Hatékonyabb, kiszámíthatóbb és ellenőrizhetőbb lehet!
A javaslat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítását szorgalmazza a felelős költségvetési gazdálkodás erősítése érdekében, emellett további kapcsolódó törvények módosítását is kezdeményezi a hatékony és eredményes közfeladat-ellátás érdekében.
2016. november 20. 10:43

A módosító csomag kiemelt szerepet szán  a különféle kontrollmechanizmusoknak, amelyek garanciát jelenthetnek a költségvetési gazdálkodás során esetlegesen felmerülő hiányosságok mielőbbi feltárásához, korrigálásához. Az a filozófiai különbség, ami egy ilyen törvény tárgyalása kapcsán ellenzéki képviselők és kormánypárti képviselők között nyilvánvalóan mindig fellelhető, az feloldhatatlan. Íme, amiről vitatkoznak.

- A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosítása az adminisztratív terhek csökkentését jelenti, nem teszi szükségessé a kormány előzetes engedélyét ahhoz, hogy az önkormányzatok és a százszázalékos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok adósságelemeiket kedvezőbb konstrukcióval válthassák ki.

- Az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseit a hatékonyabb gazdálkodást segítheti elő azzal, hogy a stabilitási tartalékok szabályozása megváltozik. A lényege: a tartalékok felhasználása,  új valamint a már meglévő feladatok bővüléséhez kapcsolódó fedezet biztosítása, továbbá a fegyelmezett és hatékony gazdálkodás ösztönzése érdekében történhet..

- A költségvetés bevételi stabilizálását szolgálhatja az a garanciális szabály, hogy a költségvetési szerveknek a jövőben az általuk fel nem használható bírságot és hasonló központosított bevételt képező minden tételt, például útdíjbevételeket a Magyar Államkincstár által külön erre a célra létrehozott központosított beszedési számlára kell beszedniük. Ehhez a szabályhoz kapcsolódik a cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény módosítása is, amelynek lényege, hogy a cégeljáráshoz kapcsolódó feladatellátás zavartalan megvalósításának fedezete továbbra is biztosított legyen azáltal, hogy az így elvont bevételeket a központi költségvetés megfelelően kompenzálja.

- A költségvetési tervezés pontosságát kívánja erősíteni az a szabály, amely lehetővé teszi a kormány számára, hogy adatszolgáltatási kötelezettséget írjon elő az államháztartás központi alrendszerébe tartozó előirányzatok várható bevételeire, illetve kiadásaira vonatkozóan. Amennyiben pontatlannak bizonyulnak, jogkövetkezményt vonhat maga után. A módosítás erre az esetre lehetővé teszi, hogy a kormány rendeletével befizetési kötelezettséget írjon elő, vagy csökkentsen meghatározott szabad előirányzatokat.

- Az önkormányzati alrendszer minőségi adatszolgáltatása szintén alapvető fontosságú a költségvetési tervezéshez, valamint az államháztartási folyamatok reális áttekintéséhez. Azok az önkormányzatok, amelyek nem megfelelően végzik az adatszolgáltatási tevékenységüket, változatlanul bírságra számíthatnak. Ezek megfizetésének szabálya annyiban módosul, hogy a közös hivatalhoz tartozó önkormányzatok esetén a jövőben a bírságot a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti helyi önkormányzattal szemben kell kiszabni.

- A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény módosítása lehetővé teszi politikai vezetők jelölését a likviditási bizottságba és a szanálási alapba, továbbá azt, hogy az állami vezetők állami tulajdonú tőkealapok vezető testületeinek tagjai lehessenek. A módosítás a közpénzek felhasználásánál kiemelt területek esetén a vezetők személyes felelősségével is összeköti.

- A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításai a pénzügyi  békéltető testület hatáskörének bővítését, így különösen a fogyasztói érdekek szélesítését szolgálják.

- A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvény módosításának célja a Városliget megújításával és fejlesztésével összefüggő egyes részletkérdések rendezése. (Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter.Szövege:PDF.)

A KDNP vezérszónoka szerint a módosítási javaslatok alkalmasak arra, hogy elérjék a kitűzött szabályozási célt, és hatékonyabbá, kiszámíthatóbbá tegyék a költségvetés tervezésének, végrehajtásának és  ellenőrzésének rendszerét. Fontos célja az is, hogy a közös hivatalok valójában közös hivatalként működjenek, és ne csak formális legyen az önkormányzatok összetartozása.

Dr. HARGITAI JÁNOS, (KDNP): - Az a filozófiai különbség, ami egy ilyen törvény tárgyalása kapcsán ellenzéki képviselők és kormánypárti képviselők között nyilvánvalóan mindig fellelhető, az feloldhatatlan. Ez a vita ugyanis miről szól? Az ellenzéki képviselő azt látja, hogy megalkottunk egy költségvetési törvényt, abban viszonylag nagy mozgásszabadságot adunk a kormánynak a végrehajtás során. Az ellenzéki képviselőnek a költségvetés ellenőrzésére kevesebb lehetősége van. Azt sem mondom, hogy nincs igaza az ő nézőpontjából. Mi viszont azt mondjuk, hogy attól a költségvetéstől, amit megalkottunk, elvárjuk, hogy a kormány azt hatékonyan hajtsa végre. Ehhez mozgástér kell, különösen ilyen gazdasági környezetben, amiben még most is vagyunk. A világgazdaság mozgásaira gondolok, és nem beszélve arról a tragikus helyzetről, ahonnan ki kellett vezetni ezt az országot. Gyors döntések és mozgáslehetőség kellett biztosítani a kormány számára. Meg is szolgálja az Országgyűlés bizalmát, mert ha valahol nem kérdőjelezhető meg a teljesítménye, az az, amit a költségvetési gazdálkodásban tett az elmúlt időszakban: kiszámítható, következetes, kőkemény, és eredménye van.

