Hatékonyabb, kiszámíthatóbb és ellenőrizhetőbb lehet!
A javaslat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítását szorgalmazza a felelős költségvetési gazdálkodás erősítése érdekében, emellett további kapcsolódó törvények módosítását is kezdeményezi a hatékony és eredményes közfeladat-ellátás érdekében.
2016. november 20. 10:43

A módosító csomag kiemelt szerepet szán  a különféle kontrollmechanizmusoknak, amelyek garanciát jelenthetnek a költségvetési gazdálkodás során esetlegesen felmerülő hiányosságok mielőbbi feltárásához, korrigálásához. Az a filozófiai különbség, ami egy ilyen törvény tárgyalása kapcsán ellenzéki képviselők és kormánypárti képviselők között nyilvánvalóan mindig fellelhető, az feloldhatatlan. Íme, amiről vitatkoznak.

- A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosítása az adminisztratív terhek csökkentését jelenti, nem teszi szükségessé a kormány előzetes engedélyét ahhoz, hogy az önkormányzatok és a százszázalékos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok adósságelemeiket kedvezőbb konstrukcióval válthassák ki.

- Az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseit a hatékonyabb gazdálkodást segítheti elő azzal, hogy a stabilitási tartalékok szabályozása megváltozik. A lényege: a tartalékok felhasználása,  új valamint a már meglévő feladatok bővüléséhez kapcsolódó fedezet biztosítása, továbbá a fegyelmezett és hatékony gazdálkodás ösztönzése érdekében történhet..

- A költségvetés bevételi stabilizálását szolgálhatja az a garanciális szabály, hogy a költségvetési szerveknek a jövőben az általuk fel nem használható bírságot és hasonló központosított bevételt képező minden tételt, például útdíjbevételeket a Magyar Államkincstár által külön erre a célra létrehozott központosított beszedési számlára kell beszedniük. Ehhez a szabályhoz kapcsolódik a cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény módosítása is, amelynek lényege, hogy a cégeljáráshoz kapcsolódó feladatellátás zavartalan megvalósításának fedezete továbbra is biztosított legyen azáltal, hogy az így elvont bevételeket a központi költségvetés megfelelően kompenzálja.

- A költségvetési tervezés pontosságát kívánja erősíteni az a szabály, amely lehetővé teszi a kormány számára, hogy adatszolgáltatási kötelezettséget írjon elő az államháztartás központi alrendszerébe tartozó előirányzatok várható bevételeire, illetve kiadásaira vonatkozóan. Amennyiben pontatlannak bizonyulnak, jogkövetkezményt vonhat maga után. A módosítás erre az esetre lehetővé teszi, hogy a kormány rendeletével befizetési kötelezettséget írjon elő, vagy csökkentsen meghatározott szabad előirányzatokat.

- Az önkormányzati alrendszer minőségi adatszolgáltatása szintén alapvető fontosságú a költségvetési tervezéshez, valamint az államháztartási folyamatok reális áttekintéséhez. Azok az önkormányzatok, amelyek nem megfelelően végzik az adatszolgáltatási tevékenységüket, változatlanul bírságra számíthatnak. Ezek megfizetésének szabálya annyiban módosul, hogy a közös hivatalhoz tartozó önkormányzatok esetén a jövőben a bírságot a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti helyi önkormányzattal szemben kell kiszabni.

- A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény módosítása lehetővé teszi politikai vezetők jelölését a likviditási bizottságba és a szanálási alapba, továbbá azt, hogy az állami vezetők állami tulajdonú tőkealapok vezető testületeinek tagjai lehessenek. A módosítás a közpénzek felhasználásánál kiemelt területek esetén a vezetők személyes felelősségével is összeköti.

- A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításai a pénzügyi  békéltető testület hatáskörének bővítését, így különösen a fogyasztói érdekek szélesítését szolgálják.

- A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvény módosításának célja a Városliget megújításával és fejlesztésével összefüggő egyes részletkérdések rendezése. (Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter.Szövege:PDF.)

A KDNP vezérszónoka szerint a módosítási javaslatok alkalmasak arra, hogy elérjék a kitűzött szabályozási célt, és hatékonyabbá, kiszámíthatóbbá tegyék a költségvetés tervezésének, végrehajtásának és  ellenőrzésének rendszerét. Fontos célja az is, hogy a közös hivatalok valójában közös hivatalként működjenek, és ne csak formális legyen az önkormányzatok összetartozása.

Dr. HARGITAI JÁNOS, (KDNP): - Az a filozófiai különbség, ami egy ilyen törvény tárgyalása kapcsán ellenzéki képviselők és kormánypárti képviselők között nyilvánvalóan mindig fellelhető, az feloldhatatlan. Ez a vita ugyanis miről szól? Az ellenzéki képviselő azt látja, hogy megalkottunk egy költségvetési törvényt, abban viszonylag nagy mozgásszabadságot adunk a kormánynak a végrehajtás során. Az ellenzéki képviselőnek a költségvetés ellenőrzésére kevesebb lehetősége van. Azt sem mondom, hogy nincs igaza az ő nézőpontjából. Mi viszont azt mondjuk, hogy attól a költségvetéstől, amit megalkottunk, elvárjuk, hogy a kormány azt hatékonyan hajtsa végre. Ehhez mozgástér kell, különösen ilyen gazdasági környezetben, amiben még most is vagyunk. A világgazdaság mozgásaira gondolok, és nem beszélve arról a tragikus helyzetről, ahonnan ki kellett vezetni ezt az országot. Gyors döntések és mozgáslehetőség kellett biztosítani a kormány számára. Meg is szolgálja az Országgyűlés bizalmát, mert ha valahol nem kérdőjelezhető meg a teljesítménye, az az, amit a költségvetési gazdálkodásban tett az elmúlt időszakban: kiszámítható, következetes, kőkemény, és eredménye van.

