetlenül fogadta a lépést. Tizennégy éve ezen a napon Medgyessy Péter román kollégájával Budapesten ünnepelte a legnagyobb román nemzeti ünnepet.
2016. december 1. 16:48

Furcsa lenne, ha a Magyarországot képviselő diplomaták, külügyminisztériumi alkalmazottak román nemzeti fogadásokra járkálnának ezen a napon. „Ezért megtiltottam minden külképviseleten dolgozó magyar diplomatának és mindenkinek, aki a külügyminisztériumban dolgozik Budapesten, hogy részt vegyen akár Magyarországon, akár külföldön rendezendő román nemzeti ünnepi alkalmakon” – húzta alá Szijjártó Péter.

A bukaresti külügyminisztérium „meglepődve és értetlenül” vette tudomásul a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium döntését, amellyel megtiltotta a magyar diplomatáknak, hogy részt vegyenek a Románia nemzeti ünnepe alkalmából szervezett fogadásokon és ünnepségeken.

„Egy ilyen döntést nehéz megérteni, annál is inkább, mivel egy ország értékei és nemzeti jelképei iránti tisztelet vitathatatlanul magának az Európai Uniónak és az atlanti közösségnek az alapértékei közé tartozik. Románia mindig is mélyen elkötelezett volt és marad ezen értékek tisztelete mellett” – hangoztatta a Digi 24-hez eljuttatott közleményében a bukaresti külügyminisztérium.

Szégyenletes Kempinski-koccintás

A magyar kormány egyértelmű álláspontját értékelve egészen különösen hat visszatekinteni azokra az időkre, amikor még Budapesten lehetett ünnepelni december elsejét. 2002 decemberében a román nemzeti ünnepet együtt ünnepelte meg Medgyessy Péter miniszterelnök, aki Göncz Árpád és Kovács László társaságában pezsgővel fogadta román kollégáját, Adrian Nastasét.

A „Kempinski-koccintásként” elhíresült fogadáson még részt vett Kovács László külügyminiszter, Göncz Árpád volt köztársasági elnök, jelen volt Kelemen Attila és Verestóy Attila RMDSZ-es politikus is. Gál J. Zoltán akkori kormányszóvivő szerint a közös koccintással Medgyessy Péter azt kívánta jelezni, hogy a kormány politikája nem a sérelmekre, hanem a jövő lehetőségeire épít. Nem mindenki gondolta így, az ellenzéki pártok és a közvélemény egy rész is tiltakozott hogy Nagy-Románia megalakulását éppen Budapesten kell megünnepelni.

A helyszínen spontán tüntetés alakult ki de rendőrség a több száz fős demonstráció feloszlatása mellett döntött. Az ügy bíróságra került, de azok a rendőrség álláspontját fogadták el és elutasították a három magánszemély keresetét. Végül a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság ítéletben mondta, ki, hogy a hatóság aránytalanul korlátozta a békés tüntetők gyülekezéshez való jogát és kétezer eurós kártérítést ítélt meg a keresetet benyújtó magánszemélyek számára.

Alföldi Róbert behódolása

Hat évvel ezelőtt Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház igazgatójának jutott eszébe, hogy a Nemzeti Színház adjon otthont Románia nemzeti ünnepének. A közös ünneplés terve a már kormánypárti Fidesz-KDNP és az ellenzéki Jobbik tiltakozásán elhalt. Az erdélyi Krónika „behódolásnak” nevezte az igazgató bejelentését.

Egyszerűen felfoghatatlan, miért gondolják úgy egyesek Romániában vagy az anyaországban – Kempinskin innen és túl -, hogy megalapozhatják a magyar-román megbékélést az effajta behódolással„ – áll a cikkben

A Nemzeti Színház akkori igazgatója később úgy nyilatkozott, hogy a rendezvény célja volt, hogy elősegítse a két ország közeledését a viharos történelmi események ellenére. ”A megjelent sajtóhírekkel ellentétben nem állt szándékomban senki érzéseit megsérteni.

Nagy-Románia létrejötte

Románia 1990-ben tette meg nemzeti ünnepévé december elsejét. 1918. december 1-jén tartották a magyarországi románok gyulafehérvári nemzetgyűlésüket, ahol a megjelent 1228 küldött kinyilvánította azon szándékát, hogy Erdély, a Körösök vidéke, Bánát és Máramaros – összesen 26 történelmi vármegye – csatlakozzon a Román Királysághoz. Amíg december elseje a legnagyobb román állami ünnep, addig az az erdélyi magyaroknak és a világ magyarságának gyásznap, Erdély elcsatolásának napja és minden évben emlékeztet a be nem tartott gyulafehérvári ígéretekre – írta a Székelyhon.ro.

magyaridok.hu
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Trianon 100 - Vérző Magyarország 10. rész
    Sorozatunk végén egy kicsit megpihenünk. Csak képeket nézünk és emlékezünk. Szép régi magyar képeket, szép régi magyar emlékeket. Nézünk, emlékezünk és nem felejtünk. Nem, nem, soha.
  • Már épül a Magyar Zene Háza üvegfala
    Már épül a Magyar Zene Háza egyes szakaszokon 12 méter magas, vízszintes szerkezeti osztás nélküli, egybefüggő homlokzati üvegtáblákból álló homlokzati üvegfala, amely a maga nemében egész Európa legnagyobbja lesz.
  • Magyarország elsőként fogja megszüntetni a különleges jogrendet
    Magyarország sikeresen zárta le a koronavírus elleni védekezés első szakaszát, amelyet követően az uniós tagállamok között elsőként fogja megszüntetni a különleges jogrendet - jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter az EUObserver című brüsszeli hírportálon csütörtökön megjelent írásában.
MTI Hírfelhasználó