- Felminősítenek a hitelminősítők, mert kijöttünk a bóvliból!  Egyértelműen igazolható, hogy azzal a mozgástérrel, amit megszabtunk, ami kétségtelen  rugalmasabb, mint a korábbi, a kormány eredményes. A kormányra az óvatos tervezés  hosszú évek óta jellemző. Egyik megnyilvánulási formája: a saját, az általa irányított intézményrendszerben sem engedi meg a nyakló nélküli költést, hanem hatalmas tartalékokkal tervez, melyhez csak akkor lehet hozzányúlni, ha a költségvetés számai úgy alakulnak, ahogy ezt a kormány megtervezte. A különböző tartalékokkal kapcsolatban vannak további rendelkezések, amelyek az észszerű gazdálkodást segítik. Az egyik ilyen: likviditási tervet kell készíteni. Az önkormányzatok bevételei ugyanis másként alakulnak, mint ahogy a kiadásaikat teljesítenék. Bevételeik jó részét ugyanis adóbevételek kapcsán szerzik be a tavasz és az ősz folyamán. A kettő összehozása érdekében a jövőben a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, a térségi fejlesztési társulások, az általuk irányított költségvetési szervek likviditási tervet fognak elkészíteni.

- Fontos változás, és erre jó, ha figyelnek, mert vitát válthat ki az önkormányzati világban: az önkormányzatok általában közös hivatalokban működnek. Baranya aprófalvas vidék, tipikusan jellemző, hogy 2 ezer főnek kellett összeállnia minimum ahhoz, hogy egy ilyen közös hivatal létrejöjjön. Sokszor 7-8 település összefogását tette szükségessé, hogy a közös hivatal működni tudjon. Adatszolgáltatási kötelezettségek elmulasztása esetén, amiért nyilvánvalóan a hivatal, a hivatal élén álló jegyző a felelős, szóval ha ezek az adatszolgáltatási kötelezettségek elmaradnak, jön a bírságolás. A kormány célja az, hogy a közös hivatal valójában közös hivatalként működjön, és ne csak formális legyen az önkormányzatok összetartozása. A jövőben a bírságolás címzettje a székhelytelepülés önkormányzata lesz, még ha másik település hibája miatt marad is el az  adatszolgáltatás. De én már látom előre, hogy ennek a szabályozásnak lesznek gondjai, ezért a jegyzők, akik ezt a rendszert irányítják, most is figyeljenek ezekre a változtatásokra. Ott van idézőjelben egy kiskapu, egy puhább szabály is, hogy azért az életet mérlegelve a Kincstárnak lehetősége van bizonyos feltételek mellett ennek a bírságnak az elengedésére. Önkritikusan teszem hozzá: ez egy olyan kiskapu, amivel költségvetési szerv vezetőjeként még kormányhivatali vezető koromban én is éltem.  A fel nem használt bírságot vagy más bevételt, sokszor nem teljesítettük, nem úgy fizettük be,  ahogy mondjuk, a központi költségvetés ezt elvárta volna. Ennek semmiféle különösebb szankciója nem volt. Nos, a jövőben ez a kiskapu bezárul. Bezárul, mert ezeket a bevételeket csak egy, a Kincstár által erre a célra létrehozott központosított beszedési számlára lehet begyűjteni. Erre a számlára kerülnek ezek az összegek, és ezekről az összegekről a beszedő nem rendelkezik, hisz ez eleve a központi költségvetésnek lesz címezve. Ez a kérdés is tehát megoldódik. A törvényjavaslatot nyilvánvalóan a frakciónk támogatni fogja. 

Bartha Szabó József
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Áder: fel kell készülni a Covidnál súlyosabb válságokra
    "Fel kell készülnünk arra, hogy ezt a válságot - hacsak gyökeresen nem változtatunk eddigi életmódunkon - újabb, és akár a Covidnál jóval súlyosabbak követhetik" - figyelmeztetett Áder János köztársasági elnök szerdán, az ENSZ-közgyűlés jubileumi ülésszakán elmondott, videón közvetített beszédében.
  • Operatív Törzs - Maszk nélküli utas: nem indulhat a busz
    Ha a tömegközlekedési járművön utazó nem tartja be a maszkviselés szabályait, a járművezető felszólítja erre, és ha ennek nem tesz eleget, a vezető nem indul tovább járművével, felszólíthatja a szabály megszegőjét, hogy szálljon le, illetve rendőri intézkedést is kezdeményezhet.
  • Birodalmi lépegetés
    A liberalizmus politikán kívülinek álcázott eszközökkel pusztít – és álságos módon ugyanúgy apolitikusnak, szakmainak hirdeti magát, ha támadás éri „a politika” részéről.
MTI Hírfelhasználó