- Felminősítenek a hitelminősítők, mert kijöttünk a bóvliból!  Egyértelműen igazolható, hogy azzal a mozgástérrel, amit megszabtunk, ami kétségtelen  rugalmasabb, mint a korábbi, a kormány eredményes. A kormányra az óvatos tervezés  hosszú évek óta jellemző. Egyik megnyilvánulási formája: a saját, az általa irányított intézményrendszerben sem engedi meg a nyakló nélküli költést, hanem hatalmas tartalékokkal tervez, melyhez csak akkor lehet hozzányúlni, ha a költségvetés számai úgy alakulnak, ahogy ezt a kormány megtervezte. A különböző tartalékokkal kapcsolatban vannak további rendelkezések, amelyek az észszerű gazdálkodást segítik. Az egyik ilyen: likviditási tervet kell készíteni. Az önkormányzatok bevételei ugyanis másként alakulnak, mint ahogy a kiadásaikat teljesítenék. Bevételeik jó részét ugyanis adóbevételek kapcsán szerzik be a tavasz és az ősz folyamán. A kettő összehozása érdekében a jövőben a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, a térségi fejlesztési társulások, az általuk irányított költségvetési szervek likviditási tervet fognak elkészíteni.

- Fontos változás, és erre jó, ha figyelnek, mert vitát válthat ki az önkormányzati világban: az önkormányzatok általában közös hivatalokban működnek. Baranya aprófalvas vidék, tipikusan jellemző, hogy 2 ezer főnek kellett összeállnia minimum ahhoz, hogy egy ilyen közös hivatal létrejöjjön. Sokszor 7-8 település összefogását tette szükségessé, hogy a közös hivatal működni tudjon. Adatszolgáltatási kötelezettségek elmulasztása esetén, amiért nyilvánvalóan a hivatal, a hivatal élén álló jegyző a felelős, szóval ha ezek az adatszolgáltatási kötelezettségek elmaradnak, jön a bírságolás. A kormány célja az, hogy a közös hivatal valójában közös hivatalként működjön, és ne csak formális legyen az önkormányzatok összetartozása. A jövőben a bírságolás címzettje a székhelytelepülés önkormányzata lesz, még ha másik település hibája miatt marad is el az  adatszolgáltatás. De én már látom előre, hogy ennek a szabályozásnak lesznek gondjai, ezért a jegyzők, akik ezt a rendszert irányítják, most is figyeljenek ezekre a változtatásokra. Ott van idézőjelben egy kiskapu, egy puhább szabály is, hogy azért az életet mérlegelve a Kincstárnak lehetősége van bizonyos feltételek mellett ennek a bírságnak az elengedésére. Önkritikusan teszem hozzá: ez egy olyan kiskapu, amivel költségvetési szerv vezetőjeként még kormányhivatali vezető koromban én is éltem.  A fel nem használt bírságot vagy más bevételt, sokszor nem teljesítettük, nem úgy fizettük be,  ahogy mondjuk, a központi költségvetés ezt elvárta volna. Ennek semmiféle különösebb szankciója nem volt. Nos, a jövőben ez a kiskapu bezárul. Bezárul, mert ezeket a bevételeket csak egy, a Kincstár által erre a célra létrehozott központosított beszedési számlára lehet begyűjteni. Erre a számlára kerülnek ezek az összegek, és ezekről az összegekről a beszedő nem rendelkezik, hisz ez eleve a központi költségvetésnek lesz címezve. Ez a kérdés is tehát megoldódik. A törvényjavaslatot nyilvánvalóan a frakciónk támogatni fogja. 

Bartha Szabó József
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • „Késelés történt, agyonlőtték a gyanúsítottat”
    A „politikai korrektség” pszichoterrorja hatott. Egy újságíró agya áldozatul esett: meghibbant attól a megfeleléskényszertől, amelyet környezete kialakított benne. Nem merte leírni azt, hogy a tettes, a bűnöző, a terrorista.
  • Fontos adóügyi könnyítésekről döntött az Országgyűlés
    Több lényeges adóügyi változtatásról is határozott az Országgyűlés, ezekről Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Nemzetnek nyilatkozva úgy fogalmazott: a vállalkozások és a magánszemélyek meglehetősen nagy csoportját érintik, és egyszerre szolgálják a versenyképességet, a gazdaság újraindítását és a visszaélések visszaszorítását.
  • Kocsis Máté: „Nagy svindler” Gyurcsány Ferenc
    Nagy svindlernek nevezte Gyurcsány Ferencet a Fidesz frakcióvezetője, miután a DK elnökéről kiderült, hogy tőle függésben levő fiatalokkal akarta saját népszerűségét bizonyítani. Kocsis Máté már korábban is arra figyelmeztette az ifjú korosztályt, hogy keressenek rá, és meglátják, ki is az igazi Gyurcsány Ferenc. „Jó nektek, hogy titeket már nem vernek agyon, ha tüntetni mentek” – írta a kormánypárti politikus.
  • Az EU nem védi Európa déli határát a migránsok ellen
    A csempészhajók - szépítő kifejezéssel NGO-hajók - kiszolgálják az embercsempészeket, és taxiztatják a csempészésért vagyonukkal fizető, becsapott afrikaikat. Nem tudni, milyen érdekeltség bújik meg a háttérben, mert az Unió - ellentétben a józan ésszel - nem védi a kontinenst.
MTI Hírfelhasználó